Tipp: Hogyan tervezzük meg a tökéletes sívakációt?

A síelés megtervezése hasonlít a nyári vakáció megtervezéséhez. Ugyanazokat az alapkérdéseket kell feltenni saját magunknak: hová, mikor, kivel, hogyan és mennyiért. Ez az öt dolog annyira szorosan összefügg egymással, hogy ha az első négy szempontban bármit is változtatunk, az komoly hatással lesz a végeredményre, vagyis a síelésünk költségeire.

Mikor menjünk?

Ha abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy saját magunk oszthatjuk be a síelésre szánt időt, akkor kerüljük a zsúfolt időszakokat, vagyis karácsony, szilveszter, a februári iskolaszünetek és húsvét környékét. Különösen figyeljük a hójelentéseket decemberben. Egy kiadósabb havazás után szinte az összes pályát megnyitják, és ilyenkor még előszezoni árakon, legalább 20-30 százalékkal olcsóbban élvezhetjük a lejtőket.

A szezon elején érdemes figyelni az alacsonyabban fekvő, erdőhatár alatti, jobbára füves pályákkal rendelkező terepeket. Itt már kevesebb hóból is jó pályákat tudnak készíteni, és néhány napos hideg időszak alatt akár az egész terepet be tudják havazni a modern hóágyúkkal. A szezon vége felé pedig a magasabb helyen fekvő pályákat érdemes keresni. Az egész télen összegyűlt hó április közepéig biztosan kitart. Nincs olyan meteorológus, aki megmondaná, hogy mikor számíthatunk ideális hóviszonyokra. Törődjünk bele, hogy a novemberben lefoglalt időpont könnyen rizikós lehet. Még a leghóbiztosabb időszakban is bármikor jöhet egy melegfront, amely nagyon komoly hómennyiséget tűntethet el akár néhány nap alatt. Az interneten találhatunk historikus adatokat, hogy a tél melyik időszakában átlagosan hány méteres a hó vastagsága. Ezek az adatok általában sokéves átlagokon alapulnak, de érdemes csak az utóbbi 5-10 év átlagait nézni. Végül is örök igazság, hogy a sípályán egy nap rossz idő is sokkal többet ér, mint a legszebb nap a munkahelyen.

A felmérések szerint síelési szokásaink folyamatosan változnak, és ezt lassan a szállásadók is kénytelenek tudomásul venni. Az egyhetes síelések helyek inkább a hosszabb hétvégék jöttek divatba, akár többször is a szezonban. Ugyan két hosszú hétvége nem olcsóbb egy egész heti síelésnél, így könnyebb szabadságot kivenni a munkahelyen. Az előbb említett zsúfolt időszakokon kívül feltétlenül érdemes próbálkozni rövidebb időszakra szóló foglalásokkal a szállásadóknál.

Sokan szeretik az egynapos síeléseket a hazai vagy a határhoz közeli terepeken. Akik nem jutnak el hosszabb időre egy távolabbi síterepre, vagy nem tudnak várni az igazi téli vakációig, kénytelenek ezzel beérni. A hazai és a szlovák, de a közeli osztrák pályákon is hatalmas különbséget jelent, hogy ezt a napot hétközben vagy hétvégén síeljük le. A hétvége biztos zsúfoltságot jelent a pénztárnál, tömeget a pályákon, várakozást a lifteknél vagy hosszú sorokat a büfében. A síterepek is szeretnék, ha egyenletesebben oszlanának el a vendégek, ezért néhány helyen olcsóbb a hétköznapi síelés, igaz gyakran néhány pályát lezárnak, már a hétvégére tartalékolva.

Saját szervezés vagy utazási iroda?

