Nyáron a tehenek isszák meg a hóágyúk vizét
Az osztrák Silvretta Montafon síterep környékén található Alpe Nova legelőin a nyári hónapokban mintegy 70 tejelő tehén és 200 növendék állat tölti a szezont. A megfelelő vízellátás azonban az idei, szokatlanul száraz és meleg nyáron komoly kihívást jelent.
Ilyenkor jön jól a síterep téli infrastruktúrája. A területen körülbelül 25 mobil itatót kötöttek rá arra a vízvezetékrendszerre, amelyet télen a hóágyúk ellátására használnak. Vagyis ugyanaz a hálózat, amely néhány hónappal korábban még a sípályák behavazását szolgálta, nyáron a teheneknek szállítja a vizet.
Nem a hóágyúból itatják a teheneket
Persze nem arról van szó, hogy a tehenek télen megmaradt hóágyúvizet kapnának. A rendszer víztározókból és különböző vízforrásokból kapja a vizet, és az infrastruktúra egész évben használható.
Ez különösen jól jön most, amikor a természetes vízforrások jóval kevesebbet adnak a megszokottnál. Az Alpe Nova saját forrása például jelenleg mindössze körülbelül 2 liter vizet ad másodpercenként, miközben normális körülmények között ennek csaknem a négyszerese áll rendelkezésre.
A teheneknek viszont nincs „nyári víztakarékos üzemmódjuk”. Egy-egy tehénnek a nyári hőségben naponta akár 100 liter vízre is szüksége van. Időszakos aszályok idején a síterep által biztosított ingyenes „hóágyú-víz” az egyetlen módja annak, hogy a 270 állat fent maradhasson a magaslati legelőn.
Télen 30 ezer liter egy óra alatt
A számokból az is látszik, hogy mekkora vízmennyiséget mozgat a síterepek infrastruktúrája. Egy hóágyú teljes teljesítményen akár 30 000 liter vizet is felhasználhat óránként. Nyáron ugyanez a rendszer teljesen más célt szolgál. Nem havat készít, hanem egyszerűen eljuttatja a vizet oda, ahol szükség van rá.
A megoldás ráadásul nemcsak praktikus, hanem azt is megmutatja, hogy a síterepeken kiépített infrastruktúra jóval többre használható, mint amire eredetileg tervezték. A drága vízvezetékek, tározók és szivattyúk ugyanis a hómentes hónapokban sem feltétlenül állnak kihasználatlanul.
Az idei száraz nyár pedig különösen jó példa arra, hogy a hegyekben mennyire felértékelődik minden egyes vízforrás. Nyáron ugyanaz a vízvezeték akár egy egész marhacsorda számára jelentheti az egyik legfontosabb vízforrást.
Szóval ha legközelebb egy osztrák síterepen teheneket látunk az alpesi legelőn, könnyen lehet, hogy éppen egy olyan itatóból kortyolgatnak, amelynek vizéből télen még a (sí)talpunk alá való havat gyártották a hóágyúk.




