Vizsgálat indult a hintertuxi halálos síbaleset ügyében

2023.01.05. Bata Attila

Az idei szezonban eddig 13 haláleset történt az osztrák síterepeken. Ez a szám jóval magasabb, mint az előző 10 szezon átlaga. Szintén magas a sérülésekkel járó balesetek száma. A hintertuxi halálos baleset után eljárás indult a síterep ellen.

Az átszakított védőháló és mögötte a mentőhelikopter (@Zoom Tyrol)

Kérd a sielok.hu-t a Google-ben!

h i r d e t é s

Ausztriában is központi téma lett az elmúlt időszakban bekövetkezett rengeteg síbaleset. Sokan a halálos esetek magas száma miatt kapták fel a fejüket. A szigorú covid-korlátozások miatt a 2020/21-es szezonban alig síeltek, így az akkori 1 haláleset lefelé húzza az utóbbi 10 szezon átlagát, amely jelenleg hétnél tart. Csak most kezdődik a január és már 13 halálesetnél tartanak az osztrákok, ebből 11-en Tirolban vesztették az életüket.

Néhány megjegyzés a lenti grafikonhoz.

Az elmúlt 10 évben 66-an haltak meg, ebből 61 férfi és 5 nő. A sérültek aránya már közel egyenlő, 54% férfi és 46% nő. Az összes idei halálos áldozat külföldi, tehát nem osztrák állampolgár (9 német, 2 holland, 1 dán és 1 belga). Nem minden esetben klasszikus síbalesetekről beszélünk, de mivel síelés közben történt ezért beszámolták minden évben. Az idei 13 halálos áldozat közül 8 balesetben, 5 pedig szív- vagy keringési zavar miatt vesztette életét.

Az elmúlt 10 év síbalesetei (pálya+sítúrázás) az osztrák hegyekben. Felső piros vonal = sérültek száma, zöld vonal= sértetlenül megúszták a balesetet, alsó piros vonal = halottak száma (Forrás: alpinesicherheit.at)

A hintertuxi halálos baleset komoly visszhangot váltott ki olvasóink között. Tegnap az innsbrucki ügyészség vizsgálatot indított a síterep ellen gondatlanságból elkövetett emberölés és veszélyeztetés miatt, miután hárman elestek egy meredek és jeges pályán, ketten súlyosan megsérültek, a harmadik síelő a helyszínen életét vesztette. (Részletek itt)

A felelősség keresése ilyenkor sokakban az első reakció. Főleg a külső tényezőkben. Szomorú apropó, hogy közel napra pontosan 9 évvel ezelőtt Michael Schumacher szenvedett nagyon súlyos balesetet egy francia síterepen, az akkori vizsgálat nem állapította meg a síterep felelőségét.

A témában megkérdezett osztrák ügyvédek szerint, ha síbérletet vásárolunk, akkor a síterep nemcsak azt vállalja, hogy liftekkel eljuttat a pályákra, hanem megteremti a biztonságos síelés körülményeit. A vizsgálat feltételezhetően nehéz helyzetben lesz, hiszen az érvényes biztonsági szabályok és az elvárható biztonsági intézkedések tükrében kell majd döntenie.

A helyszín a levegőből (@Zoom Tyrol)

A hintertuxi esetben valószínűleg egy B-típusú védőhálót feszítettek ki a veszélyes pályaszakasz aljára, amelyet az áldozat átszakított, mielőtt elesett és közel 100 métert csúszott a hálóig. Onnan 20 métert repült, majd egy fának ütközött. Az osztrák szabályozás szerint még a B-típusú háló sem kötelező, ezeket a síterepek saját belátásuk szerint teszik ki.

A veszélyes alpesi versenyeken (pl. Kitzbühel) védőhálókat tesznek ki a veszélyesebb szakaszokon. Uniós szabályozás nincs, német sztenderdet követve az A-típusú háló a legsűrűbb, a legmasszívabb, de ehhez még további három sor B-típusú hálót is kifeszítenek, hogy egy kb. 100 km/órával bevágódó síelőt 4-6 méteren belül felfogják.

A kitzbüheli versenypálya előkészítése. Hálók egymás mellett 100 km/óra feletti sebességre tervezve

Síterepeken B-típusú poliészter hálókat találunk. Ezekben változó a lyukméret (minél kisebb legyen a négy kötél által alkokott négyzet), a kötél vastagsága, sodrása vagy a lyuk csomózása. Lehetnek UV- és vízállók. Nagyon fontos, hogy telepítésük szakszerűen történjen, a tartórudakat lefúrják a vastag hóba. Telepítés után pedig időnként ellenőrizni kell, hogy mennyire stabil a szerkezet.

