Élménybeszámolók

Sziasztok! Január 28. és február 2- között síeltünk 5 napot Livignoban (+1 nap Bormio). Szombat hajnali indulással (Pest megye), H-A-D-A-CH-I útvonalon, a Munt La Schera alagúton (jegyet online megvettük) keresztül, délután 4 körül érkeztünk livignoi szállásunkra. Szerencsére zökkenőmentes utunk volt, erősebb forgalom csak a Salzburg-Kufstein szakaszt jellemezte, igaz ezt oda-vissza. Vasárnaptól szerdáig -szerdán egy-két kósza felhővel- gyönyörű napsütéses időben volt részünk. Csütörtök reggel borongós, hószállingózós, szeles időre ébredtünk. Felérve a hegytetőre, igazi „Deltás” erős, hideg szél fogadott, de picit lejjebb csúszva már nem volt zavaró. Később kisütött a nap, még jó, hogy nem adtuk fel a napot. A péntek változékony időjárással telt. Panaszunk nem lehetett, mert igazán jó körülmények között tudtunk síelni felváltva a Mottolino és a Carosello oldalakon. Kedden busszal átruccantunk Bormioba (Alta Valtellina bérlet), ha már ott voltunk a környéken besíeltük azt is. Hó volt bőven, a faluban is. A pályák mindkét részen szélesek, jól karbantartottak és jó állapotúak voltak. A Carosello oldalt reggeltől süti a nap, de ez csak a másik oldalhoz viszonyítva jelentett némi hátrányt a hóminőségben, feltéve, hogy szeretnénk belekötni valamibe. A magasságnak és a sporttársak létszámának köszönhetően még a nap végén sem volt gond a pályákkal. Sorban állás (4-5 perc) igazából csak „Valandrea Vetta” (28) liftnél alakult ki -ezt láttam szűk keresztmetszetnek a rendszerben-, így ezt csak az egyszeri feljutáshoz használtuk. Bár remek pálya fut alatta, az előbb írtak miatt, talán csak kétszer mentünk rajta. Ezen az oldalon a Federia (14) és a Carosello (11, 12) liftek körüli pályák voltak a kedvenceink. A Mottolino oldal talán kicsit változatosabb, illetve több útvonalat lehet váltogatni az egyes liftek környékén. Itt a Valfin (4) és a Monte Sponda (5) lift környéki pályák szenzációsak, nagy variálhatósággal, továbbá a Mottolino (3) kabin alatt futó piros volt a nagy kedvenc. Ezek szubjektív kiemelések, valójában az összes pálya jó volt, rosszat nem tudnék megjelölni. Bár sok pálya nyomvonala egyszerűnek tűnik, szinte mind tartogat némi meglepetést, bukkanót, letörést, kis izgalmat. Közepes sítudástól ajánlanám a terepet, mert ugyan van kezdőknek való rész (Trepalle, illetve a Carosello oldal alsó részei), de kiélvezni a terepet inkább csak egy magabiztos tudással lehet. Síbuszokkal el lehet jutni mindenhová, de figyelni kell mert nagyokat lehet kerülni, ha nem a megfelelőre száll fel az emberfia. A hütte árak elfogadhatóak: tészta/pizza: 8-10€, húsétel körettel: 14-18€, sör: 5-6€, desszert: 6-8€. Este étteremben főétel, desszert, ital: kb. 30€/fő. Boltok a hasonló olasz és osztrák árak szintjén. Rengeteg parfüméria, vámmentes üzlet, sportbolt, mindenféle világmárka üzlete, utóbbiak persze egy magasabb árszínvonalon. Ami igazán olcsó az az üzemanyag (D: 1,26€) és az égetett szeszesital. Ebből minden boltban -a legkisebben is- ipari mennyiség és választék, és tényleg kb. féláras. Összességében nagyon jól éreztük magunkat. Livigno csodálatos, aki nem síel annak is van bőven lehetősége kikapcsolódni.

