Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találod. A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk.
ELFOGADOM
Menü ≡

Rakétaemberek a havason - gyorsasági sí

2003. március | Szerző: Kapecska László
A gyorsasági sízés alapgondolata igazán egyszerű. Próbáljunk meg a lehető leggyorsabban leszáguldani léceinkkel a hegytetőről. Hogy mennyire gyorsan? A világrekord jelenleg 250 km/h.
A sízők gyorsaság iránti vágya valószínűleg egyidős a sportággal. Egyes források szerint már a XIX. század végén akadtak sízők, akik megpróbálták a lesiklás sebességhatárait kitolni. A sportág legendaírói szerint ilyen merész úttörők voltak például a kaliforniai aranyások, akik, hogy agyonüssék az időt, a Sziklás-hegységben száguldoztak lefelé, elérve akár a 150 km/h sebességet is. Az eredmény hitelességét megbízható módon még nem sikerült dokumentálni, ezért az első hivatalos sí gyorsasági rekordnak az olasz Leo Gasperl 1932-ben mért, 136 km/órás sebességét kell tekintenünk. Ma a világ leggyorsabb síelője a francia Philippe Goitschel, 250,7 km/órás eredménnyel, míg a lassabb nem képviselői között szintén francia, Carine Dubouchet vezet, 242,26 kilométeres óránkénti sebességgel. Érdekesség, hogy mindkét világcsúcsot ugyanazon a pályán és napon állították fel, Les Arcs-ban, 2002. április 23-án.

A franciaországi helyszín nem csak a világrekord miatt ismert a gyorsasági sízés hívei között. A 2705 méteren induló pályán rendezték meg a sportág olimpiai bemutatkozását az 1992-es albertville-i téli ötkarikás játékok alkalmából. A precízen, lézerrel kimért, majd nagy gondossággal megépített pályának, és általában a versenyhelyszíneknek nagy szerepük van az elérhető sebesség nagyságában. Sokak szerint a gyorsasági sí történetében a legjelentősebb változást éppen a pályák előkészítettsége hozta. Az 1990-es évek elejétől a meredek gyorsasági pályákat csőrlős karbantartó gépekkel tették még gyorsabbá és biztonságosabbá. A jobb minőségű terepeknek köszönhetően a 90-es években 16 km/h-val javultak az eredmények.

Az általában egy kilométer hosszúságú, legmeredekebb szakaszukon 40 fokos pályák három részből állnak. A felső szakasz a gyorsító, a középső, 100 méteres távon az időmérés folyik, a harmadik terület pedig a megállásra szolgál. A FIS, a Nemzetközi Síszövetség előírásai szerint az első időmérő pontot a rajttól 300-400 méterre kell felállítani, mégpedig egy olyan kezdő lendületet adó pályán, ahol az első 400 méteren a versenyző sebessége nem haladhatja meg a 100 km/órát.
A pálya tetejére épített kifutópályán tetejéről a síző szabadesésszerűen nekilódul a lejtőnek, és 15 másodpercen belül 200 km/órás sebességre gyorsul fel. Mindez teljes csendben zajlik, mígnem morajláshoz hasonlítható zaj hallatszik, enyhe rezgés érezhető, ahogyan a "sci-fi alak" végighasítja a levegőt. A rakétaember tökéletes tojás-pozícióba kuporodva, 200-as sebességgel elsuhan a nézők előtt, majd az időmérő zónát elhagyva lelassít. Ennél a sebességnél a fékezés nem egyszerű feladat. A guggoló testhelyzetet a sízők beérkezés után még két focipálya hosszúságú szakaszon megtartják, majd fokozatosan felegyenesednek, és további 200 méter megtétele után fékezni kezdenek. Egy lesiklás nem tart tovább fél percnél.

Ma már 15 ország 80-100 versenyzője indul a FIS által elismert, 3-4 napos versenyeken. Ez idő alatt a versenyzők egyre magasabbról rajtolnak, a leglassabbak fokozatos kiesésével. Az utolsó fordulóban harmincan maradnak. A síző a maga körül kavart rezgésből és zajból semmit sem érzékel, teljesen kikapcsol, szinte tudatalatti élményt élve át, ez azonban nem jelenti azt, hogy a hatalmas sebesség ne róna nagy terhelést a sízőre.