A síterepek B-típusú hálóval dolgoznak, amely az egyik szakoldal szerint alkalmas arra, hogy egy 50-60 km/órával érkező bukott síelőt megtartson. A síterepek aljában, lifteknél vagy más terelésnél C-típusú hálókat találunk. Ebből ne vonjunk le következtetéseket, ilyenek nincsenek a pályák mellett. Ezeket a gyengébb minőségű hálókat csak figyelemfelhívásra és leválasztásra használják. Kb. kordonként funkcionálnak.

Lehet a síterep felelőségét firtatni, azonban ahogy az egyik osztrák szakértő megfogalmazta, „nem az üzemeltetők tehetnek arról, hogy sokan kicsúsznak pályáról”. Vagyis, amiről már korábban írtunk: képességek és az adott körülmények ismeretében kell felelősségteljes döntést hozni, főleg a sebességválasztásban. Ezzel egyértelműen a síelők felelőtlenségére utalnak, amikor felkészületlenül vágnak neki a lejtőknek. Sokan a covid miatt kimaradt két szezon után állnak ismét lécre.

A vizsgálat tehát megindult a síterep ellen. Innentől szakértők és ügyvédek feszülnek egymásnak. A vizsgálat eredményére valószínűleg sokat kell várni.

Tobzoska | 2023.01.05. 21:58

ügyvédek feszülnek egymásnak. Túl sok az ügyvéd és túl kevés az emberek felelősség érzete saját maguk és embertársaik felé. A biztonsági eszközöket átlag, józan ítélő képességű emberekre kell méretezni, nem pedig hülyékre.

bsebesty | 2023.01.05. 23:47

Ilyen mértékű jegesedés esetén már nem a sí tudás a kérdés, hanem a pálya pályaként a síelők számára való rendelkezésre bocsátása. Nem egyetlen kivételes esetről van szó, hanem számos azonos helyen, azonos időben megtörtént balestről. Sajnos van az a jég amin nincs az az élezett léc és sí tudás ami biztonságos. Ezt a pálya üzemeltetőjének sok más körülmény mellett monitoroznia kellett volna.

Trailrider | 2023.01.06. 14:24

@bsebesty, abszolút egyetértek.

Mike5 | 2023.01.07. 06:50

Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy a sítudásának megfelelő pályát és sebességet válasszon. Ne hárítsuk már a felelősséget.
Ha túl gyorsan megyek az autóúton és kicsúszok a kanyarban akkor az útépítő a hibás?
Sajnos sokat tapasztalom, hogy nem a síelő irányít, hanem a léc viszi az embert.

bertazs | 2023.01.07. 08:53

Igen az útépítő is lehet hibás, lásd veronai buszbaleset. Ha egy pályán egy azon helyen több kicsúszás, baleset is történik rövid időn belül, ott a pálya biztonságosságát is vizsgálni kell. Vannak technikák, hogy adott pályaszakaszon kényszerítsék a síelőket a sebességük csökkentésére. A legtöbb esetben nem is lehet a pályán előre látni, hogy jeges szakaszra érsz, nem tudsz rá felkészülni, ha nem jelölik, egyszercsak váratlanul elveszíted a controllt a léc felett.

bsebesty | 2023.01.07. 15:47

@bertazs, én is így látom.

Tényleg nem csak a felvonóért fizetünk egy pályán. Pld. elvárom, hogy míg a pályán csúszok, azért ne barmolják szét a lécemet a kövek és kavicsok, akár száz ezer forintos kárt is okozva. Hasonlóan elvárom, hogy a pálya síelésre alkalmas legyen. Nem halált megvető korcsolyázásra.
Illetve tapasztalatból mondom, hogy az ember sokszor repeszt lefelé egy jó lejtésű pályán, aztán pillanatok alatt egyszer csak olyan helyre érsz ahol van egy kopasz tiszta jegesesdés és jön a “hűbaxdmeg, ez necces volt”. Sokszor ezeket azért aznap vagy másnapra megjelölik előre, keresztbe rakott botokkal, vagy akár hálóval.
De ha jól értem, itt semmi jelzés volt és nem kis jégfelület alakult ott ki.
Ráadásul az ilyen jegesedés sem egyik napról a másikra alakul ki. Tipikusan ott van már napok óta és mindig ráfuj egy kevés havat a szél vagy ráhóágyúznak, de nap közben azt kopaszra koptatják pillanatok alatt.
Szóval nekem ez nagyon is pályaüzemeltetői felelősség. Nálam most nagy csorba esett Hintertux hírnevén.

