Magyar síző a világ legnehezebb sífutóversenyén

"Egy kedves grönlandi ismerősömtől hallottam először erről a versenyről. Oystein Slettemark-kal biatlon világkupákon találkoztam először és kérdésemre, hogy melyik versenyt találta a legszebbnek igencsak hosszú karrierje során, ő egyértelműen a "World's Toughest Cross Country Ski RAce", vagyis a grönlandi Arctic Circle Race-t nevezte meg. Adtam a közel 44 éves versenyző véleményére, és ekkor eldöntöttem, hogy amint lehetőségem lesz felkészülni, akkor elindulok rajta. Később rájöttem, hogy akkor is résztveszek, ha a kettő közül már az egyik feltétel összejön. Egy ilyen hosszútávú menetre úgysem igazán lehet felkészülni.
A sátorban alvás a nagy hidegben mindenkire máshogy hat, a legtöbb sportoló hozzá van szokva a hotelekhez kényelmes ágyakkal, túlfűtött fürdőszobákkal. Ezen a versenyen még a frissítő állomásoknál is csak akkor van lehetőség inni, ha a saját kulacsunkat, bögrénket, vagy termoszunkat töltetjük tele. Nincsenek eldobált műanyag poharak, a verseny ökológiai lábnyoma gyakorlatilag a nullával egyenlő."

Már tavaly szeretett volna elindulni a versenyen, melyre március közepén már meg is érkezett a meghívója, és hozzá a repülőjegy. De Franciaországban egy pályán kívüli (freeride) síelés alkalmával elszakította a térdében a keresztszalagot és részlegesen egy másikat. A térde felduzzadt, és három nappal az indulás előtt, a Grenoble-i kórház térdspecialistájának véleménye után vissza kellett mondania a versenyt.

"Akkor nagyon el voltam keseredve. Úgy éreztem a térdszakadással az olimpiai álmom is ugrott, és nem lehetek majd ott Szocsiban sem. Dr. Tállay Andrásnak és a szorgalmas gyógytornáknak hála a térdem egész gyorsan stabilizálódott konzervatív módon, műtét nélkül. Utólag még az is kiderült, hogy gyenge tél volt Grönlandon a tavalyi. Ezért aztán külön öröm, hogy a mostani versenyre rekord hóval és igazi téllel várják az indulókat és köztük engem is.
Jelenleg a verseny helyszínén -18 fok van nappal és -24 éjszaka. Erre elég nehéz felkészülni ebben a nagyon meleg európai télben. Azért én próbálkozom. Egy kis zsírt rakok magamra, többet eszem, mint szoktam és "fázósan" öltözködöm. Plusz 4 fokban már rövidujjúban megyek sífutni, hogy ne szokjam meg túlzottan ezt az enyhe időt."

Karesz az elutazás előtti napokban a felszereléseit tesztelte. Hálózsákot, hátizsákot és meleg ruházatot kapott egy ismert nevű gyártótól, amiket élesben próbálgatott.

"A felkészülés jegyében indultam bő két hete Ausztriában egy egynapos 90 km-es sífutóversenyen. Itt arra voltam kíváncsi, hogy mennyi táplálékot és folyadékot kell bevinnem egy közel 5 órás eléggé intenzív terhelésnél. Ez a verseny egyébként jól sikerült, abszolút második lettem.
Ezután még 3 verseny következett a rá következő napokban. Két nemzetközi biatlon versenyen is indultam, ahol a futóforma nagyon jónak bizonyult (a lövés nem igazán) és a sífutó országos bajnokságon is, ahol 15 km-es szabadstílusban Kónya Ádám mögött a második helyet szereztem meg. Ezúton is gratulálok Ádámnak! A versenyek közötti napokon pedig hosszabb-rövidebb sítúrákat csináltam. Ezek a túrák nem sífutó léceken, hanem alpesi felszerelésben, sítúra funkcióval működnek. Ilyenkor pár óra alatt akár 2000 méteres szintkülönbséget is meg tudok tenni, majd pár perc alatt visszasiklani a kiinduló pontra."

Sífutónk hétfőn Koppenhágába repült, ahonnan kedden utazott tovább Kangerlussuaq-ba, majd a verseny színhelyére Sisimiut-ba. Ha az időjárás nem szól közbe, a mezőny április 4-én reggel rajtol.

"A 160 km-en és közel 5000 méteres szintkülönbségen egy túlélő hátizsákot is vinnünk kell majd, amiben az alábbi felszereléseknek kell kötelezően benne lennie: maszk arcra, tartalék meleg kesztyű, meleg zokni, sapka, 24 órára elegendő élelmiszer (6000 kcal minimum), 1 literes termosz, térkép, elsősegély doboz, benne izolációs fóliával, szélhatlan kabát, nadrág. Ennek a hátizsáknak reggelenként a rajtban minimum 5 kg tömegűnek kell lennie, este a célban pedig minimum 3 kg-nak. A sátrat és a hálózsákot a szervezők tárolják. Főzni a verseny ideje alatt, azaz három napon keresztül magunknak kell, gázfőzőkön. Én leginkább leveseket és magas energiatartalmú szénhidrátbombákat tervezek magammal vinni. A helyszínen még lehet, hogy találok valami kiegészítő nasit, bálnahúst, rénszarvast, vagy jegesmedvét, de otthonról zabpelyhet, mézes diót, instant leveseket, sós mogyorót és marcipánt viszek."

Magyar résztvevője még nem volt ennek a versenynek, ezért sífutónk reméli, hogy sikerül majd befejeznie a versenyt és minél előrébb végezni.