Még az internet korában is adjunk esélyt az utazási irodáknak. Különösen a francia terepekre jellemző, hogy a liftek tulajdonosa egyben hatalmas szálláskomplexumot is üzemeltet a terepen, így egyszerre tud olyan kedvezményes szállást és bérletet kínálni az utazási irodákon keresztül, amelyet máshol úgysem kapnánk meg. Indulás előtt is érdemes megnézni az utazási irodák ajánlatait. A last minute utak továbbra is léteznek, bár ezekre ne alapozzunk, főleg ha egy csoport síelésének a megszervezését vállaltuk magunkra.

Ha kényelmesek vagyunk vagy nincs kedvünk a szervezéssel bajlódni, akkor válasszuk az irodákat. Ha készen állunk a szervezésre, akkor vágjunk bele, akár még repülővel is mehetünk. Az utazási irodákhoz képest pontosan fordítva működnek a repülőtársaságok. Itt minél korábban foglalunk, annál olcsóbban tudunk kijönni. Síterepek közelébe közlekedő fapadosokból elég gyenge a választék budapesti indulással, és az árak is többszöröződhetnek az extra csomag, illetve transzferköltségekkel. Jó tudni, hogy az osztrák és svájci légitársaság ingyen szállítja a léceinket vagy a hódeszkánkat! Az idei szezonban számítsunk arra, hogy a kőolaj világpiaci árának drágulása miatt a tavalyi árak megemelkedtek.

Természetesen rövidebb-hosszabb utakon is az autó a legkényelmesebb. Tervezzük meg és nyomtassuk ki az internetről az útvonalat! Inkább az autópályákat válasszuk, még akkor is, ha ezekért külön fizetni kell, azokat a nagy hóesésben előbb kezdik el takarítani, mint az alsóbbrendűeket. Számítsuk ki a teljes menetidőt, az esetleges pihenőkkel együtt. Természetesen nem szabad itthon hagyni a hóláncot. A téli gumit nem ellenőrzik a határokon, de ha belefutunk egy országúti ellenőrzésbe, akkor már mehetünk is befizetni a csekket. Jóval többet kell fizetnünk, ha balesetet okozunk a nyári gumival, ilyenkor akár több ezer euró is lehet a büntetés Ausztriában.

Feltétlenül kössünk biztosítást, bármilyen szervezésben is megyünk, a sípálya ugyanis veszélyes üzemnek tekinthető. Olyan, mint a közlekedés: hiába megyünk óvatosan, mások felelőtlenségét nem tudjuk mindig megelőzni. A balesetek száma minden évben hasonlóan magasan alakul, sok honfitársunk tudna mesélni arról, hogy mennyibe kerülhet a kórházi ellátás bármelyik alpesi országban. Helikopteres mentés vagy a továbbtartózkodás extra költségeinek kifizetése jó biztosítás nélkül nagyon nehéz lenne, pontosan ezért alaposan tanulmányozzuk át a biztosítás feltételeit!

Hová menjünk?

Először is, nem árt, ha tisztában vagyunk képességeinkkel. Kezdők ne igyekezzenek St. Anton meredek pályáira, haladóknak ne erőltessük Kokava lankáit. Ha a baráti társaságok tagjai egy szinten síelnek, akkor könnyebb a választás. Vegyes tudású társaságok esetében olyan terepet keressünk, ahol egy héten keresztül is mindenki megtalálja a maga pályáját. Ez utóbbi persze nagyon nehéz feladat. Döntsük el, hogy mi a fontosabb: közösen tölteni az időt a pályákon, vagy hogy mindenki a saját tempójában élvezze a lejtőket? Legjobb, ha kisebb csoportokra bomlunk, és megbeszélt időpontokban találkozunk, egy kezdők által is megközelíthető helyen.

Ha síterepet választunk, nézzük meg, hogy milyen arányban szerepelnek a kék, piros és fekete pályák. Nagyon sok síelőtől hallottam már, hogy egy olyan lejtő, ami tavaly X helyen piros nehézségű volt, az most itt, az Y terepen csak kék jelzésű. Fontos tudnunk, hogy a síterepek nem egymáshoz képest döntik el, hogy milyen színnel jelöljék a pályáikat. A színrendszer mindig az adott síterepre vonatkozik, a saját pályái közti nehézségi különbségeket próbálják színekkel is érzékeltetni.

