Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találod. A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk.
ELFOGADOM
Menü ≡
ROVATOK    HÍREK    HÓJELENTÉS    WEBKAMERÁK
TÉLI SPORTOK    FELSZERELÉS    GALÉRIA
JÁTÉK    AKCIÓK    FÓRUM    SZAKÉRTŐK
h i r d e t é s
SÍTEREPAJÁNLÓ
Mariazell
Határhoz közeli síélmények:
3 síterep egyetlen bérlettel!
Saalbach Hinterglemm Leogang Fieberbrunn
Ausztria egyik legnagyobb összefüggő síterülete - 270 km
Maribor - Pohorje
Határközeli szlovén síterep Budapesttől csak 3,5 órára!
UTASBIZTOSÍTÁS -10%
KÖVESS MINKET!
facebook twitter googleplus youtube instagram

Megálmodtam egy magyar sícentrumot

Interjú Láng Róberttel, a Nagy Hideg-hegyi sícentrum vezetőjével

2002.10.10. | Szerző: Wesselényi Andrea
Megálmodtam egy magyar sícentrumot Láng Róbert nevét közvélemény leginkább egy országos autóalkatrész kereskedő hálózat védjegyeként ismerheti. Interjúnkban a Nagy Hideg-hegyi síközpont vezetőjeként a hazai sísport iránti elkötelezettségéről beszélt.

Honnan ez a szoros érzelmi kötődése a síeléshez?

Szenvedélyes síelő voltam fiatalon, olyannyira, hogy 1984-ben letettem a síoktatói vizsgát Ausztriában és attól kezdve 8 éven keresztül dolgoztam aktív síoktatóként. Nagyon izgalmas időszak volt, rengeteg szép élménnyel. Már akkoriban, amikor külföldre jártunk csoportokat oktatni szöget ütött a fejembe a gondolat, hogy mindazt amit az osztrákok képesek megvalósítani egy-egy hegyi faluban talán mi is valóra válthatnánk - még ha kicsiben is - Magyarországon. A magyarországi síközpont megteremtése elérhetetlen álomként létezett bennem mindaddig amíg nem adódott egy konkrét lehetőség: 1996-ban - akkor már mint vállalkozó - sikerült megvásárolni a Nagy Hideg-hegyi sífelvonót a Magyar Sí Szövetségtől.

Ekkorra Ön már elfoglalt üzletember volt, egy nagy cég vezetőjeként. Hogyan sikerült összeegyeztetnie a régi szenvedélyét a munkájával?

A síelésről ebben az időszakban már teljesen le kellett mondanom, mivel egyrészt az időmbe se fért be a síoktatás, de még inkább visszavetettek a balesetek. 1994 és 1998 között öt térdműtéten estem át, ami az én életemben véglegesen véget vetett a sízés örömének. Így, hogy én magam már nem síelhettem talán még nagyobb lett bennem motiváció, hogy a sportággal kapcsolatos érzelmeknek, vonzalmaknak kifejezést adjak és az ifjúkori álmomat megvalósítsam. A sífelvonó megvásárlása után teljes erővel vetettem bele magam a Nagy Hideg-hegyi síközpont fejlesztésébe.

Mi volt az első teendője, milyen konkrét fejlesztéseket indított el a térségben?

A sílift megvétele után gondoskodtunk annak felújításáról, hiszen alapvető feltétel volt, hogy a szabványoknak megfelelően biztonságos legyen. Külföldi tapasztalataink alapján megszerveztük a sí- és hegyimentő szolgálatot: korszerűsítettük a mentéshez szükséges felszereléseket, vákuumzáras mentőszánt vásároltunk. Néhány évvel később pályakezelőgépet (köznyelven ratrakot), motoros szánt, hómaró gépet, fűkaszát, hóekét és telepjárót is szereztünk a pályák szakszerű karbantartásához. Később megvásároltam a Nagy Hideg-hegyen álló turistaház bérleti jogát és a Magas taxi turistaházat, és gondoskodtam azok felújításáról, fejlesztéséről is, hogy teljes körű szolgáltatást tudjunk nyújtani a hozzánk érkező turistáknak. Sajnos, mindez messze nem volt egyszerű és akadályoktól mentes folyamat. Ádáz harcot kellett vívnom hatóságokkal, az erdészettel, a zöldekkel, akik sokszor érhetetlen módon és úgy érzem értelmetlenül "tettek keresztbe"és hátráltatták a tervek megvalósítását.

Mik voltak ezek az akadályok?

