Élménybeszámolók

La Grave

Régóta nem került fel beszámoló erről a különleges síterepről, így most én megosztom az élményeinket.
A síelés ma már tömegsport sőt talán bizonyos szempontból divatsport, annak minden hátrányával és előnyével.
Én sem síeltem 40-50 évvel ezelőtt, de ehhez hasonlatosnak képzelem, kicsit optimálisabb alacsonyabb hegyekről.

Les Deux Alpes-ban síeltünk január végén, már sokadszor térünk vissza ide. Régóta szemeztem La Grave-val, tavaly szerettem volna itt síelni, de sajnos a felvonó drótkötelét akkor cserélték, így ez akkor nem jött össze, bár utólag kiderült, egy csúszás azért ment volna. Idén jobban felkészültem és már itthonról nekiálltam megszervezni. Mi nem akartunk vezető nélkül nekivágni, illetve a buszos utazás miatt a transzfert is meg kellett oldani. Végül a vezetőnk vitt és hozott is minket.

A felvonó alsó állomásánál, megkaptuk a kötelező felszerelést, lapát, szonda, jeladó, beülő. Gyakorlatilag egy felvonó van 2 szakasszal (át kell szállni), ez visz fel 3200-ra, innen egy rövid gyaloglással még elérhető egy húzólift, de az most nem ment. 3200-on fantasztikus a környezet, mellettünk magasodik a La Meije közel 4000-es csúcsa, alatta jégfalak és több más csúcs és minden fehér. Tudatosan választottuk a napot az időjárás szerint és teljes napsütésünk volt a hó is kiváló volt bár sok helyen megsíelték, de azért voltak porhavas részek. 3-at csúsztunk különböző útvonalon, az elsőt a félállomásig a másodikat a a gleccseren keresztül az első felvonószakasz első megállójáig, az utolsót pedig le végig a folyóig.

Miért más ez, mint egy másik síterep, hosszú a teljes lista.

Óriási szabadság, nincs ratrakolt pálya, sőt pálya sincs, arra mész amerre szeretnél - figyelembe véve a korlátokat, a sajátodat is :) .
Csend van, a felvonót sem hallod, mert nagyon magasan fut és amúgy is csak egy van, ritkán keresztezed.
Alig vannak, amikor mi voltunk a guide azt mondta, hogy kb. 100-an vagyunk a hegyen.
Ha találkozol síelőkkel, akkor szinte kivétel nélkül odaköszönnek, mosolyognak.
Nem hallasz, látsz olyan idiótát, aki bluetooth-os hangszórót bömböltetve síel, inkább mindenki élvezi a környezetet és a csendet.
Azt hiszem 2 hütte van, egy fent és egy meg közben. Mi a köztesbe mentünk be, itt is ugyanúgy, mindenki örül a másiknak köszön, és csinál helyet, ha fel kell szabadítani széket, hogy odaférjetek.
Nem rohan senki, nem lökdösnek a felvonónál, nem cél, hogy 50x menj fel.
A csúszásoknál sokat traverzáltunk sítúráztunk, fárasztó volt, de nem bántuk, hozzá tartozott, így volt kerek.

Biztonság
Nekünk gyakorlatilag nincs tapasztalatunk magashegyi környezetben, ezt mi mindenféleképp ragaszkodtunk a vezetővel való síeléshez.
Ha ebben a környezetben nincs valakinek pontos ismerete az ott uralkodó viszonyokról, azok kezeléséről, akkor ez életveszélyes, még akkor is, ha jó idő van és követed a meglévő nyomokat.