Fontos, hogy a család vagy a társaság minden tagja találjon magának elfoglaltságot az adott síterepen. Ez ma már jóval egyszerűbb feladat, mint régebben, hiszen a legtöbb helyen a nem síelőkre is gondoltak. Érdemes megnézni, hogy hol milyen egyéb havas sportokat, túralehetőségeket, aprés-ski és egyéb szórakozási lehetőségeket, wellness-szolgáltatásokat kínálnak helyben vagy a közelben.
Ugyanez igaz a gyerekprogramokra is. Egyre több síközpontban működnek már a síiskolák mellett síóvodák, havas játszóterek és gyerekbarát szállások is, amelyek sok gondot levesznek a kikapcsolódásra, pihenésre vágyó szülők válláról.

A nagy síelős közhelyek szerint a legjobb pályákat Franciaországban, a legjobban karbantartott pályákat Olaszországban, a legmodernebb síterepeket Ausztriában, a legjobb havat a Sziklás-hegységben találjuk. A legalacsonyabb bérlet- és szállásárakat pedig továbbra is a volt szocialista országokban. Az ár-érték arány különösen kedvező lehet a délfrancia terepeken, főleg önellátással, de oda el is kell jutni egy hosszú utazással. A svájci és a híres, nagy francia terepek továbbra is a legdrágább kategóriákba tartoznak. Ausztriában minél nyugatabbra megyünk, annál jobban drágul a síelés, ez alól természetesen van néhány kivétel, de általánosságban érvényes. A legjobb szlovák pályák árban már lassan felveszik a versenyt a határközeli osztrák terepekkel. A közeli osztrák tartományok vendéglátóinak már kiemelten fontosak vagyunk, ennek megfelelően mindent megtesznek, hogy a magyarok kedvében járjanak. Magyar nyelvű prospektusok, étlap a vendéglőben, oktatók a síiskolákban, és néhány helyen nyáron még a bérletpénztárost is elküldték magyar tanfolyamra.

Bérelni vagy saját lécekkel?

Csomagjaink számát és súlyát is jelentősen csökkenthetjük, ha a síterepen bérelünk felszerelést. Először is érdemes átgondolni, hogy saját felszereléssel vagy bérelt lécekkel vágjunk-e neki a télnek. Számoljuk ki, hogy a lécünk és bakancsunk árából hány hétig bérelhetnénk külföldön felszerelést! Tényleg megéri ragaszkodni a saját felszereléshez a szezononkénti egy hét síelés kedvéért?

Ha bérelnünk kell, akkor azt lehet itthonról is vinni, de külföldi kölcsönzőkből is beszerezhetjük a felszerelést. Itthon könnyebb elmagyarázni magyarul, hogy mit szeretnénk, előre felpróbálhatjuk a felszerelést, és kint már csak irány a pálya! Külföldön akár a pálya mellett is bérelhetünk, nem kell reggel-este cipekedni, az oda-vissza utazás napjaira nem kell bérleti díjat fizetni, kevesebb csomagunk lesz, és akár mindennap más márkát próbálhatunk ki.

Szállás

Az egész síelésben ezen a ponton költhetünk vagy spórolhatunk a legtöbbet. Közvetlenül a pálya mellett lakni és reggel az ajtón kilépve csúszni nagyon jó dolog, de ennek az árát meg is kell fizetni a legtöbb helyen. Szintén a drágábbak közé tartoznak a lifthez közeli szállások. Itt a felszerelést a liftállomás tárolójában is hagyhatjuk, amely elég kényelmes megoldás, főleg, ha gyerekekkel utazunk.

