Hogyan válassz magadnak sílécet?

h i r d e t é s

Az én álmom is a Forma 1-ben használt kombi medical car V8-as motorral vagy egy kombi Mustang, esetleg egy legalább 300 lóerős Megane RS, amiben elférnek a síléceim és elmegy 6 liter üzemanyaggal.

Az egyetlen probléma, hogy ilyen kombináció nincs, mint ahogy a sílécek között sem létezik az, ami tökéletes kezelt pályán, de kimehetünk vele pályán kívülre, sportos de egyben könnyű és toleráns.

Korábban a síléceket tudásszint szerint csoportosították, mostanában inkább a felhasználási terület jelenti a csoportosítás alapját. Azt, hogy az adott sílécet milyen tudásszintre javasolják, részben a sorban elfoglalt helyéből és az árából lehet kikövetkeztetni. Általánosságban elmondható, hogy jó síelőknek a bolti versenylécekből vagy a termékpaletta első feléből érdemes választani, síoktatótól tanult középhaladóknak a középmezőnyből vagy az SL versenylécek alsó szegmenséből, kezdőknek pedig a kezdőlécekből.

Kezelt pálya

A síelők többségének azokból a sílécekből érdemes válogatnia, amelyeket kezelt pályára terveznek. Közös jellemzőjük, hogy tömörebb (ratrakolt) talajon teljesítenek jól. Ennek az elsődleges oka a kisebb felület, ugyanis ezek a sílécek a legkeskenyebbek, a kötés alatti széleségük 62-65 mm-től általában kb. 72 mm-ig terjed.

Ezeket a síléceket könnyebb élükre állítani, jobb az éltartásuk, a felsőbb kategóriák jégen is jól teljesítenek. Mélyebb, puhább hóban már néha kevés lesz a felületük, nehezebben úsznak fel, könnyebben elmerülnek a puha hóban. Az előző években divatba jöttek a rocker jellegű pályalécek (az elejük kicsit felhajlott), de ma a legtöbb gyártó visszatért a klasszikus, hidas felépítésű sílécekhez (ezek elöl-hátul feltámaszkodnak).

Itt találjuk a legrövidebb rádiuszokat, de vannak hosszabb sugarú lécek is. A legfordulékonyabbak a szlalom karakterű sílécek (12-13 m), ezeket gyakran SL betűk jelölik, de a hölgyeknek szánt sílécek között is találunk ilyen rövid rádiuszúkat. Síoktatóként szívesen ajánljuk ezeket a legtöbb síelőnek, mert fordulékonyak, jól reagálnak, de hosszabb kanyarokat is jól lehet velük síelni, a zsúfoltabb pályákon pedig sokkal kisebb helyen is elférünk velük. A fő hátrányuk nagyobb sebességnél jelentkezik, de a nagyközönség számára nyitott pályákon úgysem javasolt olyan sebességgel síelni, ahol egy SL síléc bizonytalanná válik. A középső, all-rounder jellegű sílécek 14-17 m közötti rádiusszal készülnek, amelyekkel a rövidlendületekhez már jobb sítudás kell, de a közepes és hosszabb kanyarokban stabilan működnek.

A leghosszabb sugarú sílécek a GS jellegűek, ahol általában 17-20 m rádiuszt találunk. Hosszú ívekben stabil sílécek, de jóval nagyobb helyigényük van a pályán, nagyobb a sebesség is. Jó sítudással még rövidlendületekre is kellemesek.

A kezelt pályára szánt sílécek között találunk ún. versenysíléceket és amatőröknek szánt síléceket is. Ez a két kategória egybeolvad, a puhább versenylécek általában nyugodtan ajánlhatók síoktatónál tanult középhaladók számára is (főleg az SL modellek). Ezek a versenysíket szoktuk „bolti versenylécnek” nevezni, ezektől különbözik a valódi versenysí („gyári” versenyléc, amelyet a katalógusokban „FIS race” kategóriában találunk). Ez utóbbi kemény világ, amatőr síelőknek nem igazán ajánlott.

Szélesség: kb. 65-72 mm
Rádiusz:
SL: 12-14 m
All-rounder: 13-17 m
GS: 17-30 m
Rocker: Nincs rocker (camber – híd), vagy 5-15% rocker

All mountain

Az all mountain kategória próbálja megtalálni a középutat az amerikai autók és a sportkocsik között. 72-75 mm környékén kezdődik a kötés alatti szélességük és általában kb. 90 mm-ig tart. Ezeknek a síléceknek elfogadhatóan kell teljesíteni kezelt pályán, de már elegendő a felületük, hogy a lazább hóban fent maradjanak. Sokszor nagyon jó kompromisszumokat találunk ebben a kategóriában, de csodákat ne várjunk! A szélesebb léceket már nehezebb élére állítani, kemény pályán nem olyan stabil az éltartásuk, mint a keskeny síléceké. Nagyon nagy hóban – pályán kívül – a 80-90 mm szélesség már kevés, nem fogjuk megkapni a porhólécek adta élményt.

