A waxolás házi praktikái

h i r d e t é s

A rendszeresen waxolt síléc nem csak gyorsabban siklik, de sokkal könnyebben forgatható, a kezelése simább és kiszámíthatóbb, illetve a wax védi a talpat a kopástól. A legegyszerűbb ezt egy tapasztalt szakira bízni, de a bátraknak tanácsokkal segítünk a házi kivitelezésben.

Nem meglepő, hogy különböző waxok léteznek különböző célra: a paszta típusúakat applikátorral dörzsöljük be, és parafával polírozzuk, ezt akár megtehetjük a hegyen is.
A Classic sífutók "tapadó" waxot használnak, amely célja hogy az előre mozgáshoz tapadást biztosítson, de egy bizonyos sebesség elérésekor már engedje a siklást.
A Skate stílusú sífutók kemény csúszó waxokat használnak, nekik nem számít a tapadás, mert az előre haladó mozgást a korcsolyázó lépés biztosítja.

Elterjedtsége miatt jelen cikkben az alpesi síeléshez és snowboardozáshoz használt waxolási praktikákat mutatjuk be , ezeknél csúszó waxokat használunk (az egyszerűség kedvéért lécekről beszélünk, de természetesen mindez igaz a deszkákra is). Ezen wax a léc talpa és a hó között egy nagyon vékony filmréteget képez, amely gyakorlatilag a súrlódás által megolvasztott hóból képződő vízréteg. Amikor waxolásról beszélünk, általában meleg waxolást értünk ezalatt, csúszó wax és vasaló felhasználásával. Ha nincs más lehetőség, lehet alkalmazni hideg alpesi waxot is, ezt csak be kell dörzsölni (létezik folyékony és szilárd típus is), de a legjobb teljesítményt és a tartós eredményt csak a meleg waxolás tudja biztosítani.

Milyen waxot használjak? Univerzális vagy hőmérséklet specifikus legyen?

A wax választás függ a hőmérséklettől és a hó típusától, textúrájától (illetve ha tutira megyünk akkor figyelembe vesszük a levegő relatív páratartalmát is). Az univerzális (all-temperature) waxot úgy tervezték, hogy bármely hőmérséklet és hóviszony esetén jól működjön. Hacsak nem vagyunk versenyzők, ez a legjobb választás.
A speciális waxokat úgy tervezték, hogy egy bizonyos hőmérséklet-tartományban megnövelt teljesítményt nyújtsanak. Hőmérséklet fokozataik átfedik egymást, illetve kombinálhatóak is egymással ,de ez már valóban a versenyzők és a waxmesterek területe. A saját tartományukon kívül is működnek, de ott már kevésbé jól, mint pl. egy univerzális wax.

Wax anyagok: Hydrocarbon, Low-Fluorocarbon, és High-Fluorocarbon. Minél több a hozzáadott fluor, annál gyorsabb a siklás. A nagy mennyiségű fluor gyorsító hatása drámaian megnő tapadós, vizes havon (ahogy az árát is drámaian növeli). Halandóknak bőven megfelel a sima Hydrocarbon vagy a Low-Fluor wax.

A waxolás menete:

Figyelem! A vegyi- és hígítószerek, illetve a fluorocarbon részecskék magas egészségügyi kockázatot hordoznak, utóbbi részecskék nem tudnak kiürülni a szervezetből! Csak jól szellőző helyiségben, és maszkban dolgozzunk!
Milyen vasalót használjunk? Anyu legújabb gőzölősét ne! A speciális wax vasaló a legjobb e célra, amely rendkívül szűk tartományban tudja tartani a hőmérsékletét, így megelőzve a léc károsodását. Használhatunk régi hagyományos vasalót is, csak utána azt már soha nem használhatjuk ruha vasalására. 120-140 Celsius közötti hőmérséklet az ideális, ennél a viasz jól olvad, de még nem füstöl.