Livigno: Megállapítottam: Livigno az az a hely ahol síelni IS lehet! A síterep Livignot mutatnám most be, az egyebekről mások már írtak.

Mottolino oldal: Ide legkönnyebben a pályarendszer szélét jelentő kabinossal lehet a legkönnyebben feljutni (vagy a Treppale oldalról a 4-es beülőssel). Ha felmegyünk a Mottolinora, akkor talán legcélszerűbb a liftházzal szemben lévő hüttét balról megkerülve egyenesen átcsúszni a Treppale oldalon található piros pályán kezdeni. Ez a pálya nem hosszú, de jó esésű és 3-4 csúszás alatt igazán be lehet melegedni. Ugyan csak egy 4-es beülős lift szolgálja ki, de nagy sorok sohasem alakultak ki. Ezen az oldalon található egy showpark, amely ott tartózkodásunk alatt leginkább le volt zárva valamiért. Ha a 4-es beülőssel feljövünk a Mottolinora, akkor onnan tovább tudunk csúszni a másik oldalon található - zömében - piros pályákra. A Mottolinotól indul a gerincen végigfutó 2 üléses - békebeli - lassú székes felvonó, amelyet nem szükséges igénybe vennünk, mert a másik csúcsra (Della Neve) síelve is fel lehet jutni. A livignioi oldalon lévő piros pályák sem túl hosszúak. Nekünk leginkább a Della Neve részről induló fekete pálya tetszett a legjobban, pontosabban annak a jobb oldala (ha lefelé jövünk). A bal oldali fekete pályát nem ratrakolták (amíg ott voltunk), ezért az közdősebb. A fekete pálya egyébként szép hosszú és a 6-os beülős felvonó mellett még folytatódik, így le lehet menni egész a völgyig. A 6-os beülős mellett ha elhaladtunk, akkor a fekete pálya második szakaszabán van két nagyobb letörés, amelyek alatt autóút vezet. Amit nagyon élveztünk még, az a Mottolinoról a kabinos aljáig vezető piros pálya. Ez is két szakaszra osztható, a választóvonalat az út jelenti, amely alatt át kell siklani. A felső szakasza nagyon élvezetes, carvingolható szakasz, aztán az út alatt a pálya összszűkül, majd néhány száz méter után kiszélesedik és lehet döngetni. A Mottolinoról a kabinos aljáig egy kék pályán is le lehet jönni, de ez nem a legjobb, ugyanis kezdőknek sem a legideálisabb, rögtön az elején egy pirosnak beillő letöréssel, majd egy hosszú lapos szakasszal, aztán ha az út alatt átcsúsztunk egy nagyon jó szakasszal, amely két éles kanyar után egy szekérút szélességű részbe torkollik.

Mottolino összességében egy élvezetes, nem nagy és bonyolult pályarendszer, amelyet 2,5 óra alatt kényelmesen be lehet síelni.

Nemrég nyílt egy vízi komplexum Livignóban, és bár nem olyan hangulatos, mint Bormióban a Bagni di Bormio, ha nagyon rossz az idő, érdemes bemenni, főleg a relax részbe. (Tavaly márciusban 3 napig szakadt a hó folyamatosan, nemigen lehetett síelni.)

Apres ski: a leghangulatosabb a Carosello tövében lévő Stalet, a DJ úgy néz ki, mint Zámbó Jimmy, a William nevű bárpultossal pedig érdemes összehaverkodni. :)

Éjszakai szórakozás: Kuhstall pub - a 30-40-es korosztály jár ide főleg, de láttunk már 70 éves párocskát is ropni este 11-kor. :)
Van még nem messze onnan a Miky's pub, itt a fiatalabbak szórakoznak.
A helyiek a Marco's pubba járnak.

