Élménybeszámolók

Lockdown sielés - azt hiszem visszahozza a sielés önmagát, tömegek nélkül és hütték nélkül. Szerintem sokkal szerethetőbb a sielés ennek az arca. Semmi hüttézés, amugy sem finom gőzgomboc 4 euros schiwasser, csak a tiszta sí.

Feltünt, hogy a sielök sokkal jobban tudnak átlagosan sielni hegyen, így a pályál állapota sem romlik, a pályák sincsenek tele tekintve, hogy a liftek harmad/fél kapacítással üzemelnek.

Az emberek sokkal barátságosabbak, mindenki a sielésért van itt, amikkor kisütött a nap szépen mindenki kiült a hóba és elövette a szendvicsét kulacsátm vagy lent a parkoloban ült a kocsija csomagtartójában.

Szeretném, ha meg maradna ez a sí hangulat és nem a felesleges ujabb és nagyobb és fütöttebb sifelvonok lenének, az egyre hangosabb és harsányabb hütték.

És a kis leírás:

Péntek: éppen, hogy nem az eső esik a hágon, nagyjából 8 autó lehet a parkolóban, mondjuk összesen 15 a hegyen, nehéz 20 cm szűzhó, fent 0 láthatóság, tán 3-4 kör szűzhavazás a keleti oldalon, majd fel a kabinossal néhány meredekebb kulóráért, elsőkörben lavinát rombantottak - majdnem ránk mert besieltünk a lezárt zónába, de atom stabil volt a hó így nem jött senki. Első nyom a kuloárban, pár korrábbi lavina nyom tán elöző napi, mert érthetetlenül puha volt a lavina maradék is. 12-re KO. Parkolóban szendvicsezés, két kedves osztrák ép kész lett a saját kis szendvicseikkel így megnyertük az egyetlen padot, ami ráadásul szélvédett is. Na még 2 kör utána azt haza.

Szombat: lent eső, na de azért nyításra fel, ami annyira sikerült, hogy másodikak voltunk a sorban a top szűzhő lejtőn, 4 helyi után, akikkel megtárgyaltuk, hogy ez az igazi sielés. Udvariasan előre engedtük öket fennt, hogy a teljesen szűz hegyoldalt ők kezdjék el, mi voltunk az 5és 6-dik nyom a 400 m széles hegyoldalon, 30 cm porhó napsütés. Ennyi. Vagy még 6 ilyen kör mirre kezdett fogyni a szűz terep, gyorsan át is az itteni sziklás lejáros falra. A falat még nem nyította meg senki. Első két nyom, meglepően sok hó a lejáron, ott is lehetett kanyarogni bőven, ahol máskor örül az ember, ha elfér a síje. Vissza az elöző hegyoldalra mert azért még maradt össze sielendő terület, mert habosra botozni sem jó és onnan könyebb visszacsuszni. Ez 4 szer. Ebéd idő a padon lent. Nézzünk szét másfelé vagy szűzhó, ami kicsit elkezdett nehezedni a naphatására vagy tökéletesen raktrakolt pálya. Egy ujabb szünet egy sziklacsoport alatt néhány helyi társaságában. Még soha sem sieltem végig Tauern roundét ma meg volt.

Vasárnap: Mindenhol izomláz, de nyításra fel, talán esett elég hó, hogy az elözőnapi nyomokat eltakarja, sajnos annyi nem csak 5-10 cm, de a pályán szűzhvazni 2 órát azért nem rossz, negatívum, hogy megint nem lehetett látni, így 11:30 kor game over.

Baromi jó hely baromi szép hely, de siörült turistáknak nem ajánlanám.

Ajánlom:
freeridosknak,
sznoboknak,
olyanoknak, akik elcsúszkálnak és közben szeretnek gyönyörködni a táj szépségében, illetve azoknak, akik elfogadják, hogy nem minden pálya tökéletes.


Nem ajánlom azoknak:
akik megnézik mi mennyibe kerül, mert itt minden kurva sokba,
akik nem szeretik, hogy vannak vékony pályák (nem is kevés),
nem egyszerű a feljutás mi 1,5 órára saccoltuk!
Akik nincsenek tisztában a lavinával és gletsher hasadékokkal, mert ők ott hagyják a fogukat.

