Élménybeszámolók

Januárban és februárban is két két napot voltunk itt az 5 és 7 éves gyerekeinkkel. Azért választottam, mert most álltak először lécen, és ez volt a legközelebbi olyan terep, ahol pontkártyával lehetett síelni a tanulópályákon. Nem mellesleg remek hóviszonyok voltak januárban. (Sajnos február már ebből a szempontból rosszabb volt)
Az első két napon a gyerekek a varázsszőnyeggel ismerkedtek, illetve próbáltuk nekik az alapokat megmutatni, amire nagyon megfelelő a két varázsszőnyeg. Mivel nagyon megtetszett nekik a síelés, ezért februárban visszajöttünk.
Az első napon lent a tányéroson megtanultak szépen sífelvonózni, illetve magabiztosan le tudtak síelni a tanulópályán.
Másnap felmentünk a hegy tetejére, ahonnan az 5-ös kéken leevickéltünk velük. A térkép csalóka, valójában több helyen piros szakaszon is kellett közlekedni, illetve a pálya is inkább sötétkék, ennyire kezdőknek nem igazán jó, így mentünk vissza a tányéroshoz, ahol egész nap szuper körülmények közt síeltek a gyerekek. Én felmentem újabb körökre a hegyre, szuperek voltak a pályák, nagyon nagy élmény 6-7 km hosszan jönni le a hegyről.
Riesneralm tanulni remek (már csak a pontkártya miatt is), de teljesen kezdőknek nem ajánlott a hegyre felmenni.
A célunkat elértük, a gyerekek az első alkalom óta csak síelni akarnak, így már keressük is a következő desztinációt.

Tegnap sikeresen hazaértünk a Lomnici síelésről. A fekete pálya volt a fő attrakció nekünk, mivel ezelőtt csak pirosakon csúsztunk. Felfelé a libegővel még mondtam páromnak, hogy nem lesz ez olyan gáz, egész normálisnak tűnik a pálya meredeksége, lehet csak nagy a hype körülötte. Aztán felértünk, kiszálltunk a liftből, és jött a hű b***** meg. :-) Alig mertem kimenni fényképezni a pálya széléhez. :-) Adrenalin volt bőven. Pár perc után rászedtük magunkat az indulásra, komoly volt, de az eddigi legnagyobb síélményem is egyben. Most már értem, miért legendás ez a szakasz. :-) Egyszerűen zseniális. Mindenkinek ki kell próbálnia egyszer. :-D