A legfinomabb pizzát a sétálóutcán, a Kushtallal szemben lévő pici pizzázóban adják, igazi piros kockás asztalterítők vannak, de elég sokat kell várni asztalra (foglalni nem lehet).

A legjobb steaket a Carosellonál lehet enni, azt hiszem, Sporting vagy mi az étterem neve.

Utazás: Eddig mindig reggel 7-8 körül indultunk, és megszívtuk a német dugókat. Idén fél 6-kor indultunk Pestről, és majdnem kiértünk 9 óra alatt. Azért majdnem, mert előttünk 200 méterrel lezárták a hágót, épp, amikor átértünk Svájcba - 6 órát kellett várni, mire kerülőúton átengedtek minket. (A nagy meleg miatt hóomlás volt.) Hazafelé 10 óra volt az út.

Idén bevezették a Mottolino Key Cardot, lehet rá pontokat gyűjteni pár helyen, kiváltani a Mottolino M'eating Pointban lehet a földszinten a kasszánál.

A kétüléses felvonót mi nagyon szerettük, kb. 25 perc a menetidő, de szemből süt a nap, így ha jó az idő, kellemes pihenés utazni rajta.

A legjobb hegyi bulik a Mottolino oldalon vannak a Camanel di Planon nevű helyen, itt gyakran táncolnak az asztalok tetején, és folyik a pezsgő meg a Bombardino. :)

Meleg, napsütéses időben a Carosello oldal hamar olvad, kásásodik a hó rendesen. Február végén 5 napon keresztül tűzött a nap, 14 (!!!) fok volt. A Mottolino pályái fent kicsit kásásodtak, de remekül lehetett használni őket.

Taxi: mi a Mottolinótól mentünk a belvárosba vagy a Carosellóhoz apres skizni, minimum 8 euró a viteldíj. Ha többen vagyunk, fejenként 2 eurót kell fizetni.

A piával vigyázni kell, a határon mostanában előszeretettel szedik ki a magyar rendszámú autókat, és a szennyes ruhát is áttúrják pia után kutatva. Fejenként 1 liter a megengedett (és marhára nem érdekli őket, hogy csak likőr, azt is beleszámolják), és a többletért literenként 5 eurót kell fizetni. (És minimum egy óra fagyoskodás, amíg szétszedik az autót.) Szóval tényleg nem érdemes rizikózni.

Jó havat a most utazóknak! :)

Hazaértünk, utolsó nap délutántól szakadt a hó, aki most ment ki, annak már valószínűleg kevesebb gondja lesz a hóhiánnyal mint nekünk volt.

Utolsó nap sikerült megnéznem az említett új liftet is ez egy három állomásos (völgy, közép, csúcs) Doppelmayr 8 üléses kis kabinos lift, Teljesen új, csak jót lehet mondani róla, hasonló a Zermatti Riffelberg expresszhez (bár az talán nem Doppelmyr) A csatlakozó pálya egy kellemes laza piros.

A lift kényelmes, gyors, nagy áteresztőképességű, és nagyon bírja a szelet.

Még tovább lehet menni egy 4 üléses buborékossal, majd a csúcsról egy laza kék pályán lehet kellően bemelegedve megérkezni a lefele vezető valamivel komolyabb pályára.

Ez plusz a mellette lévő régebbi hasonló Leitner kiskabinos hatására a liftekre adott pontokat felhúznám 6 ra. Ez a rész (a Carosello oldali északi része volt messze a legjobb állapotban hóilag, és a liftek is itt voltak a legjobbak.)

Összeségében megszerettem Livignot, biztosan visszajövök még. Az egy dolog ami tényleg fájt a megfelelő tájékoztatás (táblák/internet) hiánya.

Így négy nap után írnék pár szót a síterepről.


Sajnos kevés a hó, és ez nagyon meg is látszik a pályákon. A mottolino oldal még jobb egy fokkal, de itt is kövek, föld, zöld növények tarkítják a kevés nyitva lévő pályát, bár lassan de biztosan javul a helyzet.