A 40 éves Goitschel, aki 1992-es alberville-i játékokon ezüstérmet szerzett az új sportágban, az osztrák Harry Egger 248,105 km/h-s világcsúcsát döntötte meg. "Olyan volt, mintha szabadesésben repültem volna a havon." - foglalta össze a "világ leggyorsabb embere" győzelme után, mit is érzett a lesiklás közben. Azt hihetnénk, hogy a francia versenyző bátorsága miatt extrém személyiség, valójában azonban kiegyensúlyozott ember. Nyaranta golfot oktat, amelyhez szintén nagyfokú koncentrációs képességre és jó idegekre van szükség.

Az ejtőernyőzésnél egyébként nagyobb sebesség elérésére képes gyorsasági sízők apró fej-, vagy kézmozdulatokkal és lécükkel irányítanak. "A legfontosabb az, hogy uralkodni tudjunk a lécek felett, amikor azok a nagy sebesség miatt minden irányba képesek lennének kitörni." - árulta el a gyorsasági sízés technikájának lényegét a világrekorder.

Kilépés a vetítésből
másodpercenként
3
váltás

Ahhoz, hogy valaki a gyorsasági síző lehessen, az alapvető, kiváló sítudáson túl megfelelő fizikai erőre, szellemi fittségre és speciális felszerelésre van szüksége. A felszerelésnek a légellenálás és a rázkódás csökkentésén túl abban van szerepe, hogy a versenyzők tojás-pozíciójukat a növekvő sebesség mellett is meg tudják tartani. A versenyzők ruházata 1-2 mm vastagságú poliuretán bevonatú polipropilén. Ez alá a franciaországi versenyeken indulóknak hőálló protektort kell felvenniük, amely bukásoknál az égési és egyéb sérülésektől védi a gerincet és környékét. A méret után készülő sisakok anyaga üvegszál, vagy kevlár. Egyes típusok a fejtetőn stabilitást javító szárnnyal készülnek. Ezzel, és fejének finom ingatásával a síző irányítani képes mozgását. A sisakok átmérője korlátozott, nem haladhatja meg a 40 centimétert.A lécek hossza 240 cm, szélességük 10 cm, minden méretük meghaladja tehát a hagyományos lécekét. A gyorsasági síket nagyon kis mennyiségben gyártják, áruk is ehhez szabott. Anyaguk hasonló az alpesi lécekéhez, de azoknál jobban elnyelik a vibrációt. A lécek teljesítménye márkánként és típusonként változik, többek között aszerint, hogy a tervezés során milyen koncepciót követtek. Eszerint vannak lécek, amelyek jól gyorsulnak, de nagy sebességnél kevésbé stabilak, és fordítva, ki mit tart fontosnak. Egy azonban biztos: verseny közben minden lécet a talpán kell tartani. A gyorsasági sízésnél nagyobb szrepet kapnak a speciális waxok is. A kötések versenykötések, a rövidített botokat pedig a síző méreteire igazítják, és ólommal töltik ki. A sícipők nem sokban különböznek az óriásműlesiklók által használtaktól, leszámítva a hozzáépített, habanyagból készülő, a légellenállástjavító elemeket.

Leo Gasperl 136 km/órás csúcssebessége óta jónéhány gyorsasági rekord megdőlt, mindig felvetve a kérdést: Meddig tolható még ki a gyorsasági sízés sebességhatára? A szakemberek újabb és újabb becsléseket adnak, azonban úgy tűnik, egyszer minden elérhetetlennek hitt sebességhatár átléphető.

h i r d e t é s
h i r d e t é s
UTASBIZTOSÍTÁS -10% » SÍELŐK NAPTÁRA »
FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE »
KÖVESS MINKET!
facebook twitter youtube instagram
A SIELOK.HU SZÁMOKBAN
A portált jelenleg 29 vendég és 2 regisztrált felhasználó látogatja.