Guide
A mi vezetőnk Felix volt, óriási figura, jégmászó is. Rengeteget mesélt és végig tanított mindhármunkat freeride rejtelmeire. Nagyon sokat mesélt, látszott rajta, hogy szereti, amit csinál, és büszke arra, hogy megmutathatja nekünk. Mi itt szerveztük le a túrát és kaptuk Felixet. https://www.guides2alpes.com/
Része volt a történet lekerekítésében is. Már a vége felé közeledtünk - én már kifáradtam, de rendesen, amikor mondtam a fiamnak és a barátjának, hogy ha vége tuti beülünk lent egy kocsmába és megiszunk egy sört. aztán végiggondoltuk, hogy ne éljünk vissza az idejével, hiszen ő fuvaroz minket. Mikor végeztünk akkor ő kérdezte, hogy na mi legyen megyünk haza vagy beülünk valahova, mert, hogy itt az a szokás. Ja, az más, ha az a szokás, akkor nem mi fogjuk ezt megbontani, így a sör is meglett. A hangulat itt is ugyanaz, ez egy más közeg egy más atmoszféra.

Összegezve, óriási élmény egy nagyon különleges környezetben. A franciák méltán büszkék erre a legendás helyre, van miért, nagyon szépen gondozzák és karbantartják. A világ nagyon sok pontjáról érkeznek ide síelők, oktatók, guide-ok.

Akinek van valamennyi freeride tapasztalata, elboldogul pályán kívül (nem a pálya mellett!), az bátran vágjon bele vezetővel, ha érez kedvet hozzá.

Sziasztok!
Egy hetet töltöttünk Les2alpes-ban, és sikerült 1 napra átjutnunk La Graveba is. Némi csalódást okozott a kirándulás, mert a havazás után egy nappal /kb40cm fent/ már alig találtunk szűz négyzetmétereket/több száz méter oldalazás után/. Havazás utáni napon a gleccser felől próbálkoztunk, de nem mentek a felső liftek, így másnap autóval támadtunk alulról./Ekkor sem ment a fenti lift./
A 6napos bérlethez lehet venni La Grave kiegészítőt napi 20ért, de csak Les 2 Alpesban lehet megvenni!!!!!!
Az idő jó volt, így vezető nélkül próbálkoztunk, és nem is jelentett problémát. A helynek varázslatos a hangulata, hatalmas a tér, távol az hangoskodó tömegektől, helyenként akár hosszú perceken át nincs ember látótávolságon belül, ennek ellenére jobb porhavas lehetőségeket találtam a gleccser túloldalán.
Bár, ha több időt tudtam volna itt tölteni biztosan találok klassz részeket.

Les 2 Alpes-on voltunk egy hetet és utolsó napra jöttünk át LaGrave-ba. Bár vezetővel akartunk menni, de ez végül elmaradt, ugyanis a túra napjára lezárták a hágót. Sőt utána minden nap le volt zárva, de az interaktív térképen láttuk, hogy jár a felvonó, így aztán úgy döntöttünk, hogy utolsó napon átkocsizunk LaGrave-ba és felmegyünk magunk a hegyre. Így vezető nélkül 4-en vágtunk neki a túrának. Kicsit aggódtam, hogy jó ötlet-e ez vezető nélkül, főleg amikor a kabinoknál megláttuk, hogy itt bizony az emberek többsége ABS-el és kötéllel szaladgál, de mindenkit meg kell, hogy nyugtassak a hely messze nem annyira veszélyes, mint ahogy azt ez a fórum sugározza. Ha valaki rendszeresen jár a pályákon kívülre, akkor itt sem fog lehetetlen feladattal találkozni.
De térjünk a helyszínre. 1350-es alsó parkolóba érkeztünk, ahonnan könnyedén bejutottunk a felvonóba, ami 2400-ig vihet fel, itt a felvonó épületén belül lehet átszállni a második felvonóba és az visz fel egészen 3400-ig. Fent gyönyörű idő, hangulatos hütte és hihetetlen kilátás fogadja az ide érkezőt. Lefelé jobbra és balra lehet indulni és az irányon a későbbiekben nem is nagyon lehet változtatni, ugyanis egy hegy gerinc fut végig középen. Mi mindig balra indultunk, de egyszer átmentünk a másik oldalra is. Azon az oldalon kevesebben járnak, cserébe ha rossz irányba csúszol sétálhatsz. Viszont ha szépen kiszintezed a szélét akkor fergeteges porhóban síelheted meg a hegyoldalt. Szerencsére a másik oldalon is lehetett friss részeket találni. Nekünk a bal oldal jött be jobban, ott találtunk több útvonalat is ahol le lehetett csúszni és az erdő is nagyon élvezetes volt a maga kis zegzugos részeivel. Én a magam részéről mindig az érintetlen területek kerestem és szerencsére találtam is, bár sokkal jobban le volt járva, mint amire számítottam. A felvonónál sor nem volt maximum egy 5-ös kabin ment el a másodikba mindig bejutottunk. A helynek egyébként van egy sajátos aurája. Egyetlen felvonó van. Nincsen nyüzsgés, táblák, pályák, úgy egyáltalán azt az egyetlen felvonót kivéve semmi sincs mint ami egy pályán van. Csak a hegy. Nekem nagyon megtetszett a hely hangulata. De ennek a bejárásához sokkal több idő kell egyetlen napnál. Remélem még visszatérek ide.