Általában a terepről.

Nekem ez az első találkozásom Livignoval, és megmondom őszintén többet vártam. Ennek ellenére tetszik, bár most sok rosszat fogok írni.

A pályák kialakítása jó, minden tudásszinten található megfelelő pálya, már ha éppen van rajta hó, de azt hiszem ez a mostani hóhiány inkább kivétel.

Ugyanakkor az infrastruktúra a 30, (de lehet 40) éves ipari műemléktől úgy az ezredfordulós technikáig terjed. (Bár láttam egy teljesen új kabinost is de azt nem tudtam kipróbálni, mert nem tudtam hol parkolni, átsíelés pedig a hóhiány miatt nem ment.) A célnak azért megfelelnek, bár a már említett műemlék fapados kétüléses a szélben hóviharban inkább csak súlyos mazochizmussal sújtottak számára ajánlott. Első találkozásom vele gyermekkori emlékeket, Ervin bácsi kanhadár kötéses öreg lécének képét, és jó adag meleg nosztalgiát hozott, ami gyorsan elpárolgott ahogy alulról felülről lecsapott rám a jeges alpesi szél. Mire a bő negyedórás menetnek vége lett, addigra szívből és őszintén meggyűlöltem a '70 évek divatja szerint kiskamaszokra méretezett lábtartó valószínűleg rég elporladt tervezőjét.

A többi lift ennél valamivel jobb, de a fűtött ülések, és hasonló romlott, és dekadens hívságok itt nem jellemzőek - legalábbis a most nyitva lévő, és általam bejárt lifteken. A szolgáltatás színvonala általában alacsony, ami kevés tájékoztató tábla akad, (én kettőt láttam) abból az egyik nem üzemelt, a másik csak a liftek nyitva tartását mutatta, december 4.-én, amivel így 14. környékén nem sokra mentem.
Internetes megjelenés egy katasztrófa, mottolinonak angol változata éppen nem megy, carosellonak ugyan van, de éppen a pályák (liftek azért vannak) nyitva tartását nem tartották fontosnak egyiken sem, semmilyen nyelven megjeleníteni, ezzel szemben lépten nyomon olvashatunk az ingyen wi-fi pontokról, amik azonban jelenleg csak a weben léteznek, a hegyen kijelölt pontokon még mutatóba sem akad (sebaj vettem prepaid Wind 3G kártyát 15 Euroért). Ezzel szemben meglepve olvastam a plakátokat, hogy a lavina veszély! miatt tilos a pályán kívül síelni, és a tilalom megszegőit a bérlet elkobzásával, és akár 100.000 líra pénzbüntetéssel is sújthatják. Ez komoly visszatartó erő, mivel a kilenc éve forgalomból kivont fizetőeszközből ekkora mennyiség beszerzése valószínűleg embert próbáló feladat lenne:-)

A személyzet hozzáértése is hagy kívánnivalót maga után, hiszen hóágyú van elég, ellenben láthatóan a hóhiányos helyzet kezelése meghaladta a képességeiket. Nyilván nagyon szépen elboldogulnak, ha novemberben méter hó leesik, de hát a szakértelem az éppen a rendkívüli körülmények között tevődik próbára.

Ide tartozik még hogy korán indultam, így dugó sehol nem volt kivéve Livignoban, de ott masszív 1 órás araszolásba futottam bele. Összesen két rendőr próbálta irányítani a forgalmat, ha hatan lettek volna (ennyi problémás pontot számoltam) akkor valószínűleg fele ennyi idő lett volna.

Ennyit a negatívumokról.

Ami pozitívum:

Nagyon olcsó. Apres ski osztályon felüli. Étterem, bár hátán mindenhol. Minden kapható (általában nagyon olcsón), a falu gyönyörű, az emberek kedvesek, az ételek - mint mindenhol Olaszországban - egészen kiválóak. Hütte kicsit kevés van, de mind igényes, tiszta, a kiszolgálás remek, árak a síterephez mérten nem számítanak túlzottnak.
Mint már írtam a pályák vezetése, és száma jó, talán a két oldalt összekötő lift még jól jönne az olyan lustáknak mint én.

