Bizonytalan a Madarasi Hargita következő téli szezonja
2026.09.02.
sielok.hu
A Madarasi Hargita Síközpontot 23 éve üzemeltető Bagolykő Kft. hivatalos nyilatkozatban ismertette álláspontját a kialakult helyzetről, valamint azokat az előzményeket, amelyek szerintük a jelenlegi konfliktushoz vezettek.
A Madarasi Hargita madártávlatból I Fotó: Tökszi
A társaság közlése szerint a terület tulajdonosa, a Kápolnás Közbirtokossági Egyesület vezetősége nem kívánja meghosszabbítani a Bagolykő Kft. bérleti jogviszonyát, hanem 2027-től más üzemeltetővel számol. A 2026/2027-es szezonra egy átmeneti megállapodást ajánlottak fel a jelenlegi üzemeltetőnek.
A Bagolykő Kft. szerint ugyanakkor a jelenlegi feltételek mellett nem tudják garantálni a síközpont működését a következő szezon után. Amennyiben nem születik rendezett és jogilag megfelelő megállapodás, a társaság közlése szerint a jelenlegi bérleti szerződés lejárta után, 2026 decemberében kénytelen lehet felfüggeszteni a síterep működését.
A fejlesztések között szerepelt többek között a Nagy Mihály, a Súgó és később a Kicsi Mihály felvonó megépítése, a hóágyúrendszer kiépítése, speciális hótaposó gépek beszerzése, valamint a villamosenergia-ellátás fejlesztése.
A társaság kiemeli azt is, hogy a környező települési önkormányzatok és Hargita Megye Tanácsa is hozzájárultak a térség infrastruktúrájának fejlődéséhez. A Zetelaka és Szentegyháza felől vezető utak fejlesztése, illetve a Csíkmadaras felől érkező villamosenergia-kapcsolat kiépítése is fontos szerepet játszott a síközpont működésében.
A társaság szerint a beruházás a Közbirtokosság vezetőségének kifogásai miatt nem valósulhatott meg. A támogatási projektet ezért vissza kellett mondaniuk, a már megkapott előleget pedig vissza kellett fizetniük. A Bagolykő Kft. 2021-ben azt is felajánlotta, hogy a Közbirtokosság vegye át a projekt dokumentációjával rendelkező társaságot, és maga valósítsa meg a fejlesztést. A nyilatkozat szerint ezt az ajánlatot sem fogadták el.
A projekt végül jelentősen csökkentett tartalommal folytatódott. Mintegy 855 ezer euró értékben olyan eszközök beszerzésére módosították, amelyekhez nem volt szükség területtulajdonosi hozzájárulásra. Ennek keretében többek között hótaposó gépek, hóágyúk, beléptetőrendszer, traktor, markoló és hószán került a síközpontba.
A társaság végül elfogadta a jelentős bérletidíj-emelést, hogy fenntartsa a működés folytonosságát. A nyilatkozat szerint a Bagolykő olyan területek után is fizet bérleti díjat, amelyek tulajdonjoga továbbra is vitatott. A társaság álláspontja szerint a bérleti díj az átlagos sípályabérleti díjakhoz képest is magasnak számít.
A társaság szerint a fejlesztéshez elvi hozzájárulást kapott, azonban a beruházást csak hosszabb távú bérleti jogviszony mellett tartotta vállalhatónak. Mivel a Közbirtokosság vezetősége nem kezdett tárgyalásokat a szerződés meghosszabbításáról, a fejlesztést elhalasztották.
A Közbirtokosság vezetősége és az új üzemeltetésben érdekelt csoport a jelenlegi felvonórendszer lecserélésével számol. A Bagolykő Kft. szerint azonban egy új síközpont létrehozása nem egyszerűen abból áll, hogy a meglévő felvonókat új berendezésekre cserélik.
A Madarasi Hargita sípályái Natura 2000-es természetvédelmi területen találhatók. A társaság szerint egy új rendszer kialakítása ezért jelentős hatósági és környezetvédelmi engedélyezési folyamatot igényelne. Az új felvonók és pályák megtervezése, engedélyeztetése, kivitelezése, majd üzembe helyezése hosszú folyamat lehet.