Hali,
írtam 1 beszámolót La Grave-i kalandomról az egyik spanomnak. Megosztom veletek is hátha kíváncsiak vagytok rá. Ime:

"...na szóval az volt a helyzet hogy kiértünk Puy-be szombat este és már az úton eldöntöttem hogy idén nem balfaszkodok és tutira elmegyek La grave-ba ha törik ha szakad. találtam a neten 1 csapatot akik azzal foglalkoznak h vezetnek LG-ba. nemkell ecsetelnem h miért van ott rájuk szükség. vasárnap csúsztam puy-be és hétfőn reggel kocsiba pattantam és elmentem LGba felmérni a terepet és bejelentkezni a vezetőkhöz. kicsit beszoptam mert dél körül értem oda de csak reggel és este 4-6 ig vannak az officeban. úgy döntöttem ha már ez a nap erre van szánva akkor visszajövök 4 re h tudjak velük beszélni. csavarogtunk 1 kicsit és 4re visszamentem és lebeszéltem h csütörtökön jövök csúszni. visszamentük puybe és elkeztem ****re edzeni hogy legyen kondim. csináltam minden nap, csak a fekete pályán, pálya mellett hosszukat és sokokat csúsztam.

és akkor eljött a csütörtök. persze előtte beparáztattak h pont csütörtökön lesz szeles és hideg idő és készüljek -20ra, nagy szélre és -30as hőérzetre. természetesen nem a franciák hanem a magyarok voltak. de aztmondtam pont leszarom milyen idő lesz. megyünk az úton és tényleg volt szél meg hóátfúvás az úton de ezért már nem fordulhattam vissza. szóval reggel 8.45 kor volt jelenés LGba, én és 1 másik snowboardos kaptunk 1 vezetőt, csipogó fel, Galaxy bérlet intéz és indultunk fel 3200re. elsőre tényleg hideg volt de ezután már egész nap nem éreztem hideget se a pályán se a hegytetőn és nagyon szép időnk volt. csatolás és indultunk az első körre. készültem rá h a pálya nehéz lesz így nem ért meglepetésként a kb dupla fekete szerű pálya. sajnos gyorsan egyértelművé vált h, mivel 15 napja nem esett hó, sok púder nemlesz. kemény volt a hó néha jeges, köves és nagy buckák. ennek ellenére zseniális volt, marhára élveztem. mentünk árkon-bokron, erdőbe és a végén durva buckás rész a felvonó előtt. de nem csúsztunk le az aljáig csak P1 1800ig és ott újra beszáltunk a liftbe. indultunk a második körre egy másik útvonalon de itt nagyon hosszan kellett a végén 1irányba csúszni fákközt buckás úton és ez nagyon odabaszott. ezután ebéd a fenti hutte-ben és irány a harmadik kör. és eljött a igazi kíhivás ideje. megint új útvonal egy átjáróval neve Patu. az átjáró kb 1 úttestnyi széles volt 2 sziklafal között és durván meredek. sok hely nem volt a fordulóra. félig jutottam le és ki is ment a deszka alólam és hason csusztam le majdnem az aljáig. mentünk tovább és a vége megint ugyanaz mint a második körben és ez teljesen kikészítet. kivette minden erőmet. úgy elfáradtam mint még soha. legszvesebben nem mentem volna fel a 4dik körre mert már éreztem h nemlesz elég erőm lejönni úgy elfáradtam 3 csúszásba. de mivel 4 volt betervezve, nem mondtam nemet. mondom nemlehetek annyira puhány, hogy még 1szer ne tudjak lejönni. utolsó körön középen jöttünk és kellemes volt a pálya nem volt különösebben nehéz de úgy kellett koncentrálni minden kis mozdulatra mint még soha. a fáradság miatt. néha egy egyszerü forduló, vagy él emelés nehézséget okozott és hülyeségek miatt is elestem. sok pihenővel és megállóval lecsúsztunk teljesen a hegyről és szerencse nem volt sok erdős, egy élen menős rész.