A legtöbb síterepen közlekedik síbusz, amely bérlettel szinte mindenhol ingyenes. Olcsóbban kijöhetünk, ha vállaljuk a reggeli és az esti buszozást akár 20 kilométerre is a kedvenc liftünktől. Vélhetően akkor járunk a legolcsóbban, ha a síterep távolabbi vonzáskörzetében található falvak valamelyikében találunk szállást. Ennek hátránya, hogy naponta kell kocsiba ülni és sofőrt választani, akinek leegyszerűsítjük a döntését, hogy mit ihat meg délben a hüttékben. A szálláshoz választhatunk extra szolgáltatásokat. Például egy távoli szálláshely félpanzióval vagy wellness-lehetőségekkel hasonló árkategóriában lehet egy szimpla pályaszállással.

Szállást leginkább a síterepek weboldalain érdemes keresni. Főleg az osztrák pályák oldalai használhatók ebben a tekintetben. Különböző kategóriák szerint csoportosított szállások között választhatunk. Bátran írjunk e-mailt a kiválasztott síterep idegenforgalmi hivatalának, egy héten belül egy hatalmas borítékkal állít be a postás, amelyben biztosan lesz pályatérkép, és a különböző brosúrák mellett egy részletes szálláskatalógus is.

Nézzük meg pontosan, mit tartalmaz az ár! Pontosan leírják, hogy jár-e törölköző, kell-e külön fizetni az áramért, van-e végtakarítási díj távozáskor. Az Alpok országaiban bátran foglaljunk az interneten keresztül, nagy valószínűséggel azt kapjuk, amit ígérnek. Szlovákiában, Lengyelországban vagy a Balkánon kissé vegyes a kép. Bár errefelé is találunk nagyszerű szállásokat, előfordulhat, hogy a weboldal szebben néz ki, mint a valóság. Keressünk információkat síelős fórumokon, valaki biztosan járt már ott előttünk, ha mégsem, akkor bátran kérdezzünk, hiszen egy igazi közösség része lettünk. Ellentétben az internet egyéb fórumaival, a síelős fórumokból még nem veszett ki a segítőkészség, és még nem tette be a lábát a durva hangnem sem.

Mibe fog ez kerülni?

Vélhetően nem lesz olcsó, de ha meghozzuk ezt az áldozatot, akkor nagyon fontos, hogy gondosan tervezzünk, hogy később ne érezzük, hogy feleslegesen költöttünk annyit. A síelés megtervezésénél is végtelen a lehetőségek száma, akárcsak a nyári vakációnál. A nyarat is lehet egy bányató mellett tölteni vagy egy karib-tengeri szigeten, és mindkét esetben strandoltunk. A síterepeknél is léteznek minőségi kategóriák. Bármit is tervezünk, az esetek nagy részében a pénztárcánk mondja ki az utolsó szót.

Gyakori módszer, hogy először eldöntjük, körülbelül mennyit szánunk a síelésre, és ebből az összegből kell kijönnie mindennek. Az anyagi lehetőségek és a vágyak nem mindig vannak szinkronban, ilyenkor indulhat a tervezgetés. Dönthetünk, hogy a szállás, a síterep, az ellátás, az utazás és egyéb szempontok közül miben ragaszkodunk a megálmodotthoz, és miben vagyunk hajlandók lejjebb adni az igényünket, hogy az eltervezett kereten belül maradjunk.

Ugyan a társaságról nem sok szó esett eddig, annyit biztosan elmondhatunk, hogy az nem csak a pénzügyeket befolyásolja. Igaz, jó, ha több ember között kell szétosztani a benzinpénzt, vagy ha így olcsóbban jön ki az apartman fejenként, de nem jó jel, ha úgy érezzük, hogy a többieket el kell viselni. A másik oldalon persze síelni, beülni egy hegyi vendéglőbe vagy belevetni magunkat az aprés-ski életbe sokkal jobb a barátokkal. Ugye, hogy nem is olyan könnyű megszervezni a tökéletes síelést?