A Bagolykő Kft. saját 23 éves üzemeltetői tapasztalatára hivatkozva úgy véli, hogy egy teljes leállás nem feltétlenül csak egyetlen szezont érintene, hanem akár 5–6 évre vagy még hosszabb időre is ellehetetleníthetné a működést.
Ez a síközpont környezetében működő szálláshelyeket, vendéglátóhelyeket és egyéb szolgáltatókat is érzékenyen érinthetné, hiszen a Madarasi Hargita téli turizmusának jelentős része a síközpont működésére épül.
A Bagolykő állítása szerint az új csoportosulás nem rendelkezik működő céggel, engedélyekkel vagy a síközpont üzemeltetéséhez szükséges tapasztalattal. Ezt a kérdést azonban a nyilatkozat egyoldalú állításaként kell kezelni; az anyag nem tartalmazza az érintettek erre vonatkozó álláspontját.
A cég egy hosszú távú, mindkét fél számára kiszámítható megállapodást tartana megfelelő megoldásnak. Ugyanakkor azt is közölték, hogy ha nem születik ilyen megállapodás, a jelenlegi bérleti szerződés lejárta után nem tudják garantálni a síközpont működésének folytatását.
A társaság ugyanakkor továbbra is tárgyalásra késznek mondja magát. Közlésük szerint rövid időn belül megkezdhetők az egyeztetések, amennyiben megkapják az üzemeltetés átvételére vonatkozó írásos ajánlatot.
A cég azt is jelezte, hogy amennyiben a kialakult helyzet miatt igazolható vagyoni hátrány, elmaradt haszon vagy más gazdasági kár éri, fenntartja a jogot arra, hogy ezeket a károkat érvényesítse a Közbirtokossággal szemben.
A Bagolykő Kft. egyértelművé tette, hogy a 2026/2027-es szezon működtetésére készen áll, de ehhez rendezett szerződéses feltételeket tart szükségesnek. A társaság hosszú távú megállapodást szeretne, ugyanakkor megfelelő feltételek mellett az üzemeltetés és az eszközállomány átadására is nyitott.
A vita tétje így jóval nagyobb annál, mint hogy ki üzemelteti a Madarasi Hargita sífelvonóit a következő télen. A kérdés az is, hogy mi lesz a 23 év alatt kialakított infrastruktúra sorsa, hogyan biztosítható a síközpont működésének folytonossága egy Natura 2000-es területen, és milyen hatással lehet az esetleges leállás a Madarasi Hargita, valamint az egész udvarhelyszéki térség téli turizmusára.
További részletek a madarasihargita.ro oldalán.
A Bagolykő Kft. szerint ugyanakkor a jelenlegi feltételek mellett nem tudják garantálni a síközpont működését a következő szezon után. Amennyiben nem születik rendezett és jogilag megfelelő megállapodás, a társaság közlése szerint a jelenlegi bérleti szerződés lejárta után, 2026 decemberében kénytelen lehet felfüggeszteni a síterep működését.
Kopjafák a Hargita tetején I Fotó: biren04
A konfliktus nem újkeletű
A Bagolykő Kft. szerint a mostani helyzetet az elmúlt évtized több vitája és nézeteltérése előzte meg. A társaság 2003-ban kötött eredetileg 50 évre szóló bérleti szerződést a területekre. A következő két évtizedben jelentős fejlesztéseket hajtott végre a Madarasi Hargitán: felvonók épültek, korszerűsítették a beléptetőrendszert, gépeket és munkagépeket szereztek be, kiépítették a hóágyúrendszert, valamint több, a síterep működéséhez szükséges épület és infrastruktúra is elkészült.A fejlesztések között szerepelt többek között a Nagy Mihály, a Súgó és később a Kicsi Mihály felvonó megépítése, a hóágyúrendszer kiépítése, speciális hótaposó gépek beszerzése, valamint a villamosenergia-ellátás fejlesztése.
A társaság kiemeli azt is, hogy a környező települési önkormányzatok és Hargita Megye Tanácsa is hozzájárultak a térség infrastruktúrájának fejlődéséhez. A Zetelaka és Szentegyháza felől vezető utak fejlesztése, illetve a Csíkmadaras felől érkező villamosenergia-kapcsolat kiépítése is fontos szerepet játszott a síközpont működésében.