Összességében ár/érték arányában nagyon is jó síterep ez, a hiányosságok elnézhetőek, csak a sok dicséret után kicsit túlzó kép alakult ki bennem.

Értékelésem (10 pontos skála):

Pályák: 9
Liftek/szolgáltatás: 5
Árak: 10
Apres Ski: 10

Összesítésre nem vállalkozom, mindenki súlyozzon kedve szerint.

Sziasztok! Itt vagyunk Livignoban, szombaton érkeztünk. Kevés a hó, kár szépíteni a helyzetet. Most is esik a hó, de ennyi nem elég. A hóágyuk is megszakítás nélkül működnek amióta megjöttünk. Egyre több pálya nyilt meg a napokban, de még zárva van jónéhány. A pályák nagyon buckásak, kavicsosak, sok helyen a fű is kilátszódik.
A hétfői napon volt egy intenzívebb hóesés, akkor mindenki csak botorkált a pályákon, estünk-keltünk mi is, mert látni semmit nem lehetett.
Livigno nagyon kedves kis falu, és olcsó a benzin! :-)
Ha valakinek kell több infó, vagy valamire konkrétan még kíváncsi, üzenjen bátran.
Üdv,
Liza

Sziasztok!
Mi is most érkeztünk haza hétvégén Livignoból. Az utazással kapcsolatban csatlakozom az előttem szólóhoz. Időben el kell indulni de még akkor sem biztos, hogy oda értek időben (16:00-ig), hiszen az autópályás dugókkal nem lehet előre számolni. A németországi dugót mi is benyeltük ami folytatódott egészen Insbruckig. Este 7-re értünk az alagúthoz és beállítottak a sárba. Szerecsére mi terepjáróval voltunk ami ment mint kés a vajban amit néhány szgk-ról nem lehetett elmondani. A háttérből hallatszott egy-két reccsenés a dulakodás közben. Nekünk Livignoban volt a szállásunk a Casa Lucia házban, a sétáló utcától 100 méterre a belváros közepén. Az időjárásról annyit, hogy hétfőn havas-felhős, kedden napos, szerda kissé felhős de tiszta, csütörtök förtelem /hó, köd, látótáv 0,5m/, péntek szikrázó napsütés. Mindezek ellenére a frizurám még mindíg állt! Pénteken átmentünk Bormióba a hágón. Na az korrekt volt. 10 körül elindították a nagy kabinos felvonót a csúcsra. Fent jó volt a hó ami lent kásás lett a melegtől. Egy - egy fordulónál a térdemig ért a hókása.

Livignoban az árak jók, de csak az üzemanyag, a prafüm meg a cefre. 12e Ft-ból teleraktuk a szekeret gázolajjal, de annak a negyede elfogyott még a vissza úton németo. előtt beállt dugókban (2 km cirka 20 perc).

Összeségében jó volt itt síelni de nem fogok egyhamar ide vissza menni az biztos. Talán az időjárás miatt. Jövőre már kinéztem Tonalet.

Töltöttem fel néhány képet is. A profilomban megtekinthetőek. Sok sikert mindenkinek aki ide akar menni. Szállás infoért küldjetek privit.
Sziasztok!

Nekünk az egyik kedvenc helyünk. Én már voltam a tél minden időszakában, de az egyik leghóbiztosabb hely. Én már április közepén is síeltem és még akkor is volt hó bőven. Most is március 5-től megyünk, akkor már általában nincs nagyon hideg, de az egész télen leesett hó megvan. Ha szállást kerestek, lentebb van egy linkem ahol adok tippet szállás foglalásra. Jó csuszit!