Ezek akkor a legjobbak, amikor friss hó esett, de pályán síelünk. Túrt hóban, havazás után a kezelt pályán sokan nem szeretnek síelni, számukra egy all-mountain síléc visszahozza a stabil síelés élményét. Pályán kívül, arasznyi mély hóban is jól teljesítenek, de a kezelt pályán sem lesz velük gondunk, még ha azt nem is tudják, amit egy pályára szánt síléc.

Szélesség: kb. 75-90 mm
Rádiusz: 15-20 m
Rocker: Általában elöl valamennyi rocker, hátul inkább camber

Pályán kívül (Backside)

Ebbe a kategóriába szokták sorolni a túrasíléceket, amelyekkel most nem foglalkozunk. Elég róluk annyit tudni, hogy sokkal alkalmasabbak a feljutásra, mint a lesíelésre.

A másik nagy csoport a freeride vagy porhó lécek csoportja. Elsődleges feladatuk felsiklani a mély hó tetejére, ezért szélesebbek és elöl (vagy elöl-hátul) rockeresek, hogy a felhajló részük miatt jobban felfussanak a hó felszínére. Rádiuszuk általában hosszabb (20 m körüli), szélességük pedig 90 mm körül kezdődik (ez kifejezetten keskenynek számít ebben a kategóriában) és akár 120 mm-ig is terjedhet. A rádiuszuk nem különösebben fontos, mert a kanyar ívét inkább a mély hóban meggörbülő síléc adja meg.

Pályán ezek a sílécek nem igazán nyújtanak nagy élményt, kemény pályán pedig akár kifejezetten nehéz lehet velük síelni a szélességük miatt. Mély hóban viszont fantasztikusan megkönnyítik a síelést.

Szélesség: kb. 90-120 mm
Rádiusz: 20 m körül (nem igazán fontos)
Rocker: Elöl jelentős rocker. Hátul camber vagy rocker a felhasználástól függően (freeride inkább csak elöl rocker, freestyle elöl-hátul rocker)

Park (Park & pipe)

A parkokban, slide-okon és az ugratókon használt sílécek külön kategóriát jelentenek. Ezeken a síléceken a kötés a léc közepére van felszerelve (a többi sílécen hátrébb szerelik a kötéseket), és a lécek eleje és hátulja is fel van hajlítva (twintip), hiszen ugyanúgy síelnek előre, mint hátra. Ezeket a síléceket nem érdemes olyanoknak megvenni, akik nem a parkokban gyakorolják a trükköket.

Melyik lesz a te léced?

A gyártók néha éveken át a palettán tartanak síléceket, néha nagy váltásokra szánják el magukat. Az Atomic tavaly kilenc év után vonta ki a piacról a rendkívül sikeres D2 technológiájú síléceit, bevezetve helyette a Servotec léceket, így ezen a területen nem várható nagy változás, a Salomon pedig idén a teljesen új léceket vezetett be (a tesztek alapján nagyon jó lécek születtek meg egy nagyon bonyolult termékpalettán). A Rossignol a Hero léceket teljesen új designnal látta el, más gyártók, mint a Völkl a népszerű Code helyett a Deacon-t vezette be – a visszajelzések szerint sikerrel. Más gyártók alig változtatnak a termékpalettán, amire jó példa a sílécek prémium árkategóriájába tartozó Stöckli, amely éveken át viszi a hasonló jól bevált léceit.

Nehéz előre megmondani, ki melyik sílécet fogja a sajátjának érezni a gyakorlatban. Gyakran előfordul, hogy a saját magam számára egy síléc nem jön be, miközben másoknak nemcsak hogy jól esik vele síelni, hanem láthatóan javul vele a síelése. A legjobb megoldás először a kategóriát kiválasztani, majd teszteken vagy kölcsönzőkben kipróbálni a szóba jöhető modelleket a vásárlás előtt. Természetesen a választás egyik szempontja a pénztárca, de csodák nincsenek: a jó síléceket nem fogjuk megkapni nagyon olcsón, különösen igaz ez a top sílécekre. A legtöbb márka esetében a termékpaletta felső szegmense 900 eurós árcédulát kap, kivéve a prémium símárkák, ahol ez akár 1300-1400 euró is lehet.