Újjászületett a Nagy-Hideghegyen a turistaház, de a síterep haldoklik

2025.09.15. Jeszenszky Géza

Temetőben jártam szeptember 12-én, pénteken. Nagy-Hideghegyen, a börzsönyi sísport temetőjében. A turistaház előtt egy évek óta nem gondozott, a kirándulók által megrongált sífelvonó. Völgyállomása ősszedőlni készül.
Frissített kép: a megújult turistaház a Nagy-Hideg-hegyen | Fotó: Kalmár Béla
Frissített kép: a megújult turistaház a Nagy-Hideg-hegyen | Fotó: Kalmár Béla
A déli sípályán két hópermetező oszlop áll, mellette az erdőben pedig egy havat szóró, ágyúszerű készülék. A föld alatt ezek működtetésére szolgáló vezetékek. A délnyugati lejtőn egy kidőlt oszlopú, leszakad kötelű másik sífelvonó. Az északi pálya rövidebb felvonójára egy fa dőlt rá. Völgyállomásán a kis faház csúszik lefelé a lejtőn.
A ledőlt felvonóház. Tavaly ilyenkor még állt!
A ledőlt felvonóház. Tavaly ilyenkor még állt!
A nagy északi felvonó alsó állomását és oszlopait a 2014-es nagy ónos eső és széldöntés összezúzta, a felvonópálya alsó harmad visszaerdősödésben van. A turistaháztól északra, az erdőtől elrejtve két sípálya-előkészítő ratrak. Működésképtelenek. A ház alatt, az útkanyarban az éveken át a sízőket és a turistákat fölszállító síbusz vesztegel. Járóképtelen. Mindez annak a jele, hogy valaha itt egy komoly síközpont működött. Hétvégeken százak aludtak a turistaházban, az étterem padlója és a folyosók is tele voltak matracokkal, hálózsákokkal. Előbb gyalogosan, hátizsákot, sífelszerelést cipelve, a századfordulótól síbusszal sokezren tanultak meg itt sízni, élvezték a néha méteres havat a géppel előkészített három és fél sípályán. Ősszel önkéntesek kaszálták a füvet, szedték össze a köveket, letört faágakat. Ma Hideghegy egy sporttörténeti emlékhely.
A nagyhideghegyi turistaház havazás után | Kép: Gieszer Richard, 2018
A nagyhideghegyi turistaház havazás után | Kép: Gieszer Richard, 2018
A temetőkben a hátramaradottak a sírokat gondozni szokták. Ezeket a sí-emlékeket senki sem őrzi, gondozza. Sok sírkövön szerepel a remény, a hit a föltámadásban. Föltámadhat még Magyarország egyik legrégibb, legváltozatosabb síterepe? Soha, mondják sokan, a klímaváltozás és a sok tulajdonváltozás megölte. A sísport megtalálta a klímaváltozás ellenszerét: a ritkább havazás és a kevesebb hó pótlását technikai úton előállított hóval, amivel a hideg napokon bepermetezik a sípályákat. A nemzetközi tapasztalatok és az elfogulatlan vizsgálatok igazolják, hogy nincs semmilyen racionális érv a téli természetes hótakaró megerősítése, pótlása ellen. A szükséges vizet helyi forrásokból, vízfolyásokból nyerik duzzasztással, a hó pedig elolvadva visszatér a talajba és a víztározókba, tehát nem zavarja meg a természet körforgását. Ráadásul a mesterséges hó csökkenti a tavaszi szárazságot, az ezzel járó tűzveszélyt, a víztározó pedig az árvízveszélyt. Norvégiában bemutatták nekem azokat a vizsgálatokat, amelyek szerint a bokrosodás, visszaerdősödés csökkenti, a rendszeresen kaszált rét és legelő viszont növeli a biodiverzitást. A sokak szerint legélvezetesebb és legegészségesebb sport, a sízés így a középhegységekben három, a magashegységekben öt hónapon át űzhető.
Sífelvonó a Nagy-Hideghegyen
Sífelvonó a Nagy-Hideghegyen
Nemcsak az Alpok és a Kárpátok magashegységeiben virágzik négy évszakban a turizmus, és ezen belül a legnépszerűbb, a síturizmus, de a hazaiakhoz hasonló középhegységekben is. Szlovákia 80 fölötti számú síközpontja közül tíz teteje 1000 méteren, vagy alacsonyabban van. A magyar határhoz közeli Kokava 620–800, Kosutka 503–723, a selmecbányai Szalamandra 580–850 méteres magasságban. A hópótlás jóvoltából síidényük karácsony előttől március végéig tart.