Sziasztok,

Ma jöttem haza, hétfőtől síeltünk. Nagyon hideg volt, tegnap kezdett enyhülni, de -20 is volt reggelente a faluban. A maszk kevés volt, nem tudtunk úgy felöltözni, hogy ne fázzunk, pár csúszás után mentünk a hüttébe. Ez igaz volt úgy Carosellora mint Mottolinora. Volt köd, hó és szép napsütés is, a pályák rendben vannak, hó dögivel, a kékek és pirosak lenti részei helyenként jegesek, de minden jól síelhető, felvonó 1x volt leállítva, de másnap az is ment.

A házunk mögött építenek egy új kis pályát felvonóval, a Telecabina Cassana-t, namost reggel 8-kor már dolgoztak rajta, utat bontottak, árkot vágtak, és ami nem semmi, hogy mindezt -20 fokban, megállás nélkül, és komoly haladással!!!! Kicsit más a munkához való hozzáállás....

Összességében jó pályák voltak, a hideg keserítette meg egyedül az életünket, -25ben és szélben még nem síeltem, de nem is kívánom senkinek sem.

Mégvalami. Én még ennyi lengyelt életemben nem láttam, 10-ből 9 autó PL rendszámú; én nyugis ember vagyok, de a végére már kezdett idegesíteni.

friss jelentés Livignoból: pályák OK, du-ra itt ott egy kicsit jegesek de nem vészesek.napközben egyáltalán nincs hideg,de a felső pályákon nagy szél fújt az elmúlt két napban, hordta a havat és bizony a maszkot fel kellett venni, de ez minket nem befolyásolt. összesen egy liftet állítottak le délelőtt de du-ra az is kinyitott. Ez volt a Carossello oldalon. Holnap megyünk át a másik oldalra így arról nem tudok csak annyit mondani, hogy erről az oldalról nézve elég jól néz ki. Egyébként aki szombaton jön az alagúton keresztül az számoljon egy kis várakozással.Mi 2 órát vártunk.Üdv Livignóból

Sziasztok!

2007.02.24 - 03.03 között voltunk egy nagyobb társasággal Livignoban.
Azt kell, hogy mondjam - minden túlzás nélkül -, hogy megérte a 11 óra autókázás. A pályák kiválóak, sorbanállás szinte nincs. A kocsmák szuperek, a város gyönyörű, minden nagyon olcsó, az üzemenyag fele az osztrák és magyar árakhoz képest. Ital, parfüm, műszaki cikk, cig...stb vámmentesen behozható. A svájci határnál semmi problémánk nem volt, még a papírokat is csak épp hogy átfutották.

Esox

Először voltam Livignoban, összeségében nagyon jó volt, habár voltak negativumok is.
Kezdeneém először a pozitivumokkal:
-hatalmas nagy pálya rendszer
-nagyon jó pályák vannak, hosszúak, minden szintű síelő megtalalálja a maga kis pályályát.
-a piros pályák nagyon jók, szélesek
-gyönyörű hely, a falu is egészen jó, szerintem elég sok mindent olcsón lehet megvenni.
Negatívumok:
-A pályarendszereket csak piros pálya köti össze, tehát gyengébb sielő kénytelen síbuszozni. Ezzel nincsen is nagy baj, viszon a síbusz nem mindig pontos. 2x is megtörtént hogy egy csomót vártunk és nem a kiirt időpontban jött.
-Egy-két lift nagyon lassú. Még mindig vannak hosszú és lassú kétszemélyes műanyag üléses liftek. Le kellenne cserélni.
-A ratrak csak este jár, ha éjszaka nagy hó esik akkor kénytelen vagy nagy hóban sielni. (Mondjuk ez is nagy élmény...)
Összeségében én mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a helyet, tényleg nagyon jó. A negatívumok amiket leírtam végül is nem vészesek.

