Egy nap Kosútkán - 2011. február 20.
Nagyon kíváncsi voltam már, hogy ez a fiatal síterep mit nyújthat nekünk, síelőknek Budapesttől mindössze 160 km-re. Vasárnap volt szerencsém kipróbálni a sípályákat, bár a ködös idő miatt sajnos nem tudtam szép fotókat készíteni.
A sípálya Hrinová felett található, innen tényleg pár kanyart kell csak megtenni egy szűkösebb, de nem csúszós úton (buszok is fel tudnak menni). A parkoló 2/3-a tele volt kocsikkal - fele szlovák, fele magyar rendszámú. A tömeg ismeretlen fogalom, a nagyliftnél 0-10 ember állt átlagosan, a hétvége ellenére. Itt is "Key Card" rendszerben működnek a beléptetőkapuk, mint a nagyobb, modern síterepeken, tehát nem kell elővenni a síbérletet ahhoz, hogy áthaladjunk a kapun. A pálcás-indítós Tatrapoma lifttől tudom, sokan félnek, az első indításnál én is összeszorítottam a fogaimat, hogy na, most jön majd egy nagy rántás, de nagyon lágyan indít, valószínűleg az új rugónak köszönhetően - szerintem kezdőknek sem gond itt a liftezés.
A pálya vonalvezetése tetszik, a felső 2/3-ad kellemes kék pálya, viszonylag széles, carvingozásra tökéletesen alkalmas. Ezen a szakaszon van egy kezdőlift is "B" jelzéssel, ez és az emelletti pályaszakasz gyakorlásra tökéletes. A pálya legvége viszont meredekebb, ami láthatóan gondot okozott 1-1 kezdőnek. Az erdőben viszont van egy ennél kicsit lankásabb síút, amivel a meredek szakasz jó részét el lehet kerülni.
A hó minősége jó volt, a keményre döngölt műhavon volt némi friss hó is. Tömeg nem volt a pályán, vasárnapi nap ellenére szépen eloszlott a nép.
A lenti panzió éttermét csak ajánlani tudom: átlagos szlovák árak, kulturált környezet, magyarul beszélő pincér, magyar étlap, ingyenes wifi, stb...