Élménybeszámolók

december 2-3-4. napokon Wagrainban és Alpendorfban síeltünk.
Ekkor még a hegyek közti összeköttetés nem üzemelt, de Wagrain Grafenberg részén + Alpendorfban így is jó kis kínálatot sikerült összehozni.
Hétfőn fantasztikus idő volt, sok-sok napsütéssel, nulla fok körüli hőfokokkal a hegyen (1700 m) és -4 fokkal a völgyben (inverzió). Grafenbergen mesterien megcsinálták a pályákat és a szép idő ellenére se jöttek fel sokan a hegyre, csupán néhány iskolás csoport hozott időnként némi életet a hegyre.

Keddre megérkezett a havazás, egész nap esett a hó, de a pályák (a kevés síelőnek köszönhetően) így is jól tartották magukat.

Szerdán Alpendorfba mentünk át, ahol Wagrainhoz hasonlóan kevés síelő, snowboardos volt. A hó kisebb-nagyobb megszakításokkal szinte egész nap esett, néhányan már pályán kívülre is kimentek, de ehhez még kevés hó volt ekkor.

Megemlítendő, hogy szezon elején mindig extra kedvezményes a napijegy, idén ez 37 euró volt, ami ismerve a főszezoni árakat (70 euró körül) igen barátinak mondható.

Múlt szombaton Flachauban csúsztunk.
Ez volt a szezon legmelegebb hétvégéje, már-már nyarat idéző hőfokokkal, több helyütt is 30 C fok közeli értékek mértek Ausztriában. A hegyekben azért ennyire erős nem volt, de a völgyben 23-25 fokig így is felkúszott a hőmérő higanyszála.

Kora délután csekkoltunk be a Rote 8er kabinosnál. Fenn a flachaui platón, ahol főszezonban egymást érik a síelők és a szélrózsa minden irányából zajlik a rajzás, nos ott ezen a délutánon a nyugalom lengedezett. Rajtunk kívül mással nem találkoztunk a pályákon, egyszer vettünk észre három főt az egyik felső (Spacejet 3) ülésesen.

A hó tavaszias volt, snowboarddal és nagy léccel (freeride léc) élmény volt rajta csúszni. Sokan nem voltak , így méteres kásabuckákkal sem találkoztunk.

A nyitva tartó pályákon még tisztességes hómennyiség, a megadott 80 cm-es hóvastagság a felső részeken teljesen reális, itt pályán kívül is még bőven akad a hóból.

Hivatalosan a völgypályák már zárva voltak, de még viszonylag egész egybe találtuk őket, így napot egy lesiklással zártuk a Rote 8er kabinos aljáig.

A síterep Wagrain-Alpendorf része a tervezett záráshoz képest tovább tart nyitva. Míg Flachau április 7-én bezárt, addig a wagrain-alpendorfi síhinta még hétfőn is nyitva volt. Kedd óta csak néhány felvonó üzemel Wagrain Grafenberg részén (a felhordó kabinos + Hachau és Sonntagskogel 1 ülőliftek) egészen péntekig kedvezményes 24.50 euró áron.

A jelenlegi kínálatért már felesleges kiugrani otthonról, de aki holnap Kaprun vagy Tux fele tart egy gleccsersíelésre, az odaúton talán érdemes megállni.

Március 15-16 síeltünk Flachauban, a StarJet1 tetejétől felfelé elfogadható pályákon, lejjebb sajnos buckás-kásás, esőáztatta volt a hó, így nem igazán élveztük. A magasabb részek azért kárpótoltak és amikor néha-néha picit eleredt az eső és a hó, az sem vette el a kedvünket. Jó ötlet volt a G-Linkkel átmenni a másik hegyre, a G-linktől felfelé eső pályák nagyon kellemesek és jól síelhetőek voltak, és tömeg sem akadályozta a mozgást. 1-2 hét még lehet itt a szezonban, érdemes a magasan fekvő pályákat megcélozni és az sem nagy szégyen, ha a kiinduló állomásra a nap végén nem csúszva, hanem a lifttel megy vissza az ember. A "Ski amadé Guide" android app roppant hasznos, 3D-ben jól tervezhető és követhető a síelés.

... volt már jobb is (ebben a szezonban), február első hete egyértelműen nem ide tartozik, és azóta (sajnos) ezekben a magasságokban nem javult a helyzet.

Hómennyiség:

A pályákon többnyire elegendő mennyiségű hó, 1300-1500 métertől felfele azokon kívül is, Alpendorfban fenn a Sonntagskogel és társainál tekintélyes hóréteg a pályákon kívül is.

Február 4.( vasárnap):

szemerkélő eső , szél (a felső liftek nem mentek) és borús éjjel után a pályák reggeltől kezdve kásásak , a meredekebb részeken a kék lejtőkön is óriási kásabuckák.

Február 5. (hétfő)

Napsütés, és éjjel kifagytak a pályák, betonkeménységűre, amire még rájött egy pár centis jégpáncél (a korábbi esőnek köszönhetően). fél 11-től kb legkésőbb felpuhult, ekkor is nagy szél volt.

