Élménybeszámolók

Most vasárnap tértünk meg Valmoreli síelésünkből.

Szállásunk Doucyban volt, a Le Sappey apartmanház 6 fős 3 légteres apartmanjában. Kényelmes, normálisan felszerelt, kategóriájához képest még jobbnak is tűnt (wifi, műholdas tv).

Meglehetősen melegfrontos volt a hetünk első fele, a hőmérséklet volt, hogy + 12-15 fok körül is volt a hegyen.

Vasárnap az egész napos folyamatos szakadó eső miatt ki sem mentünk, tekintettel arra, hogy a pályarendszerbe való feljutás egy hosszú ülőszékes és két húzós felvonóval lehetséges jó fél óra alatt, így nem kockáztattuk meg a ronggyá ázást.

Erősen aggódtam, mi marad másnapra. Jóllehet, a hőmérséklet éjszaka sem süllyedt 0 fok alá, másnap mégis (alulról) kifagyott ratrakolt pályák fogadtak napsütéssel.
A kissé kemény firnes hó némi óvatosságot követelt kezdetben. A lassan felengedő pályák utána már jól síelhetők voltak, pályán kívüli síelést azonban - legalábbis számomra - nem tették lehetővé. A keddi nap még enyhébb idő volt, így a nap vége felé már néhol összetúrt, itt-ott lekopott részek is voltak, de zárásig kihasználtam az időt.

Szerdán egész napos havazás volt, a liftek nagy része állt, a feljutás azonban működött. Pár óra után azonban a szél viharossá erősödött, a Valmoreli lift (Lanchette) is le-le állt, így némi hüttézés után befejeztük a napot.

Az utolsó két nap az idő és hóviszonyok is egyaránt kiválóak voltak, arany betűkkel jegyeztem be képzeletbeli sínaplómba :-). Hatalmasat síeltem mindkét nap mind pályán, mind azon kívül.

A pályarendszerről többen már írtak előttem, nekem tetszett, talán deszkásoknak kevésbé jó lehet, síelők kezdőtől haladóig - mindenki megtalálhatja a neki tetszőket bőven.

Skilines utazási iroda szervezésében mentünk immáron sokadik éve. A szervezés most sem hagyott kívánni valót.
Arról nem ők tehettek, hogy a francia partner a visszaigazolt Le Sappey ház helyett a társaság egy részét másik (Arcade) bár ugyan olyan színvonalú szálláson helyezte el. Az utaskísérőnk - István - mindent, amit lehetett és szükséges volt, készségesen megtett, részemről piros pont neki is.

Valmorel volt a tizenegyedik síterep franciahonban, amit kipróbáltunk - és azok közé tartozik, ahová szeretnék visszatérni.

Négyike!

Tavaly a szezonzáró utolsó esti sízésen voltam Hirschenkogelen, utolsó napra sem voltak restek tökéletesen megcsinálni a pályát.
Bár Stuhleck pályái magasabban fekszenek, a pályák karbantartása szerintem Hirschenkogelen egy klasszissal jobb, az idény végén is ugyanolyan igényességgel találkoztam.
Amikor időjárási körülmények miatt nem tudták karbantartani a pályákat, erre külön felhívták a figyelmet a pénztárnál. Megjegyzem, még így is különb viszonyokat találtunk, mint Stuhlecken.