A 2016-os fordulat
A nyilatkozat szerint 2016-ban jelentős változás következett be a bérleti jogviszonyban. A Közbirtokosság vezetőségében bekövetkezett változás után az új vezetés egyoldalúan felmondta a bérleti szerződést. A kialakult jogvita végül egy új szerződéshez vezetett. A Bagolykő Kft. szerint az eredetileg 2053-ig szóló, 50 éves bérleti időszak 2026. december 22-ig rövidült. A társaság akkor abban bízott, hogy a rövidebb időszak alatt helyreállhat a korrekt együttműködés, és az új szerződésben szereplő előbérleti jog lehetőséget biztosít majd a hosszabb távú folytatásra. A megállapodás részeként a Bagolykő Kft. engedélyt kapott a már korábban megvásárolt Kicsi Súgó felvonó megépítésére is. A felvonó végül 2017-ben készült el.
A Madarasi Hargita jelenlegi sítérképe
Egy meghiúsult ülőszékes felvonó története
A következő jelentős konfliktus 2019-2020-ban alakult ki. A Bagolykő Kft. 2019 tavaszán a Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-nél 2,35 millió euró értékű támogatást nyert egy ülőszékes felvonó megépítésére, valamint hótaposó gép beszerzésére és a hóágyúrendszer bővítésére.A társaság szerint a beruházás a Közbirtokosság vezetőségének kifogásai miatt nem valósulhatott meg. A támogatási projektet ezért vissza kellett mondaniuk, a már megkapott előleget pedig vissza kellett fizetniük. A Bagolykő Kft. 2021-ben azt is felajánlotta, hogy a Közbirtokosság vegye át a projekt dokumentációjával rendelkező társaságot, és maga valósítsa meg a fejlesztést. A nyilatkozat szerint ezt az ajánlatot sem fogadták el.
Tárcsás felvonó a Hargitán I Fotó: plzs
Újabb vita a bérleti díjról
2023-ban ismét kiéleződött a kapcsolat a felek között. A Bagolykő Kft. állítása szerint a Közbirtokosság vezetősége egyoldalúan a korábbi összeg több mint négyszeresére emelte a bérleti díjat, és az összeg kikényszerítésére a szerződés felbontását is kilátásba helyezte.A társaság végül elfogadta a jelentős bérletidíj-emelést, hogy fenntartsa a működés folytonosságát. A nyilatkozat szerint a Bagolykő olyan területek után is fizet bérleti díjat, amelyek tulajdonjoga továbbra is vitatott. A társaság álláspontja szerint a bérleti díj az átlagos sípályabérleti díjakhoz képest is magasnak számít.
A Súgó-pálya fejlesztése is elmaradt
A 2023-as megállapodást követően a Bagolykő Kft. kezdeményezte a Súgó-pálya alsó, meredek szakaszának szélesítését és lankásabbá tételét.A társaság szerint a fejlesztéshez elvi hozzájárulást kapott, azonban a beruházást csak hosszabb távú bérleti jogviszony mellett tartotta vállalhatónak. Mivel a Közbirtokosság vezetősége nem kezdett tárgyalásokat a szerződés meghosszabbításáról, a fejlesztést elhalasztották.
Havas téli táj a Madarasi Hargitán I Fotó: biren04
Mi lehet a síterep jövője?
A jelenlegi vita egyik legfontosabb kérdése, hogy mi történik akkor, ha a Bagolykő Kft. valóban nem folytathatja az üzemeltetést.A Közbirtokosság vezetősége és az új üzemeltetésben érdekelt csoport a jelenlegi felvonórendszer lecserélésével számol. A Bagolykő Kft. szerint azonban egy új síközpont létrehozása nem egyszerűen abból áll, hogy a meglévő felvonókat új berendezésekre cserélik.
A Madarasi Hargita sípályái Natura 2000-es természetvédelmi területen találhatók. A társaság szerint egy új rendszer kialakítása ezért jelentős hatósági és környezetvédelmi engedélyezési folyamatot igényelne. Az új felvonók és pályák megtervezése, engedélyeztetése, kivitelezése, majd üzembe helyezése hosszú folyamat lehet.