Kedden és szerdán szintén kifagytak a pályák, szerdai volt talán a legjobb nap Alpendorfban és a Grafenberg (Wagrain Alpendorfhoz közel eső oldala) tetején, bár Alpendorfban rettentően sokan voltak mindenhol.

Csütörtöktől újra reggeltől kezdve puha-későtavaszias hó.

A hóviszonyok az áprilist idézik, ami nem feltétlenül lenne baj, csak a szokásos februári síszünetek rájönnek és a tengernyi ember hamar méteres buckákat generál.
Egy-egy derült éjszaka után viszont szépen kifagynak a pályák, így reggel adott 2-3 óra amikor "normálisan" síelhetünk.


Összességében nem a hó mennyiségével van gond, abból 1400-1500 m felett még most is van bőven (ellenben a völgy és a napos oldalak egyre inkább hómentesek), hanem annak minőségével amihez a főszezoni tömeg is hozzájön.

A várható hétvégi havazás sokat dobhat a jelenlegi állapotokon.

Flachau-Wagrain-St. Johann Show Space Salzburg
2022.02.25-28.
Majdnem két év telt el mióta nem síeltünk. Pont a Covid kirobbanása előtt voltunk Ausztriában és pont itt Falchauban, vagyis ez így nem teljesen igaz, mert a síterep azóta kibővült. Igazából Inkább az lehetne a neve, hogy Flachau-Wagrain-Alpendorf, mert alpendorfból van két lift St. Johannból pedig nincs egysem. A lényeg, hogy a pálya egyik széles Alpendorf, ahol mi is megszálltunk a Gut-Berg Naturhotelban. Ezt a hotel csak ajánlani tudom. Igazi pályaszállás, de ha valaki nem szeretne egy 1,5 méteres keskeny hegyi úton lecsúszna, akkor egy kisbusszal leviszik a kabinos felvonóhoz. Mi erre a felére a pályarendszernek nem jutottunk el, amikor itt jártunk legutóbb, mert akkor még nem voltunk olyan "profik" mint idén. :-). A fenti részek kiválóak voltak, de nagyon rövidek. Lejjeb már elindult a buckásodás, de nem volt vészes. 35-ös, 34-es pálya szuper. Kezdőknek is jó. Szombaton kevés külföldi volt, mert sokan turnust váltottak, de volt egy helyi gyerekverseny, ami azért látszott a 35-ös pályán az ülős felvonó meletti részen. Egyébként hideg, porhó és felhók. Délutánra megérkezett a napsütés is idilli hangulat volt. Vasárnapra felbátorodtunk és úgy láttuk a térképen, hogy akár el tudunk jutni Flachauwinkel-be is a kedvenc Hüttnkbe a burgstallba, hogy együnk egy jó Kasespatzle-t. A pályarendszer legszéléről indultunk jobbról balra. 2,5 óra alatt el is értük a megcélzott hüttét és fantasztikus felvonókon, pályákon sieltünk normál tempóba. Még egy kis itókázás is belefért Wagrain felé fél úton. Nagyon elfáradtunk és úgy döntöttünk, hogy busszal indulunk hazafelé. Na ezt senki ne tegye legalább is ne vasárnap és ne a pályarendszer másik feléből. Az ötödik átszállást már nem tudtuk megvárni, inkább egy arra bóklászó taxissal vittetük magunkat hazáig. Ez egyébként szintén 2,5 óra volt, ami azért sok, de szerintem manapság már sokan inkább a kocsit választják, illetve a vasárnap is közrejátszhatott. Az is igaz, hogy nem vagyunk még olyan szinten, hogy oda-vissza meglépjünk egy ilyan húzást, de aki jó erőben van, annak ajánlom, sőt akár át lehet menni még Zauchensee-be is. Van egy ilyen 12 csúcs challenge is amire mi is gyúrunk. Jővőre vagy legközelebb pedig szeretnénk oda-vissza megtenni az Alpendorf-Burgstahl Hütte mini kihívást. :-D. Hétfőn nem indultunk reggel haza, mert egyszerűen tökéletes időt jósoltak. A napsütés délig ugyan nem jött, de a pályák olyan állapotban voltak a felvonól ajáig, hogy fülünkig ért a szánk és csapattuk ezerrel. Nagyon sok Holland és német síelő volt és rengeteg gyerek, illetve pálya széléig csúszó okatatások, de még így is az egyik legjobb sínapnk volt. Mire kiültünk a Stern Hütte teraszára a nap is kisütött, így a felszolgálókisasszony lekapta a 100 négyzetméteres terasz tetejét és tavaszi hangulatban költöttük el az ebédet. Nagyon komoly pályarendszer húzóslift nélkül, de szinte mindehol fűtött és buborékos ülésekkel, sok sok gondolával, nagykabinos átkötéssel. 6,5 óra majdnem végig autópálya. Nekünk bevált és nem jött össze idén Franciaország, de nem bántuk, mert ilyen jót még soha nem síeltünk.