szóval ennyi volt. összeségében annak ellenére is ,h nem volt púder, ****JÓVÓÓT!! csodálatos feelnig a total off-piste érzés, h akármerre nézel nincs egy kezelt pálya se. nagyon kevesen voltak a hegyen így szinte egyedül csúsztunk, sziklák, jégfalak közt, erdőbe, hegygerincen, átjárók közt. leírhatattlan élmény. ha lehetne csak itt bordoznék és sehol másol.
..."

Sziasztok!

Én már elég sokszor jártam, La Grave-ban. 1400m-ről lehet felmenni 3600m-re ahol valóban össze van kötve Les 2 Alpessal és a síbérlet is jó oda, meg a L2A bérlete is ide, de valójában azért két külön síterep.
Ha régóta nem esett hó bárki síelhet itt aki magabiztosan mozog fekete pályákon is. A nehézség sokkal inkább a tájékozódás, hiszen egyáltalán nincsenek sípályák, és ha az ember nem tudja, merre megy csak a nyomokat követi, simán belefuthat abba, hogy egyszer csak egy 10 m magas szikla tetején találja magát, ahonnan le kell ugrani, és nincs visszaút, továbbá, ha sok a hó akkor azért jó ha az embernek van megfelelő mélyhavas rutinja. (Nagy lavinaveszély esetén lezárják a hegyet, de azért a lavinacsipogó használata itt alap) Ha valaki úgy érzi, hogy elég nagy tapasztalata van a pályán kívüli síelésben, akkor viszont Európában az egyik legjobb helye. Elsőre azt javaslom, hogy menjen az ember Les 2 Alpesra, és menjen át pár napra, amikor nyitva van fogadott vezetővel aki felméri a sítudásodat és neked megfelelő útvonalakon lekalauzol, aztán fokozatosan meg lehet ismerni a helyet. Amúgy nem kötelező a vezető és nem mérik fel a sítudást.
Ami még fontos lehet, hogy akit érdekel a freeride ezen a szinten fogadja el, hogy a léc fogyóeszköz, mert bizony elég sok kővel lehet találkozni amik megbújnak a hó alatt (ez megúszhatatlan). A másik, hogy az ösvények lejjebb összefutnak és ott erősen kibuckásodott erdei utakon ahol nem árt a jó fizikai állapot, ez is nagyon jó, de nem csak arra lehet számítani, hogy hatalmas szűzhavas hegyoldalakon csúszol, feljebb persze ez is meg van.
A felvonóval kb 40 perc a faluból a csúcs de ennyi pihenő kell is két csúszás között, továbbá ki lehet szállni a félállomáson, és lehet csak odáig csúszni is(csak a nap végén szoktunk lecsúszni a faluig.
Jó síelést!