• 1. Kezdjünk egy tiszta és szervizelt (csiszolt) felülettel
  Ha a sílécen van hófék, kötözzük fel vagy vegyük le. Kevés gyakorlattal rendelkezőknek nem árt ha vízszintesen fixen rögzítik a lécet/deszkát (pl. speciális satuval), a kihívást keresők csak simán támasszák alá. Akármilyen precízek vagyunk is, tuti mellé fog csöpögni a viasz, ezért ne a nagyinál a perzsa szőnyegen csináljuk, hacsak nem akarunk már vele többet beszélni.
  A síléc talpa legyen csiszolt, sima és tiszta, az élek legyenek síkban a talppal (azaz ne emelkedjenek a talp síkja fölé). Győződjünk meg róla, hogy nem ragadt fémreszelék a talpba, illetve nem sorjás, fémszálas a kantni.
  Ha a talp csiszolást nem igényel, de szennyezett, akkor speciális waxlemosót vagy vészesetben citrusos tisztítószert használjuk a fizikai szennyeződés és az olaj/zsír eltávolítására. Nem felmosunk, ezért takarékosan használjuk ezeket, mivel a waxolást nem kezdhetjük meg amíg ezen szerek el nem párologtak. A kifehéredett, ne adj Isten “szőrös” talp egyértelműen waxolásért kiált.
  Eszközként “dörzsi” szivacsot javaslunk (pl. Scotch-Brite vagy más Fibratex anyag). A szuperfinomra polírozott felületek nehezebben tudják magukba szívni a waxot, ilyen esetben “meg kell nyitni” a szerkezetet, azaz egy bronz kefe és mérsékelt nyomás segítségével egy kicsit feldörzsölni (a vén szakik e helyett finom vízpapírral szőrösítenek).
  A talp anyagok különbözőképpen nyelik el (abszorbálják) a waxot. Az olcsóbb talpak extrudált P-Tex anyagból készülnek, ez sokkal tömörebb, így kevésbé tudja elnyelni a waxot (ezek mélyfekete, fényes, “legóműanyag” hatású talpak. A felső kategóriás lécek talpa szinterezett P-Tex, ez nagyon jó porózus szerkezetű, viaszmegtartó képességű, szárazon grafitszürke színű.


• 2. Tartsuk a hegyével vagy az egyik sarkával lefelé a vasalót. Nyomjuk a talpához a waxrudat, és a folyékony wax-szal írjunk kígyóvonalat, cikcakkot, ügyesebbek a szignójukat a lécre. Inkább legyen egy kicsit több a wax, mint kevesebb, mert hozzáadni utólag macerásabb, illetve nagyobb kockázattal jár, leszedni majdnem ugyanannyi idő, bármennyit is tettünk fel.


• 3. A székely viccet átírva: “Mit csinálsz Édesapám? Waxolok. Kicsivel később: Mit csinálsz Édesapám? Kerítéslécet, ha el nem rontom.” Szóval itt lehet levenni a rendszámot a lécről, ha nem figyelünk: akár pár tizedmásodperces megállásnál is úgy fel tud melegedni a kantni, hogy ledobja a talpat a szélénél. Kenjük el a waxot a sítalpon, főleg a kezdésnél figyeljünk, hogy ne rátegyük a vasalót, és utána indítsuk meg, hanem mozgásból tegyük rá a lécre (mintha a vasaló egy repülő lenne ami leszáll). Egyenletesen kenjük el a waxot, a célünk az, hogy a wax bediffundáljon a pórusokba. Ha vissza kell mennünk átvasalni egy területet, még óvatosabbak legyünk, a kantni és a talp nagyon lassan hűl, nehogy túlforrósítsuk! 2,5-5 centi/másodperc sebesség az ideális. A lényeg hogy mindenhol legyen wax, de nem kell hogy csodaszép legyen a felület, csak azért ne menjünk oda-vissza a vasalóval hogy szép víztükröt csináljunk, úgyis lehúzzuk. Szintén gyakorlati tanács, hogy a léc csőrét csak a felhajlásig waxoljuk, ha van csőrvédő, mert utána nem tudjuk kiszedni onnan a waxot, illetve a felhajlás után már amúgy sincs szerepe a waxnak.