2020.02.23-24
Csak Flachau-ról írok, hogy egyértelmű legyen.
Az, hogy családbarát az nem vicc. Én még ennyi embert, főleg gyereket soha nem láttam egyetlen pályán sem. Főleg hollandokat és belgákat, illetve németeket, szóval ha valakinek a gyereke beszél hollandul, akkor tökéletes hely síelni tanulni. A szülők is találnak hüttét és bulihelyet minden 150-200 méteren a pályán is. A pályák szuperek, de a középállomástól lefelé már 11-12 felé i buckásodnak. Persze ez az időjárástól függ. Minden pályát reggelre tökéletesen adnak át. A G-link jó buli, de inkább azt javaslom maradjatok egy helyen egy nap. Talán a wagrain-i rész nem tűnt annyira zsúfoltnak, de ott is rengetegen voltak amerre csak mentünk. Jó trükk lehet a gyerekek ebéd ideje alatt kihasználni, hogy kevesebben vannak, de akkor is eléggé zsúfolt még a legszéle is a flachau-i oldalnak pl. a Starjet 3-as felvonó pályái is. A felső pályákon azért jobbak a viszonyok, de ezt mindenki tudja, így ott még többen vannak. Nem szeretnék elriasztani senkit és valószínűleg mi mentünk "rossz" időben, de én kicsit csalódott voltam a rengeteg sorban állás és a valóban ipari (igaz vérprofi) jellege miatt. Wgrain-ból visszafelé a Flying Mozart 8-10 személyes kabinossal lehet csak vissza menni Flachau tetejére. Ott mi 30 percet álltunk sorban, mert a pálya aljáról érkező liftek teljesen tele voltak. Én abban nagyon elfáradtam :-)) főleg idegileg. A pálya alján le tudod olvasni mennyit csúsztatok aznap, ami már kb. alap Ausztriában, de azért tök jó. 24 km. volt a max. De a 2-es pályával délután 4-kor már nagyon komolyan kellett küzdeni. Nem csak a buckásodás a baj, hanem, hogy a meleg miatt teljesen kásás a hó. Tudom ez nem Fachau hibája és nem is Ausztriáé, de ez történt velünk. Jó csúszást. És aki eddig eljutott, annak a tippek. 4-es pálya délelőtt, 15-ös, 17-es pálya még 12-kor is jó. 22-es pálya teteje álom. Ja és a Weltcup pálya is király, de csak jó hóban és délelőtt. A feleségem haladó és kicsit jobban síelek, szóval egy profinak biztos más véleménye lenne.

Múlt hét vasárnap síeltünk itt. Hogy elkerüljük a várható Falchau-i délelőtti nyüzsgést, így reggel fél kilenckor Grafenberg felől kezdtünk. Itt csúsztunk néhány kört, majd átcsúsztunk Alpendorf felé. Fent nagyon észnél kell lenni, mert több lift is indul a völgyekből, több helyen is keresztezik egymást a pályák és néha a síelők is. Vigyázni kell - érdemes hátrafelé is nézni! A 34-es és a 36-os pályák is teljesen rendben voltak - gyors liftekkel, nagy szintkülönbséggel. Még délelőtt elindultunk visszafelé. A G-Link-kel át a Flachau-i oldalra. Ezen az oldalon hosszú, széles pályák vannak, modern liftekkel. Szerencsére sehol nem kellett várni, lehetett pörögni. Egyedül a 16-os pálya volt rettenetes állapotban. Ha ide jövőre megépítik a még nagyobb kapacitású liftet, akkor nem tudom, hogy mi lesz ezzel a pályával. A többi völgypálya még délután is tökéletes állapotban volt, gyorsan, tempósan lehetett síelni. A főszezonon kívül mindenképpen ajánlom ezt a terepet!

12.13-15 között 3 napot töltöttünk a környéken és mivel a szállásunk Flachau és a vele összekapcsolt Wagrain-St. Johann alpendorfi állomása, ill. Grossarltal között félúton volt (kb. 10-10 km-re), mindkét pályarendszert megsíeltük. Pénteken reggel 5-kor indultunk Budapestről és 11 órára már Flachauban is voltunk.

Bár a szállásunk az alpendorfi felvonóhoz volt közelebb, de odafelé Flachau útba esett és hogy ne veszítsünk időt, ezért erről az oldalról kezdtük a síelést és csak délután a csúszás után foglaltuk el a szállást. Flachauban a Spacejet 1-es 6-os ülős parkolójában álltunk meg. Nem volt sok autó, így egész közel tudtunk parkolni, nem kellett sokat gyalogolni a lifthez.

Az időjárás is biztatónak ígérkezett, enyhén felhős, de időnként előbukkanó, nappal jó látási viszonyokkal, -1 fokkal és szélcsenddel várt minket a hegy. Megvettük a bérleteket, a napijegy 11 órától felnőttnek 48 €, gyereknek 24 €. Ha vártunk volna 40 percet akkor déltől a felnőtt 42 és 21 lett volna a gyerek, de meglátva a pályát alig vártuk, hogy lecsúszhassunk.