A Bagolykő Kft. saját 23 éves üzemeltetői tapasztalatára hivatkozva úgy véli, hogy egy teljes leállás nem feltétlenül csak egyetlen szezont érintene, hanem akár 5–6 évre vagy még hosszabb időre is ellehetetleníthetné a működést.
Ez a síközpont környezetében működő szálláshelyeket, vendéglátóhelyeket és egyéb szolgáltatókat is érzékenyen érinthetné, hiszen a Madarasi Hargita téli turizmusának jelentős része a síközpont működésére épül.
Új üzemeltető és összeférhetetlenségi kérdések
A nyilatkozat szerint 2027-től öt magánszemély jelentkezett a síterep üzemeltetésére: Lőrincz Zsolt, Benedek Elek, Both István, Ferencz László és Bodó Jenő. A Bagolykő Kft. tudomása szerint közülük ketten a Közbirtokosság Vezetőtanácsának tagjai. A társaság szerint ez felveti az érdekellentét és az összeférhetetlenség kérdését.A Bagolykő állítása szerint az új csoportosulás nem rendelkezik működő céggel, engedélyekkel vagy a síközpont üzemeltetéséhez szükséges tapasztalattal. Ezt a kérdést azonban a nyilatkozat egyoldalú állításaként kell kezelni; az anyag nem tartalmazza az érintettek erre vonatkozó álláspontját.
Nem feltétlenül ragaszkodnak az üzemeltetéshez
A Bagolykő Kft. hangsúlyozza, hogy álláspontja szerint a konfliktus nem arról szól, hogy mindenáron meg akarják tartani az üzemeltetést. A társaság közlése szerint megfelelő és korrekt feltételek mellett arra is nyitottak lennének, hogy átadják az üzemeltetést és az eszközállományt. Ehhez azonban szerintük rendezni kell a tulajdonukban lévő eszközök, illetve az általuk finanszírozott beruházások sorsát.A cég egy hosszú távú, mindkét fél számára kiszámítható megállapodást tartana megfelelő megoldásnak. Ugyanakkor azt is közölték, hogy ha nem születik ilyen megállapodás, a jelenlegi bérleti szerződés lejárta után nem tudják garantálni a síközpont működésének folytatását.
Súgópálya a Hargitán I Fotó: Kalmár Béla
Bírósági útra terelődhet az ügy
A Bagolykő Kft. szerint a kialakult helyzetben jelenleg nem látnak más lehetőséget, mint hogy bírósági úton próbáljanak érvényt szerezni a szerződésben biztosított jogaiknak.A társaság ugyanakkor továbbra is tárgyalásra késznek mondja magát. Közlésük szerint rövid időn belül megkezdhetők az egyeztetések, amennyiben megkapják az üzemeltetés átvételére vonatkozó írásos ajánlatot.
A cég azt is jelezte, hogy amennyiben a kialakult helyzet miatt igazolható vagyoni hátrány, elmaradt haszon vagy más gazdasági kár éri, fenntartja a jogot arra, hogy ezeket a károkat érvényesítse a Közbirtokossággal szemben.
Mi várható?
A Madarasi Hargita következő szezonjának sorsa jelenleg a felek közötti megállapodástól és a jogi helyzet alakulásától függ.A Bagolykő Kft. egyértelművé tette, hogy a 2026/2027-es szezon működtetésére készen áll, de ehhez rendezett szerződéses feltételeket tart szükségesnek. A társaság hosszú távú megállapodást szeretne, ugyanakkor megfelelő feltételek mellett az üzemeltetés és az eszközállomány átadására is nyitott.
A vita tétje így jóval nagyobb annál, mint hogy ki üzemelteti a Madarasi Hargita sífelvonóit a következő télen. A kérdés az is, hogy mi lesz a 23 év alatt kialakított infrastruktúra sorsa, hogyan biztosítható a síközpont működésének folytonossága egy Natura 2000-es területen, és milyen hatással lehet az esetleges leállás a Madarasi Hargita, valamint az egész udvarhelyszéki térség téli turizmusára.
További részletek a madarasihargita.ro oldalán.
2 cm