Egy példát mondok. 1999-ben egy egy vadonatúj Tatrapoma síliftet vettünk, amit a taxi réten állítottunk fel. Mivel a meredek felső pályákat inkább csak haladóknak ajánljuk, a kezdő síelők ezen a kis liften tanulhatták meg az első lépéseket. A sífelvonó használatáért nem kértünk díjat, ingyenesen üzemeltettük sokak örömére mindaddig, amíg a hatóságok be nem tiltották és le nem szereltették. Az erdészet indoka a bezárásra lényegében a következő volt: "a felvonó túlzott turista forgalmat gerjeszt és elriasztja a vadállományt". Elszomorító gondolkodásmódnak tartom ezt, mivel úgy gondolom, hogy a kirándulók és a síelők harmóniában élnek a természettel és nem ellenségei az erdőnek. Hozzáteszem, keserves küzdelem árán, két év kényszerszünet után 2003-ra sikerült kiharcolnunk a kislift üzemeltetési engedélyét. De ez csak egy történet a sok közül, melyek vaskos jogi aktákká dagadtak az elmúlt évek során. Hasonló küzdelmeket kellett folytatnunk a ratrak használatáért, a műút takarításáért, sífutó nyomvonalak karbantartásáért és a Királyrétre vezető sítúra nyomvonal megtisztításáért. Amikor a kidőlt fák elmozdítását az erdészet nem engedélyezi, de ő maga ezt a munkát nem végzi el akkor a kör bezárul és az ember tehetetlenné válik.

Voltak-e támogatói, akik nem hátráltatták, inkább segítették terveinek megvalósítását?

Sajnos úgy tűnik sokkal több irigyem és ellendrukkerem volt, pedig hangsúlyozni szeretném, hogy én nem "megélhetési sílift üzemeltető vállalkozó" vagyok. Ez a tevékenység sokkal inkább hobbim és szenvedélyem mintsem profit-orientált vállalkozás, sőt. Aki tisztában van egy sífelvonó üzemeltetésének költségeivel az hamar ki tudja számítani, hogy ez nem lehet soha nyereséges üzlet Magyarországon. Ezért is érhetetlen számomra, hogy ha itt áll egy vállalkozó, aki több tízmillió Forinttal készen áll arra, hogy mindenféle állami támogatás nélkül magántőkéből fejlessze a területet, akkor ezt a magánkezdeményezést miért nyomják el értelmetlenül? Amikor Nagy Hideg-hegy és a síelés nagy szerelmese, Jeszenszky Géza barátomnak elmeséltem a kálváriámat, egyszerűen rémálomnak nevezte a történetet.

Miért éppen Nagy Hideg-hegy? Miért vonzódik ehhez a helyhez?

A Nagy Hideg-hegyen 50 éve sípálya van, itt hagyománya van a síelésnek, olyannyira, hogy ha nincs síbusz közlekedés - mert sajnos volt olyan időszak, hogy ezt is megakadályozta az erdészet, pedig környezetbarát kisbuszokat vásároltunk a Budai Várból, és azzal szállítottuk fel a síelőket - a megszállottabbak a vállukon viszik fel a lécet egy csúszás kedvéért. Mi ezeknek az embereknek, illetve a körülmények javításával nagyobb tömegeknek szeretnénk élvezhetővé tenni a hazai sízést. Azon dolgozunk, hogy a kulturált, a földrajzi lehetőségekhez képest igényes és sokoldalú turista és síközpontot hozzunk létre a Börzsönyben.

Az elmúlt években ráadásul az időjárás sem igazán kedvezett a hazai sísportnak. Hogyan vészelték át ezt az időszakot?

Való igaz, sajnos, az előző két tél nagyon hószegény volt Magyarországon, ami tovább nehezítette minden hazai síközpont és felvonó fenntarthatóságát, hiszen azok éves karbantartására, biztonságos üzemelésére ennek ellenére évente komoly költségeket kell áldozni. A 2003 január elején leesett tetemes hómennyiség most optimistává tesz bennünket, reméljük sikerül hosszú ideig megőrizni a havat, és azt is, hogy ebben az időjárás is segíteni fog.

Aki szeretné kipróbálni a Nagy Hideg-hegyi pályákat, hogyan juthat el a sífelvonókig?

Budapestről Vác - Kismaros - Szokolya útvonalon lehet eljutni gépkocsival vagy autóbusszal Királyrétig. A síbuszok menetrendje a menetrend szerinti autóbuszok érkezéséhez igazodik, így Királyrétről a síelők tovább utazhatnak egészen a sípályákig. A királyréti parkoló és Nagy Hideg-hegy között pedig havas hétvégenként félóránként kis síbuszok közlekednek.

Hol lehet az aktuális hóviszonyokról információt kapni?

Turistaházaink a 06-30-251-8887 telefonszámon érhetők el. Itt mindig naprakész adnak munkatársaink a hóviszonyokról, időjárásról, szabad szálláshelyekről és a szolgáltatásokról.
Kapcsolódó címkék:
Kapcsolódó síterepek:
Kapcsolódó fotóalbumok:
h i r d e t é s
h i r d e t é s
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!
Szeretném megkapni a síelők.hu friss híreit és síelőknek szóló aktuális ajánlatait.
Elfogadom az adatvédelmi elveket.
Hírlevél archívum »
A SIELOK.HU SZÁMOKBAN
A portált jelenleg 210 vendég és 17 regisztrált felhasználó látogatja.
Asztali nézet