Tehát a Spacejet 1-es 6-os ülős felvonón kezdtük meg az idei szezonunkat, A liftből kiszállva egy pár méteres átcsúszással a Spacejet 2-es 6-os ülőssel folytattuk a felfelé utat. Kiszállva a piros 7a pályán lecsúsztunk a Spacejet 3-as 8-as ülőshöz. A 7a egy jó esésű, nem buckás nem szétsíelt kellemes pálya, bár nem túl hosszú, elsőre jól esett. Spacejet 3-assal felérve úgy döntöttünk. hogy a Wagrainba átvivő G-Link „villamos” állomásához megyünk. Ehhez a piros 17-es pályát kellett választani, ami már sajnos nem volt tökéletes, buckás összetúrt állapotban találtuk. valószínűleg ugye itt a legnagyobb a népsűrűség a G-link miatt. És itt ténylegesen nagyobb volt a forgalom a pályán, ráadásul az állomásig lehetett csak menni, mert a pálya alsó szakasza le is volt zárva. Szerencsére a G-Link kabinja pont akkor állt be amikor odaértünk, így rögtön indulhattunk is a másik oldalra. A kabin jól megtelt s bár jó nagy, gyanítom frekventáltabb időszakokban, nagy lehet itt a zsúfoltság, meg a sorban állás. A kabin gyorsan átrepített minket a völgy fölött.

Wagrainban a Grafenberg Express 2-es szuper, fűtött, kagyló üléses, gyors 6-os ülős felvonóval indultunk felfelé, aminek még a korlátja is automatikusan csukódik-nyílik. Egy darabig itt síelgettünk a wagraini felső pályákon, kétszer lecsúsztunk a 22-es/21-es pályán , ami már végre kicsit hosszabb egybefüggő csúszás a Grafenbergbahn kabinos aljába, de inkább a felső pályák ülős liftjeit választottuk. A wagraini pályák jól kezelt, rövid lendületes, nem buckás piros pályák, elnyerték tetszésünket.

Mivel mi a flachaui oldalon parkoltunk, nem kockáztattuk meg, hogy a pálya rendszer másik végébe a St. Johann/ Alpendorf részre is átkiránduljunk, inkább 2 óra felé a piros 22-esen visszamentünk a G-link állomásához és vissza tértünk Flachauba. Visszafelé is épp akkor érkezett a kabin amikor odaértünk, és most sem voltak kevesen, de még elviselhető mértékű volt a tömeg. A G-Linkből kiszállva, mivel a lefelé menő pálya zárva volt, a lentről jövő kabinos közép állomásán szálltunk be, ahová a G-linktől 3 lift (nem sí- hanem rendes lift) visz a beszállóhoz. Felérve a továbbiakban flachaui- 4-es, 6-os, 7-es 12-es pályákon síeltünk a zárásig. Közben csendesen elkezdett szállingózni a hó. A legvégén sajnos nem lehetett a parkolóig lecsúszni, mert a 5-ös pálya le volt zárva, mert épp hóágyúzták, és ratrakolták, készítették elő a hétvégére, így mi (kivételesen) felvonóval mentünk le, már 4 óra után, de szó nélkül levittek, csak néhány kézmozdulattal sürgetett a kezelő, gondolom amolyan kötelességtudatból. A liftből azért láttunk "renitens" sítársakat, akik a lezárás ellenére a pályán mentek le.

Összességében egy jó kis napot (fél napot) zártunk, változatos,nem túl hosszú, de jó minőségű piros pályákon mínusz 1-2 fokban, szélcsendben síelhettünk és ráhangolódásként elég volt a 4 és fél óra, kellemesen elfáradtunk. Azt azért sajnáltuk, hogy a flachaui alsó pályák le voltak zárva, pedig sem az időjárás, sem a hóhiány nem indokolta. Most van természetes hó bőven, a táj is szép fehér, pedig voltam már itt úgy, hogy a zöld hegyeken csak fehér kígyókként tekeregtek a pályák. Szombaton Obertauernt kerestük fel a Tauern day bérletkedvezmény okán, míg vasárnap a szálláshoz közeli Grossarltalt ismertük meg és egy nagy élménnyel gazdagodtunk. Akit érdekel, részletek a saját topikjában.

2019. március 26-27-én síeltünk itt. Ez egy kedvezményes hét (ladies week) volt Ski Amadé-ban, így 7 éjszakás foglalás esetén minden második síbérlet ajándékba járt. A bérlet 25 terepre volt érvényes, ami 760km-nyi pályát takar. Wagrainban volt a szállásunk, apartmanban, önellátással, 380EUR/főre jött ki egy hét a hatnapos síbérlettel együtt, ami szerintem nagyon jó ár egy ilyen hóbiztos és menő terepen.