FeketeZoli | 2023.01.08. 09:58

Üdv! Természetesen igazatok van abban, hogy az egyén felelőssége, hogy tudásának, erőnlétének és a pályaviszonyoknak megfelelő sebességet válasszon. Abban látom a problémát, hogy a sípálya üzemeltető legtöbb esetben nem jelzi objektíven hogy a normál esetben kék vagy piros pálya csak nagyon tapasztalt sielők számára sielhető biztonsággal. A sporttárs utazik több száz kilométert, bérelt felszerelést, kifizette a bérletet, felliftezett a felvonóval és ott áll a tökéletes frissen ratrakolt lejtő VAGY a hegyi jégpálya tetején. Miközben az üzemeltető szalagcímben hirdeti pályaviszonyoktól függetlenül, hogy minden ok, nyitva vagyunk, gyertek sielni. Csak webkamera alapján nem lehet megítélni a pálya állapotát.

Tobzoska | 2023.01.08. 10:36

a sípálya üzemeltetőjének felelősségét firtató hozzászólások kapcsán sokat mondó, érdekes adalék, hogy az összes halálos balesetet külföldi szenvedte el, s nem osztrák síelő. Mert az osztrák ismeri és tiszteli a hegyeket, tudja, hogy a hó sok élvezetet, de veszélyt is rejt. Tetszik vagy sem, a drága síbérlet kifizetése senkit sem mentesít a sípályák felelős használata alól. Én ha bármilyen pályán lejövök, először lassan, óvatosan térképezem föl a pálya adottságait. És nem hiszem, hogy például Hermann Maier - többszörös világbajnoki trófeái ellenére - nem így cselekedett bármely edzésnapján.

Mike5 | 2023.01.09. 20:48

Egyetértünk Tobzoska, a versenyzők sem elsőre száguldanak 130-al a pályán, előtte bejárják. Egy számomra ismeretlen pályán először óvatosan jövök le , ha már megismertem lehet bátrabban menni.
És ahogy említetted, kinek a sítudásához viszonyítson az üzemeltető?
A jól síelő osztrák valószínű vidáman lejön a jeges , meredek pályán is, sőt még élvezi is. Én pedig küzdenék azon a pályán.
És bocsi, ha olyan a pálya , ami meghaladja a tudásomat akkor azon nem száguldozok.

Tobzoska | 2023.01.09. 21:20

bizony Mike, végre egy olyan hozzászólás, amely szerint mindenkitől elvárható a sípályák felelős használata. Az olyan okoskodók, akik szerint egy sípálya üzemeltetőjének mindenféle sítudású ember képességeihez mérten kellene állandóan monitoroznia a pályát, az mégis hogy képzeli ezt? Minden síelő mellé egy mentort állítsanak? Sajnálatos bármilyen baleset, de kezdő síelők vagy ne menjenek meredek pályára, vagy ha mégis odavetődnek, akkor nem szégyen, seggen csúszva, bukdácsolva ereszkedjenek le. Lehet, hogy néhány esést, meg lila foltot beszereznek, de élve megússzák, s legalább jókat sztorizgathatnak később a hütte melegében.

bsebesty | 2023.01.10. 14:40

Elnézést, nem okoskodó akartam lenni, csak tapasztalatból beszéltem.
December végén mi tapasztaltunk olyant, hogy vagy 10+ négyzetméternyi felület TÜKÖRJÉG volt. Előtte síelhető, élvezetes részek, de aztán egy konkrét letörés szó szerint fényes tükörjég, teljesen váratlanul. Azon se magyar, se osztrák, se Hermann Maier nem megy le. (Pályát direkt nem írok, mert egyébként teljesen jól éreztük magunkat, minden rendben volt.)
Olyan érzés volt, mint ha autópályán szaladnál rá teljes sebességgel építési útszakaszra figyelmeztetés nélkül, amit pedig úgyszintén az útfenntartótól elvársz, hogy legyen jelezve.
Nagy pályarendszereknél az meg természetes, hogy ismeretlen lejtőkön mész.

Én ebből és az időjárásból következtettem, hogy amit mi 10+ négyzetméternek tapasztaltunk meg, az január elejére már több helyen 20-30+ négyzetméteresre is nőhetett.

Viszont szerintem az se normális, hogy sorra halnak meg emberek sípályákon és ezt rendben valónak találjátok, vagy legyintetek, hogy felelőtlen kezdők voltak.
De nem is kell egyetértsünk. Az áldozatokon már nem segít :-(
RIP.

fezso6 | 2023.01.10. 16:40

Extrém sport olyan szabadidős tevékenység, amihez általában a megszokottól jelentősen eltérő helyszín és felszerelés szükséges. Érdekességét a szokatlan élmények, az erőfeszítés, az izgalmak jelentik, végzése sokszor veszélyes, ezért gondos előkészület, speciális felszerelés, jól megválasztott környezet és segítők szükségesek hozzá.

Szólj hozzá Te is!