Február 27-től voltunk itt, immár harmadik alkalommal.
Az út hossza nem változott, változatlanul 920 km Bp-től.
Ha már az utazásnál tartunk, egy tanács mindazoknak, akik megválaszthatják, hogy mikor indulnak.
KERÜLJÉTEK A SZOMBATI TURNUSVÁLTÁSOS NAPOT!
Ez főként visszafelé borzalom, mivel az A12-es autópálya mindaddig borzalom (lépésben araszolás Kufsteintől például), amíg az A1-et el nem érve, a németek elmennek München felé. Mi egy nappal hamarabb indultunk vissza, így már Landecknél inkább a mellékutat választottuk, de - optimistán - korábban tértünk vissza a pályára, amit aztán megbántunk rendesen.
A svájciak már nem pecsételgetnek, viszont visszafelé próbaszerűen megnéznek egy-egy autót. Ezért aztán ha lehet, ne tizenkét "Galli Market"-es italos szatyort tegyetek a csomagok tetejére, mert a kvóta feletti mennyiséget azért húzós ott helyben meginni.
Livigno változatlanul ragyogó, még a reggeli -27 oC-os hőmérséklet ellenére is.
Rajztábla minőségű pályák, főként a Mottolino-i oldalon, ragyogóan kezelve.
A Carosello 3000-es oldalon azért megmaradt az a kis szépségfolt, hogy az alsó liftekkel nehézkesen lehet eljutni a terep másik végére. Felülről ez nem probléma.
Aki szeretne minél jobban barnulni, az délelőtt a Mottolinói oldalon kezdjen, majd délután a másik oldalon folytassa, így a felvókban ülve mindig szemben lesz a nappal. (Én 42 faktorossal kenekedtem, de estére így is világítottam.)
Az ausztriai árakhoz szokottak, kellemesen csalódnak. Tea, kávé 1 euró, jagatee, forralt bor (ejtsd:vájnbrúle) 2 euró, és mindez a hegyen.
Az esti éttermi vacsorák (aperitiv + főétel + sör/bor + desszert) általában fejenként 10-15 euróból jönnek ki.
A "Mottolino-hütte" c. mellékletben látható hüttét mindenképpen keressétek fel, mert ragyogó hangulatot csinál minden nap az ügyeletes DJ, valamint van egy szaxofonos srác, aki élőben játszik, és baromi jól. (A Teola 4 üléses lift végállomásánál van, ahova ha kocsival mentek át a Mottolinóra, akkor ennek az aljában hatalmas ingyenes fedett gépkocsitárolót található.)
Éghetett szeszek változatlanul nevetséges áron (Pl. Unicum 6 euró), dísel/benzin 0,55/0,82 euró.
Egyszóval, aki még nem járt itt annak azér', aki már járt, annak pedig azért javaslom az itteni síelést.
Képeket is teszek fel hamarosan.

Livignóban többször voltunk.
Nagyon jó hely, csak szállásilag is oda menj, ne kelljen autózni, vagy buszozni. (Ezért nem ajánlanám Valdidentrót, mert onnan utazni kell, ugyanis az ottani pályarendszer picike.)
Tavaly januárban mentünk ide, sajnos igen öreg havat fogtunk ki.
Az a biztosabb, ha februárban mentek, bár idén azt mondják, korábban jönnek a nagyobb havak.
A menetidő valóban kicsit hosszú, mert az út egy része nem autópálya.
Mindenképpen megéri egyszer oda elmenni.
Igen mozgalmas maga Livigno, és ami különösen vonzó, hogy vámszabadterület révén néhány dolog borzasztó olcsó. (Pl: benzin kb. 150 Ft, italok, parfümök a normál ár 30-50 %-ért, műszaki cikkek a normál ár kb. 75-80 %-ért kaphatók.)
Annyit kell tudni még, hogy a völgy két oldalán lévő síterep nem összesíelhető, de ez nem olyan nagy baj, mert a Livigno oldali pályarendszer nagyon jó.