Április végéig tart a szezon, ez megnyugtató volt, pedig a pályák jellemzően csak 1000-2000m között futnak. Nem hazudtak a hójelentések, valóban volt 2m hó a hegyen és 1m a völgyben még így március végén is. Sőt, szerencsénkre egy hidegfront köszöntött be a héten, így friss porhóban, kiváló körülmények között lehetett síelni. Igaz, a meredek völgyi szakaszokon délutánra komoly buckák alakultak ki.

Meg tudom erősíteni a korábbi hozzászólásokat, valóban több holland szót lehet hallani, mint bármi mást. Népszerű hely, nem voltak kevesen, de sokan sem. A pályák a wagraini és flachaui oldalon is a hegytetőkön összpontosulva indulnak, és a völgyekben szétterülve érnek véget. A felső szakaszok lankásak, tökéletes lejtésűek, aztán lefelé haladva egyre meredekebben és kanyargósabbak. Kevésbé frekventált rész Alpendorf, valamint a wagraini és alpendorfi közötti átvezetés, ahol rövid, de dinamikus pályák találhatók, élmény- és crosspályákkal kiegészítve. Ajánlott kipróbálni az időmérős szlalom pályákat (22-es teteje), melyeknél több kamera követi és veszi a siklásunkat, a felvételt pedig a skiline.cc-n regisztrálva otthon le is tölthetjük.

Liftek szempontjából ilyen modern helyen még nem voltam. Sorbanállás nem volt sehol, csak gyors székes és kabinos felvonóval találkoztam. A székesek kényelmes, puha, fűtött ülésekkel rendelkeznek. A Sonntagskogelbahn 2 a legújabb, pár hónapos, kagylósított sportülései vannak, aminek még a háttámlája is fűtött. Beüléskor egy automata figyeli a legalacsonyabb utast, és ha kell, megemelkedik a padlózat. Beszarás! Kuriózum még a G-Link, amivel 42km/h-val haladva juthatunk át egyik hegyről a másikra és majdnem 300m magasból lehet letekinteni Wagrain városára.

Szállásunkhoz vendégkártya is járt, amivel minden nap ingyen lehetett a helyi fürdőbe (Wasserwelt Amadé) menni. Van két csúszda meg szabadtéri medence rész is, nagy élmény a vízből nézni a hegyen dolgozó ratrakokat. A víz viszont osztrákosan hideg (30-32 fok).

A síbérletet kihasználva kipróbáltuk Zauchensee-t, Shuttleberg-et, Schladming-Dachstein-t és Gastein-t is. Mindegyik jó volt valamilyen szempontból, de talán Zauchensee-be nem mennék vissza újra.

Röviden: Ski Amadé méltán a legek síterepe, ahova vissza kell jönni.

Január 23-24-én síeltem erre, korábban a flachau-i részhez már volt szerencsém. Szerencse vagy sem hiába a modern liftek, széles hosszú pályák engem is a sígyár érzés fogott meg anno.

Első nap ezért is inkább a Wagrain-Alpendorf volt a cél. Rote 8-er-nél parkoltam ahol nyitás után a piros 12-esen muszáj volt kétszer is lecsúszni annyira tökéletes volt, ezek után nem tétlenkedtem irány a G-link hisz Alpendorf-ig el szeretnék jutni. Maga az átkabinozás is egy nagy élmény ahogy a völgy felett suhanunk és tényleg suhanunk, mert egy pillanat alatt már Wagrain-ban találjuk magunkat, itt a csúcsról lejövő 22-es nagyon széles kellemes enyhe piros, nekem egyből a leogangi Asitz pirosa jutott eszembe a karakterisztikájáról. Ezután folytattam az utamat Alpendorf felé. Mint ahogy a pályatérképen is látszik a csúcsgerincen lévő liftek és pályák rövidek cserébe modernek. A terep ráérezvén ezen terület adottságira nagyon sok ugratót, funslope-ot helyezett el. Ahogy haladtam keletre már a nap is kisütött illetve az amúgy sem ronda táj még szebbé változott. Síélményben a legjobban a 34-36-os tetszett a legjobban illetve aki szereti a nyugalmat annak a viszonylag eldugott Stegbachlift ajánlott. A Germkogel 35-ös pályája pedig a jobb kézre néha néha belógó gastein-i völgy látványa miatt marad emlékezetes.