2025. szeptember 12-én a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a nagyhideghegyi turistaházat üzemeltető cég ünnepi keretek között jelképesen újra megnyitotta a több mint egy évi zárva tartó, állami tulajdonú és a DINP vagyonkezelésében fenntartott, most jelentős állami támogatással felújított turistaházat.
A szerkesztőség kiegészítése JG cikkéhez: a turistaház már tavasszal megnyitott, de a hivatalos átadó ünnepségre csak most került sor. Az esemény nem volt sajtónyilvános.
A Magyar Természetjáró Szövetség nyáron egy videóriportban mutatta be, hogy milyen lett a felújított Nagy-Hideg-hegyi Turistaház.
Ilyen műszaki berendezése és ilyen esztétikus megjelenése még sosem volt ennek a 865 méter magasan fekvő, csak nehezen, gyalogosan megközelíthető menedékháznak, ennek a 24 személy befogadására alkalmas, jó éttermi kínálatot nyújtó hegyi szállodának. Selmeczi-Kovács Ádám, a Nemzeti Park igazgatója nyitotta meg, a felújítást végző céget vezető Straubinger Antal ismertette a felújítást, a terület országgyűlési képviselője, Vitályos Eszter, helyi polgármesterek, az Ipolyerdő vezérigazgatója, Kiss László a Hegyimentő Szolgálat, a turista és a sísport nagy egyénisége, az 1935-ös születésű Juhász Árpád, és a házat 1960 óta látogató és használó személyem jelenlétében. A nagyvonalú vendéglátás a házat a turistaság szellemében vezető és működtető Elsholtz Fruzsinának volt köszönhető.
A mostani legalább a harmadik születésnap volt: 1935-ben, az akkori filmhíradóban is bemutatott alapkő-letétel után 1940-re készült el az akkori ország legkorszerűbb turistaháza: a szobákban folyóvíz és légfűtés egyedülállóan korszerű volt. A házat építő Turisták Inóci Társaságát elvitte a háború és többségüket az auschwitzi gázkamrák, köztük a Börzsöny Síkaluza könyvet megíró Magaziner Pált. A háború után a házat megkapta és befejezte az Újpesti Természetbarátok Turista Egyesülete (UTTE), Tolnai József irányítása alatt. A házban ma is látható emléktábláját éveken át koszorúztuk a róla elnevezett márciusi amatőr síversenyeken. Nagy-Hideghegy neve több mint száz éve összefonódott a sísporttal. Az UTTE alakította ki (az akkori Erdőhivatal közreműködésével) 1947-re az északi lesiklópályát, ahhoz épült meg 1953-ra az ország első sífelvonója. Mára a négy sífelvonóból kettő némi karbantartás után működtethető lenne – ha lenne hó és lenne erre vállalkozó társaság. Egy kis víztározó építésével és a már részben kiépített hópótló berendezés befejezésével legalább a déli sípálya és annak felvonója újból a sísport szolgálatába állhatna. Túlzás nélkül ez nemzeti ügy, az egészségesebb társadalom, kivált ifjúságunk érdeke.

szerző: Jeszenszky Géza
Jeszenszky Géza
Jeszenszky Géza
KOMMENTEK
pp | 2025.09.17. 07:33
Köszönet a szomorú tudósításért a hideghegyi ház újbóli megnyitása alkalmából!

Osztozom a szomorúságban, a nosztalgiában, de hát elmúlik minden...! 85 éves lettem idén, valahai hideghegyi síbarátaim közül alig-alig él még néhány, eltűnt az ifjúság, eltűnt az egészség, nem lehet visszahozni... A valahai turistaházat, Laky Pista gondnokot, a mászást a derékig érő hóban, a fafüst illatú szobákat, a lesiklást az Északin..., mindez ma már csak emlék, melyet őrzünk, ameddig csak élünk.

A régi hideghegyi telek vissza nem hozhatók, semmi reális feltétele nincs, és nem is lehet egy hideghegyi síközpontnak. Se út, se hó, se víz, se működtető, se megtérülés, se semmi. A legtöbb, amit tenni lehetne, valahogy rávenni valakit, valakiket, hogy hordják el a romokat, a rozsdás masinákat, drótköteleket és adják vissza a természetnek azt a szép tájat.

És legyen a Magas-Börzsöny a bakancsos turistáké, mint valamikor! Hát a turistáskodás, az is egy gyönyörűség, nemde? Mi, akik már nem fogjuk járni azt az erdőt, mi tudjuk ezt legjobban. És az utánunk következő generációknak ugyanilyen szép, romantikus, nosztalgikus emlékei lesznek abból is, mire ők is megvénülnek.

És, hogy őszinte legyek, az az igazi, romantikus, a szűz, téli erdőben, érintetlen hómezőkön, mély csöndben történő igazi síelés sem létezik már. Ma már autóba ülünk, parkolót keresünk, felvonónál tolongunk és a tömeggel együtt robogunk lefelé, jó esetben preparált pályákon, amelyeket gyakran jobbról-balról füves rét keretez. Hát nem! Nekem a síelés félig a természetről, a csendről, a hó illatáról, az ember és a természet találkozásáról szólt, nem a mai síközpontokról.

Pellionisz Péter

KAPCSOLÓDÓ GALÉRIA
h i r d e t é s
INGYENES TANÁCSADÁS
KIEMELT SÍTÁBOROK
KIEMELT SZÁLLÁSAKCIÓK
Havazás Előrejelzés
UTASBIZTOSÍTÁS 10% KEDVEZMÉNNYEL
FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE