Önkéntesként a Téli Olimpián - Szocsi-i élmények

Így volt ez Szocsiban is, ahol közel 200 000 jelentkező közül végül körülbelül 25 000-en részesültek abban a megtiszteltetésben, hogy önkéntes munkát végezhettek az olimpia alatt. Benedikt Wallner egyike volt azon szerencsés jelentkezőknek, akik bekerültek a kiválasztottak közé. Az osztrák fiatal a síugrás versenyeken segített a RusSki Gorki centrumban.

- Hogyan kerültél be az önkéntes csapatba a Téli Olimpiára? Milyen út vezetett számodra Szocsiba?
Az első lépés az volt, hogy jelentkeztem önkéntesnek az esemény hivatalos weboldalán keresztül. Majd hosszú időn át nem érkezett semmilyen visszajelzés, ezért segítséget kértem a nagybátyámtól, aki a síugrás területén ismeretes, hogy utána tudna-e érdeklődni, hogy részt vehetnék-e önkéntesként Szocsiban. Ezután végig kellett csinálnom a hivatalos jelentkezési procedúrát még egyszer, angol nyelvi teszttel és Skype interjúval kiegészítve.

- Te magad is síugrás szurkoló vagy? Szoktál versenyekre járni? Ha igen, van kedvenced ebben a sportágban?
Nagyon érdekelnek a síugrás versenyek úgy általában, illetve az északi összetett is vonz. Az olimpián is mindkét sportágban segítettem. A nagybátyámon keresztül ismerkedtem meg a síugrással, aki tanácsadó az osztrák síugró csapat mellett. Gyakran látogatok el síugrás eseményekre Ausztriában, elsősorban a Négysáncversenyre. Igazából nincs kedvenc sportolóm, általában az osztrák versenyzőknek szurkolok, de Kamil Stoch igazán megérdemelte az olimpiai győzelmet normál- és nagysáncon is. - Mi a véleményed a versenyek eredményeiről?
Ahogy említettem, Kamil Stoch olimpiai bajnoki címei jól mutatják az erőviszonyokat. Meggyőző eredményei voltak az idei világkupában és ez nagyon jó a lengyelek számára is Adam Malysz fantasztikus karrierje után. Nagyon örülök Noriaki Kasai eredményének is és őszintén szerettem volna, ha ő nyeri az aranyérmet a nagysáncon rendezett versenyen. Az osztrák csapat teljesítménye miatt kicsit csalódott vagyok. Thomas Morgenstern számára az olimpia még túl korai volt a bad mitterndorfi súlyos bukása után. Gregor Schlierenzauer teljesítménye is elmaradt a várakozásoktól és ő maga is nagyon csalódott volt az eredmények miatt. Fiatal kora ellenére már szinte mindent megnyert, de az egyéni olimpiai bajnoki cím még hiányzik neki, így az elvárásai önmaga felé nagyon magasak voltak. Az általa adott interjúban kritizálta a síugrás fejlődési irányát és az osztrák stábot, elsősorban az edzőjüket, Alex Pointnert is. Persze itt meg kell jegyeznem mindenképp, hogy nagyon nehéz az osztrák síugrók számára, hiszen hatalmas nyomás nehezedik rájuk az osztrák média által, mindenkinek nagyon magas az elvárása velük szemben. Michael Hayböck és Thomas Diethart jól szerepelt a versenyeken, de sajnos ez nem volt elég a dobogóhoz.

- Hogy ált össze az önkéntes csapat a síugrás versenyekre? Milyen körülményeket biztosítottak a szervezők számotokra?
Összesen 200 önkéntest toboroztak a RusSki Gorki centrumba, ahol a síugrás és az északi összetett megmérettetések zajlottak. Az önkéntesek különböző területre voltak beosztva. A szállás minősége mindenki számára más és más volt. Nagyjából úgy osztották be, hogy a külföldi önkéntesek a hegyi versenyek helyszínéhez közel kiépített önkéntes faluban laktak, amit Morozko-nak hívtak. Viszont voltak, akik Adlerben vagy Szocsiban kaptak szállást, ami meglehetősen messze, nagyjából 1 – 1,5 órára volt busszal vagy vonattal a RusSki Gorki centrumtól. A szálláson teljes ellátás volt biztosítva számunkra. Emellett minden önkéntes kapott külön az önkénteseknek tervezett formaruhát is és plusz motivációként kaptunk jegyeket is más sportágak versenyeire is. - Az olimpia előtt és alatt terjedtek olyan információk az interneten, hogy elég rossz körülmények vannak Szocsiban. Ezeket te mennyire tapasztaltad?
Én az olimpiai nyitóünnepség előtt egy héttel érkeztem Szocsiba és akkor még sokfelé zajlottak az építési munkálatok. Azonban azt meg kell jegyeznem, hogy a versenyekre épült helyszínek tökéletesen készen álltak. Az Olimpiai Park fantasztikus és nehéz elhinni, hogy hogyan tudták ilyenre megépíteni. Az építkezések elsősorban a hotelekben és az éttermekben voltak befejezetlenek, ezért sok vendég, újságíró és sportoló nem volt megelégedve az ottani életkörülményekkel. Kicsit úgy tűnik, hogy a szervezők és a régió az összes energiáját a verseny helyszínek tökéletesítésébe fektette bele és elhanyagolták a vendéglátással kapcsolatos építkezéseket. De összességében a nemzetközi média beszámolója a rossz körülményekről elég nagy túlzás volt. - Milyen volt egy Téli Olimpián részt venni, ami tengerparton zajlott és csak a sípályákon volt hó? Milyen volt az önkéntes közösség?
Először is nagyon fontos tapasztalat volt számomra önkéntesként dolgozni egy ilyen hatalmas sportrendezvényen. Számomra az olimpia helyszíne nem volt döntő szempont, mivel a fő célom az volt, hogy kapcsolatba tudjak kerülni fontos személyekkel a sport területén és átérezni az olimpia hangulatát. Szocsi és a várost körülvevő régió igazán festői és tulajdonképpen a résztvevők nagyon élvezték a kellemes meleg időjárást a városban. A tengerparton lévő létesítmények körül természetesen nem volt hó, de ez nem volt gond, hiszen ott nincs is szükség hóra, minden versenyt a sportcsarnokokban rendeztek, ahol megfelelő hőmérsékletet tudtak fenntartani. Az havas versenyszámok nem a városban zajlottak, hanem a hegyekben, ahol volt elég hó szerencsére. Ennek ellenére azért kicsit furcsa volt, hogy Szocsiban nem volt hó a Téli Olimpián.
Az önkéntes közösség fantasztikus volt. Nagyon jó volt látni, ahogy a külföldi és a fiatal orosz önkéntesek együttműködnek, és jó kapcsolatot alakítanak ki egymással. Először is azért, mert szinte majdnem minden orosz önkéntes, főleg az egyetemisták Moszkvából és Szentpétervárról rendkívül érdeklődtek az európai kultúra és életmód iránt. Úgy gondolom, hogy az orosz önkéntesek számára nagyon pozitív hatása lehet az olimpiai tapasztalatuknak. - Mi volt a te feladatod az olimpián?
A RusSki Gorki síugrás és északi összetett helyszínre voltam beosztva. Itt kellett dolgoznom minden hivatalos esemény alatt, beleértve az edzéseket és a kvalifikációs sorozatokat is mindkét sportágban. A zsűri toronyban volt feladatom, itt kellett segítenem a Nemzetközi Sí Szövetség (FIS) zsűrijének a munkáját, illetve segítettem az edzőknek a fontos információkhoz hozzájutni. A munkám nem jelentett igazi intellektuális kihívást, de megismerkedhettem fontos személyekkel a sportágon belül és ez volt az elsődleges célom.

- Az önkénteseknek a legtöbb esetben lehetőségük van arra, hogy belássanak a kulisszák mögé, ami nézőként nem lehetséges. Te ezt mennyire tapasztaltad? Volt lehetőséged találkozni a síugrókkal? Mennyit láttál a versenyekből?
Önkéntesként nagyon jó betekintést nyerhetsz a szervezési folyamatokba, hogy hogyan zajlik ténylegesen egy verseny lépésről-lépésre. Persze ez mind azon múlik, hogy pontosan milyen pozícióban dolgozol. Munkám során én kapcsolatba kerülhettem a síugrókkal, edzőkkel, a Nemzetközi Sí Szövetség és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság delegációival. Én meg tudtam nézni az összes versenyt szerencsére, viszont természetesen voltak olyan önkéntesek is, akiknek nem volt lehetőségük a versenyeket nézni vagy legalább a versenyzőkkel találkozni sem.

- Találkoztál magyar versenyzőkkel vagy magyar önkéntesekkel?
Sajnos nem, mivel a síugrás és északi összetett sportágakban magyar versenyzők nem indultak. Magyar önkéntessel sem találkoztam, de nagyon sokan voltak például Lengyelországból, Kazahsztánból és Kanadából. - Milyen volt a hangulat a versenyeken?
Tulajdonképpen elég jó hangulat volt. Én kevésbé lelkes közönségre számítottam, mert az oroszokra nem jellemző annyira, hogy síugrás versenyekre látogatnának, de ennek ellenére szerencsére érezni lehetett az igazi olimpiai hangulatot a megmérettetések során. A legtöbb szurkoló Oroszországból jött. A külföldi nézők között nagyon sokan voltak a lengyelek, a németek és a japánok. Kamil Stoch győzelme nagymértékben hozzájárult a jó hangulathoz, mivel a lengyelek híresek a lelkes szurkolásukról síugrás versenyeken és az eredményes szereplésük esetén ez még inkább érezhető.

- Mi tetszett a legjobban az egész Téli Olimpia és az ott töltött munkád során?
A legjobb az egészben az orosz önkéntesek és szervezők barátságos vendégszeretete volt számomra. Az is nagyon tetszett, hogy új kultúrával és nyelvvel ismerkedhettem meg. Az, hogy ilyen mértékű betekintést nyerhettem a szervezésbe, valamint fontos és érdekes emberekkel találkozhattam a sport világából, szintén nagyon élvezetes volt számomra. - Ajánlanád másoknak is, hogy önkéntesnek jelentkezzenek hasonló eseményekre?
Természetesen! Hogyha szeretnél kapcsolatba kerülni egy nemzetközi közösséggel a sport világában és látni szeretnél egy hatalmas sportrendezvényt egy másik nézőpontból, akkor mindenképpen ajánlom. Igazi élmény és nagyon megéri. Nagyon jó lehetőség arra, hogy új kultúrákkal és nyelvekkel ismerkedj meg.

Aki kedvet kapott ahhoz, hogy önkéntesként részt vegyen egy ehhez hasonló nagyszabású téli sportrendezvényen, annak nem kell sokat várnia, hiszen jövő januárban kerül megrendezésre az Európai Ifjúsági Téli Olimpiai Fesztivál az ausztriai Vorarlbergben és Liechtensteinben. Az alábbi linken lehet jelentkezni önkéntesnek: http://www.eyof2015.org/en-us/eyof/volunteers/mitarbeiterfreiwilligehelfer.aspx

Szintén 2015-ben kerül megrendezésre a Téli Universiade a spanyolországi Granadában, ahol síugrás nem lesz, de akit más téli sport is érdekel, itt jelentkezhet: http://www.granada2015.org/en/volunteersen