Másnap sajnos már nem volt ilyen szép idő ekkor a terep nyugati felét a flachau-i oldalt vettem célba, ezúttal a Spacejet-nél parkoltam, notórius korán kezdőként sikerült a lifthez közel. Itt az 5-6oson pörögtem ami nem volt rossz, de még lebegett a szemem előtt az előző napi piros 12-es, illetve még picit zavaró volt, hogy át kellett szállni félúton így gyorsan rápillantottam a térképre és lám lám ott az Achterjet. A messziről is láthatóan gyors és modern liftnek megörültem viszont ez sajnos csak addig tartott amíg leértem az aljára ahol akkora sor fogadott amekkorát kb a 4 napban a többi helyeken lévő sorokat összeadva se láttam. Szerencsére azért nyelte az embereket a kabin, de inkább más irányt vettem célba főleg a Starjet 1-2 és ugyanezen pályaszámozáson csúsztam párat ahol azért kevesebben voltak mint a 4-esen ami konkréten egy síiskola kis vonat volt. Azért Hermain Maier neve még mindig vonzza a nebulókat. Az itteni tömeg után átmenekültem gyorsan a Top Liner részre ahol szintén kicsit mesebeli a táj a kicsit mókás Sky Dancer sorozatú ülőlifttel. Ezek után még a piros 16-17esen mentem egy-kettőt, hiába jó a pálya a Flying Mozart kicsit lehúzza ezt a részt, de jövőre ez is cserélve lesz. Konklúziónak talán annyit, hogy más más karakterisztikájú a a 2-3 részegység érdemes kipróbálni kinek mi tetszik, nekem a flachaui rész továbbra se lopta be magát a szívemben (talán legközelebb ezt kell a napos napra tenni), az Alpendorfi rész nagyon szép és sokkal csendesebb, kár a rövid pályákért a gerincen.

Sziasztok!
Január 20.-23.-ig Zauchensee és Flachau terepein síeltünk (3 ill. 1 napot). A flachaui hegyet síbusszal érkezve a női vilákupa pálya felőli (1) „Starjet” felvonóval támadtuk. Csodálatos időben, remek pályákon síelhettünk. Zauchensee után ez egy más lépcsőfok a pályák tekintetében. Nagyon emlékeztetett a tavalyi kronplatzi (ITA) síelésünkre. Hosszú, széles, lendületes piros pályák néhány keményebb résszel. Talán a 12-es és 17 es pályákat tudnám szubjektíven kiemelni. A 14-esek kivételével besíeltük valamennyit. A „G-Link”-kel átlibegtünk a völgy felett a wagraini részre, de ott csak a 21-22 pályákra jutott idő, majd vissza Flachau. Tömeg, várakozás itt sem volt jellemző. Délutánra az alsó szakaszok már nagyobb odafigyelést igényeltek természetesen. Komolyabb pályái ellenére, főszezonban lehet hogy nem szeretném az iparibb jellege miatt, szemben a barátságosabb Zauchensee-vel.

2016.12.18-23. között voltunk sielni a fiammal. Kétszer Flachau-Wagrain-Sankt Johhan, kétszer Flachauwinkl-Kleinarl, egy nap Zauchensee és Hauser Kaibling. Nem emlékszem, mikor sieltem ilyen jót. Fenomenálisan előkészített pályák, pedig csak műhó volt. Minden Talabfahrt és kocsma nyitva.....és sehol senki. Ki is élveztem a lehetőséget ezerrel. A karácsony előtti hetet mindenkinek ajánlom.
Jan. 21.-28. a második felvonás következik.
P.S. Ha valaki ott van, a Flachauból induló síkirándulást Sankt Johhanba ki ne hagyja. A sankt johhani talabfahrt zseniális.
P.S.2 Kleinarlban van egy vadi új kék talabfarht. A középső állomásnál, jobbra kell elfordulni...így el lehet kerülni a fekete pályát ami a faluba vezet. Ami érdekes, a térképre még nem rajzolták be.

gyors helyzetjelentés:

csütörtök + péntek du- síeltünk itt illetve hétvége s hétfő., az alsó pályák már kásatenger, de fenn télre emlékeztető viszonyok némi friss hóval s viszonylag jó, bár helyenként kemény-jeges pályákkal, igaz korántsem annyira, mint a szomszédos Schladmingban. Sokan voltak, különösen hollandok meg dánok, de a nagykapacitású liftek elvitték a tömeget, így pár perc, max 3-4 perc sorállások alakultak ki. A völgyben plusz fokok, fenn a felső flachaui platón gyenge mínuszok. Hétvégén aztán megjött az enyhülés, különösen vasárnap volt igen meleg és délutánra elég szépen megadták a pályák magukat fogós hóval.
Hétfőn kb reggel tízig esett az eső, sajnos fenn a csúcson is. Az eső és a meleg ismét megáztatta a pályákat és az Achter Jettől lefele egyre jobban kásásodott minden, főleg a völgybe levezető pályák, pl Hermann Maier pálya, vagy a Space Jet 1-hez vezető piros 5-ös voltak "vállalhatatlan" állapotban. Élvezeteseket elsősorban a felső részen, vagyis azokon a pályákon lehetett, amit a Starjet 3 (narancssárga bubis) szolgál ki, így ennél a felvonónál jelentősebb sorállások alakultak ki, aktívan 4-5 perc, ha hagyod , hogy mindenki eléd menjen, akkor ennek a duplája :)

Itt mindenképpen több természetes hó van, mint Schladmingban, de a napos hegyoldalak egy része már itt is egyre inkább hómentes. Az északi oldalakon többnyire összefüggő hó, de a kicsit is sűrűbb erdőben nincs semmi hó, illetve minimális még 1400 méteren is. Pályákon van bőven, de az elmúlt időszak esőzései és extra meleg napjai a hó állagának nem tettek jót. Elvileg keddtől hidegebb lesz és havazni is fog, így március első hétvégéjére javulhatnak a feltételek.