Első két nap off-piste sieltünk a Matterhorn alatti gletsher szélén baromi jóminőségű, hó, de az eléjén minden menetben kb 100-200 m szintkülönbséget kellett mászni, ami ebben a magasságban nem annyira egyszerű 3-4 alkalommal plusz 1500 méternyi szintkülönbség a lábban és az ABS hátizsák is jó nehéz, Második nap pár menet az elöző napi helyen majd a Kis-Matterhornról szintén off-piste, de ez már erősen napsütötte volt, illetve sikerült a kék gletsher jégre tévedni, ami nem annyira kellemes ez csak a magasság megszokására tettük, mert másnap érkeztek a többiek és hogy felhőtlenül röhögjük ki öket a magasságból eredő tüneteiken.
Harmadiknap heli sielés, a svájci guide majdnem 3/4 órát késett a heliportból, de leglább a helikopterek jövés menése szórakoztatott minkett. Megtudtuk, hogy a 80-as években napi 200-an!! helisieltek itt! Aznap csak kb 20 ember lehetett. Mivel nem volt sok hó, illetve nagyon meleg volt, ezért csak a Dufourspitz ról való lesielés maradt, ami 4300-ről 1600-ot jelentett (nem teljesen a csúcsra tettek le minket) Innen csodálatos tájban lesielés a Monte Rosa menedékházhoz ami úgy 2800 -en lehet emlékeim szerint, ez kb 1 órás sielés volt. A menedékház Svájc büszkesége. Itt pezsgőzni szerettünk volna hiszen társünk kerek szülinapot ült, de közölték, hogy pezsgő nincs. Így hát egy üveg borral beértük, nagy dúzogva, miközben egy igen látványos por lavina zúdult el feletünk, melletünk elterülő gletshere. Ilyet utoljára a Monte Rosa másik oldalán láttam Alagnában. Majd jött a si safari le a gletsheren kisebb furcsa UV kék-zöld színekben pompázó olvadék tavak közt, illetve keresztül sieltünk egy jégbarlangon is! Majd egy kissé technikásabb szakasz következett a patak szurdokában ahol a hatalmas köveket illetve a zubogó patakot kerülgettük, mig nem el nem értük a pálya rendszert, ahol a Guide a már lefoglat asztalnál megebédelt velünk a gyönyörű tájban gyönyörködve.
Utolsó napra úgy gondoltuk bérelünk egy guidot és off-pistezünk vele egy kicsit, hátha ismer jó utvonalakat. Az első két menetben erősen szívtuk a fogunkat, hogy zeért pénzt kiadni teljesen felesleges volt, de guide felismerte, hogy ezzel mi nem vagyunk elégedetek, illetve viszonylag urai vagyunk a léceinknek ( a csapat tagja volt egy volt vb résztvevő illetve egy freeride bajnok - jómagam, míg a többiek is jó és biztos sielöknek mondhatóak). Tehát elvitt minket egyre izgalmassabb helyekre, már megállni sem hagyott minket és ha leérkeztünk egy lifthez akkor 2 másodpercen belül már hajtott is minket tovább. Elvezetett minkett egy szakaszra, ahol nagyon elégedett volt magával és kérdezte, hogy hol lehet a többi guide és igaza is volt mesés kilátás, mesés hó!! Még a guidunk is elkezdett sziklákról ugrálni illetve különböző kunsztokat bemutatni látva a lelkesedésünket, illetve a kisebb kunstjaikat, mint szikla ugrások, avagy a fújt hóperemen slidolás. A menet végén közöltül, hogy menni kell, mert megy a repülője a csapat egy részének a Guide megkérdezte, hogy mikkor is megy hát közölték, hogy 8 kor a Guide röhögött egyet és közölte, hogy akkor nincs kecmec, mert még megyünk egy menetett, ami az év egyik legszebb és legjobb menete volt tökéletes sezon zárás!!!

Zermatt megér egy misét, egy kicsit sok pénzért, így azt számolni nem szabad csak nyelni egyet az elején. Sznoboknak ajánlani tudjuk a Michelin csillagos hüttét, bár idő jó előre asztalt kell foglalni, az meg egy kicsit víces sieléskor előre tudni, hogy 3 nap vagy 2 hét múlva mikkor is fogunk megéhezni, de ezek már csak ilyen dolgok, de a iszonyú hosszú lifteken (kb 2500 m szintkülönbséget tesz meg) nagyon békésen el lehet szendvicsezni, hogy kicsit olcsósítjuk a helyet :-)

Voltam ott heli sielni :-)

nem rossz hely de nem turistáknak való (el nézést, ha valakit megbánatnék) nagyon szép hely olyan békebeli, azon a végén ahol voltunk egy pálya van 3600 ról 1200 m -ig !!! de van még föjjeb is egy rész azt hiszem 4200 -ig itt nincs pálya csak guideddal ajánlják.

Sűzhó paradicsom profiknak :-), pár a szűzhó a gernic másik oldalán szárazabb.

Leht bérelni Salomon szűzhó siket meg guidot is az nem salomon :-), mi 4200-ról 1200 -ig jöttunk egyszer a guiddal 1 megállással kicsit volt baj a combokkal :-)

a szállás tuti de nem árulom el :-)