• 4. Ha egyenletesen felkentük a waxot, hagyjuk magától lassan lehűlni. A pórusok szép lassan magukba szívják a waxot, ne siettessük, ne vigyük ki a télbe, szobahőmérséklet az ideális. Nézzünk meg 2 Postás Pat-et, az kb. 30 perc. Ha bizonytalanok vagyunk, hagyjuk még egy kicsit, ha idő előtt lehúzzuk a waxot, akkor kirántjuk a pórusokból a waxot és az egésznek semmi értelme. Ha szezon végi utolsó karbantartást végzünk, itt álljunk is meg, ebben az állapotban tökéletes eltenni a lécet őszig.


• 5. Lehúzás: gyakori tévhit, hogy a wax akkor jó, ha vastag, mert azon csúszik a léc. Valójában az ellenkezője igaz: a legjobb viasz az, ami csak egy olajos rétegnek látszik a talpon, és még körömmel is alig lehet felkaparni. Ahhoz, hogy a felvasalt viaszréteg vékony legyen, le kell húzni a felesleget. Műanyag (polikarbonát) és acél lehúzó is használható, utóbbi képzettebb kezet igényel, öreg rókák még a talpszöget is rá tudják dobni vele. Kezdőknek a műanyag ajánlott, amelyet köszörűvel vagy nyél nélküli egyvágású reszelővel tarthatunk élesen.
  Állítsuk a lehúzót irányba, a tetejét kissé megdöntve, hüvelykujjainkkal középen nyomva. Kaparjuk le a felesleget a fartól a csőrig. A leggyakoribb kezdő hiba hogy túl keveset kaparunk le, nyugodtan nyomassuk, a pórusokból úgysem tudjuk kikaparni, ha akarnánk sem. Kaparjuk le a kantni két oldalán is a felesleget, de itt nem baj ha marad wax, az az első pár méteren lejön, mert a fémhez nem tud tapadni.

Kefék

A következő lépés a kefélés (nem, még nem végeztünk!). Sokféle kefe létezik, és egy komplett waxoláshoz minimum 2 vagy 3 különböző kefe szükséges. Egy tipikus szett tartalmaz általában egy bronz kefét (érdesítéshez, előkészítéshez), egy kemény nylon kefét, egy lágyabb nylon kefét rövidebb és finomabb sörtével, és egy nagyon finom lószőr kefét. Waxolás után a merevebb, durva nylon kefével kezdünk majd átváltunk a finomabb, lágyabb kefére. A cél az, hogy a lehető legvékonyabb viaszréteg maradjon a felszínen, strukturált talpú léceknél még a struktúra is látszódjon.
Nedves, tapadós hónál érdemes mélyebb struktúrát létrehozni (durva nylon kefével), hogy csökkentse a nedves hó “szívó” hatását. A hidegebb, száraz havon a lágy lószőr kefe ajánlott. Rövid és közepes mozdulatokkal dörzsöljük végig a lécet, amíg egyenletesen, olajosan csillogó nem lesz a felszín. Nem kell félni, a talpból nem tudjuk kiszedni a beleivódott waxot, ezért nyugodtan folytassuk amíg csak bírjuk. 5-10 perc masszív kefélés után a Vietnamot megjárt veteránok is kidőlnek.

Összefoglalva: Waxoljunk minél gyakrabban, ha elrontjuk, kezdjük újra az elejétől. Bármilyen waxolás jobb mint a semmi! A végére még egy jó tanács: Pályaszállásnál a meleg házból kilépve ne tegyük le egyből a lécet a hóba, mert a léc alatti hóréteg teteje megolvadva rátapad a lécre, majd utána egyből odafagy, és nem fog csúszni a léc egy jó ideig (ugyanez igaz a bakancsra is).

A cikk szerzője Bartus Péter, a Síelők.hu síszerviz szakértője, a Bartus és Fiai" Síszaküzlet és Szerviz üzletvezetője