Síszervízre tipp: Wagrainban a Rote 8er aljában a Wilderer Almban 18 EUR a szervíz, ez osztrák árakhoz képest nagyon jó !

Január utolsó hetében voltunk 6 napot. 2 nap Flachau-Wagrain, 2 nap Zauchensee-Flachauwinkl, 1 nap Flachauwink-Kleinarl, 1 nap Radstadt-Altenmarkt.
A meleg idő ellenére, jó pályák, elviselhető tömeg. 14 éve járunk a Ski Amadébe, csak ajánlani tudom mindenkinek. A boardosoknak Flachauwinkl ajánlom, nem semmi az az ugrabugra rendszer amit felállítottak. Érdemes átmenni a Gasteini völgybe is, az ottani sírendszerek (2 db) is zseniálisak.....és Schladming sem a legutolsó hely.:)

A szállás és síjegy árak húzósak, de nekünk megéri. Mindig jót sieltünk. :)

P.S. Valaki írta, hogy Zauchensee nincs összekötve Kleinarllal. 2 busz forog folyamatosan a 2 Flachauwinkeli völgyállomás között. 3 perc alatt át lehet jutni. :)

Január 22-én síeltünk itt egy napot, az idő remek volt: napsütés és -15 fok reggel, napközben a maximum -4 fok volt, azaz a körülmények jók voltak. (pláne az eheti 10-12 fokok tükrében).
A felvonókról tényleg csak elismeréssel lehet beszélni (azóta nem is értem miért nem ülésfűtéses minden felvonó :-) Kezdtünk reggel a rote 8-er-rel , aztán a Flying Mozart alatti pályákat párszor besíelve mentünk a G-linkhez. A Mozart alatti pálya kötelező elem, de már 8.30-kor is sokan voltak rajta (Érdekes talán a nagy éjszakai fagy miatt, de nappal hóágyúztak sok helyen. Ez -15-ben síelve nem éppen kellemes).
Innen gyorsan átmentünk a G-linkkel a völgy felett, aztán elmentünk Alpendorfig. Az 57, 64 és 60-as pályákat sokszor megsíeltük, itt voltak elviselhető mennyiségben az emberek a pályán.
Délután még visszamentünk a flachaui oldalra, széles pályák, mondjuk szerintem simán inkább kék a nagyrésze, mint piros.
Pénteki nap létére is rengetegen voltak, bár 1-2 perc volt a max várakozás a minden liftnél, mindenesetre ekkora tömeget én még nem láttam sípályán (bár a leírások alapján ez itt normális :-) , ahogy az is, hogy minden második ember holland volt.)
Összességében remek és modern síterep, a G-link-nek köszönhetően pedig lehet kirándulni is. (Na még messze nem Sella Ronda, de ha egyszer összekötik KLeinarl/Zachensee-vel, akkor talán már közelít :-))

4 napos túránk 3. napján itt síeltünk. Itt borulok le a flachaui hóágyúrenszer nagysága előtt. Természetes havat csak a tetőn láttunk, de ment az összes Talabfahrt (völgymenet). Napközbe is hóágyúztak helyenkén. Jó hosszúakat lehetett síelni. Voltak iskolás csoportok is a pályán, de így előszezonban nagyon jókat lehetett csúszni, abszolút nem volt az a tömeg mint főszezonban. Tényleg szuper. (Amit írtam az a flachaui oldalra igaz.)

A wagraini-alpendorfi oldal sajna már nem ilyen fényes. Csak a középállomásokig lehet síelni. A nyitott pályák egyébként rendben vannak ott is.

Akkor kis friss:

a február utolsó hetéhez képest, amikor is Flachaura kitűzték a holland zászlót, jóval kevesebben vannak, mondhatni lézengenek, különösen igaz ez a déli és délutáni órákra.

Hó az még van, természetesen a déli (szemközti) hegyoldalakon már vesztésre áll a fehér szín, de északon még a tél az úr. Ugyan porhóról már korántsem beszélhetünk, de azért szívesen vesszük a hó ezen állagát is, amikor a csontig hatoló fagyos szél helyett a napsütés barnítja arcunkat és a "vízszintben havazik" helyett a kékség dominál odafenn.

Egyszóval igazi élvezeti síelés folyik (fogcsikorgatás) nélkül jelenleg.

A völgypályák különösen az Achter Jet-es délutánra hősi halált hal a tavasz oltárán, de a Rote 8er (Wagrain) felé vezető völgypálya még olyankor is elviselhető, sőt a felső részeken mindenképpen élvezhető. A hó tavaszias, ez firnhavat és kását jelent napszaktól és magasságtól (no és fekvéstől) függően. Reggel keményebbek a pályák, de már 10 óra után pár centi vajfirn képződik a kompakt alapon, amin jól lehet kenni.

Kapruni porhó után furcsa, de ez is élvezhető, különösen akkor, ha ilyen kevesen vannak.

Ajánlom a Rote 8er aljában lévő síszervízt 18 euróért (komplett nagyszervíz) a Wilderer Alm hüttében.

Sífutóknak: a Tauernloipe Rote 8er és Wagrain közti szakasza a távolból még teljesen használhatónak tűnt.

Hőfokok: déli órákban 10, de pluszban a felső részeken.

Hétfőn voltunk Flachauban...

ez a hét farsangi hét, így kevesen nincsenek, se itt, se másutt.

A felvonóknál jellemzően 10 perces sorállások, néha valamivel több, s mindez 6-8 üléses (tehát nagy kapacitású) felvonóknál.

Nagyon szép idő volt, a völgyben délután 3-kor plusz 8, míg fenn a hegyen plusz 3-4 fok. VISZONT, az északi fekvés és a igen száraz levegő miatt tulajdonképpen olvadás nem tapasztalható; még délután is jórészt porhavas pályák, amit itt-ott elő-elő bukkanó jégfoltok tarkítottak, de nem ez a jellemző.

Flachau mankóját továbbra is abban látom, hogy a felső hegyoldalra egymás mellé tettek nagy kapacitású lifteket, amik csak úgy viszik a pályákra a tömegeket, akik a szélrózsa minden irányából, sokszor alapvető kontroll és FIS 10 ismerete nélkül suhannak a völgy felé.

Magyar szót alig lehetett hallani , ellenben a hegy tele volt (osztrák ismerősöm után szabadon) Flachlandindianerekkel, azaz síkvidéki indiánokkal, akik ezúttal inkább Európa nyugati feléből képviseltették az Öreg Kontinenset.

Saalbach után furának tűnt, hogy sok helyütt a flachaui pirosok sem ütik meg az ottani kékek szintjét.

Ami engem illett, a síhintából Wagrain kellemesebb, ha a szűk régiót nézném, úgy Shuttleberg-Flachauwinkl terepet sokkal jobban ajánlanám Flachaunál, különösen, ha Zauchenseeval is kombináljuk.

A lenti (völgy) Schonzeit étteremben jellemzően átlagos salzburgi árak:
- Tiroler Gröstl 8,50 eur körül, Fitness Salat 9,50 , Jagatee 4,90.

Amit ajánlok az ugyanez étterem mellett a Fischbacher síszervíz, ahol egy full szervíz 28 euró. Ez nyugat-osztrák árak mellett kedvezőnek mondható, ugyanis sok helyen 35-40 eurót kérnek el ezért.

A tegnapi gyenge kezdés után ma beleerősítettünk. Nagyszerű sínap után vagyunk. Időben érkeztünk a Roter 8-er lifthez. Még nem volt tömeg, nem úgy később. A parkolóban mínusz tíz, a hegyállomáson hat fokkal hidegebb a nap viszont gyönyörűen sütött.
A Flying Mozart pályáján kezdtünk, hármat-négyet fordultunk, a középállomás feletti rész azért sokkal jobb volt. Utána visszamentünk ahol kezdtünk, de egyre nagyobb lett a tömeg. Volt hogy negyed órát is kellett tolongani. Délben aztán hamar megjöttek a felhők, majd elkezdett havazni. Köd viszont nem volt, így csak a széllel kellett megküzdeni. A kemény mínuszok ellenére sem fáztunk, még a gyerekek sem. 1 óra után próbáltunk hüttét keresni, ez viszont esélytelen volt a hatalmas tömeg miatt. Végül kettő után sikerült helyet találnunk. A gyerekek viszont nagyon mentek volna már vissza, úgyhogy fél óra múltán ismét a pályán voltunk és négykor még felmentünk az utolsó lifttel. Ekkor már nagyon sötét volt, úgyhogy ideje volt befejezni.
A végén 60km-t mutatott a gps, de a rengeteg sorban állás fényében ez annyira nem is rossz.
Holnap ismét Wagrain.

Éjszaka friss hó esett, ragyogó napsütésre ébredtünk, ezért korán Wagrain felé vettük az irányt. A Grafenberg lifttel mentünk fel a csúcsra, ahol -13 fok fogadott bennünket, és sima, kifagyott pályákat találtunk. A völgyig itt sem lehetett lesízni, bár néhány bátor sporttárs, aki nem sajnálta a lécét simán átvágott a pályazáró szalagokon. Délig minden rendben volt, utána a felső pályákra szorult vendégsereg előcsalogatta a köveket és fűcsomókat a hó alól. Jég, kő, fű, ezeket kellett kerülgetni. Dél körül beindult a havazás, egyre erősödött és feltámadt az északi szél is. A csúcson metsző hideg, hóvihar tette próbára a sízőket, a kevés friss havat is gyorsan elfújta a szél a pályákról. Hiába raktunk magunkra minden elképzelhető ruhadarabot, a metsző szélben egyszerűen elfagytak az ujjaink. Tudni kell feladni. Mi feladtuk.
Egyre jobb a hóhelyzet, a sarki hidegben mindehol dübörögnek a hóágyúk, lassan helyre áll a világ rendje. Télen tél van.