Élménybeszámolók

Nagyon szerencsésnek mondhatjuk magunkat a múlt hétvége miatt. Miért is?
A hét közepén beszéltünk Bazsával és Gerivel, arról, hogy hétvégén (12.13-14) jó lenne újra rájdolni valahol, így elkezdtük nézni a friss infókat a hójelentésekről. Nagyon belelkesedtem, mikor Karintiára 1-1,5 méter friss havat jósoltak hétvégére. Nem is volt kérdés, hogy ezt a tartományt kell megcélozni egy kis szűzhavazásért. Pénteken konstatáltuk, hogy sajnos "átestünk a ló másik oldalára", mert a havazás nem megszokott méreteket öltött, így a pályákat 4-5 fokozatú lavinaveszély miatt lezárták. Egy kicsit elkámpicsorodtunk, de nem baj, majd találunk valami szűz havat alapon elindultunk a "A BIG DAY-RE", de nem tudtuk, hogy hova. Egyik haverunkkal Arnoval útközben összetalálkoztunk, aki egy 13 milliós Alfát tesztelt. Tőle megtudtuk, hogy Nassfelden a pályák 60%-át hétvégére megnyitják,ez Villach után volt. Irány Nassfeld-Hermagor. Hermagorban az utak mellet hófalak fogadtak, ekkora havat a hegy tetején szoktunk meg. Mi lesz 2000 méteren? Az első ívek húzásában mi is közrejártunk rendesen. Hó volt gazdagon. Úgy 3 méter hó lehetett, amiből az új 150 cm volt kb. Rájdoltunk, míg az izmaink bírták. Vasárnap reggel hóesés, tanakodtunk, hogy menjünk-e egy másik helyre. Ismét Nassfeldre szavaztunk és meglepetés várt ránk. Az éjszaka újabb 40 cm hullott. Kezdhettük az egészet elölről, ráadásul megnyitottak egy újabb pálya-szekciót, ahol aztán tényleg 2 méter szűzhóban gázoltunk. Ha valaki elesett, akkor a felállás öt percébe telt. Bazsára és Gerire igazán büszke voltam, hiszen, csak a local arcok által megugrott sziklát (kb.7-8 méteres) bevállalták, én nem mertem. Engem bőven kielégitett, hogy csúszás közben a friss hó az arcomba csapodott és úgy éreztem, hogy én vagyok pillanatnyilag a világ legboldogabb embere. A történet tanúsága véleményünk szerint az, hogy ha esik a hó nézni kell a friss infókat és ha minden adott a mélyhósízéshez és nincs más fontosabb dolgod, akkor ne habozz elindulni. A lavinaveszély tájékozodásáról se feledkezz meg!
Üdv. Kanyarsíklubtól
Bazsa,Geri,Pinyi.

Az egész heti internet bújása után úgy döntöttünk Bazsa haverommal, hogy a szlovákiai Vratnát keressük fel a nagy havazások hallatán. Szombat hajnali 6 órás indulás, dunakeszin a 2/a-n hókásás utak, majd Szlovákiában árokba csúszott autók, Donovaly-n igazi tél- hólánc szerelés, majd hetven kilométer és megérkezés Vratna-Chleb parkolójába. A völgyben kb. 20-30 cm fogadott minket, de reménykedtünk, hogy a kabinos Doppelmayr lift (végre ausztriai színvonalú) eljuttat minket a szezon első igazi off-piste birodalmába. Haladtunk felfelé és egyre inkább kezdett beindulni a boogie a lábunkban az elénk táruló látvány miatt:sok-sok friss nyom nélküli hó. Megérkeztünk a felső állomásra, ahol egy melegedőn keresztül elindulhattunk felfedezni a terepet.
A csúcson (1700m) viharos erejű szél és gyenge látási viszonyok fogadtak minket.
Rögtön az első csúszás alkalmával találtunk egy természetes félcsövet, ahol pár kör erejéig élvezkedtünk.
Mivel freeride-olni jöttünk és izmaink már kellőképpen bemelegedtek az erdő felé vettük az irányt, ahol a látási viszonyok is jók voltak. Sikerült megtatlálni a legidálisabb terepet és csak ámultunk milyen fantasztikus freeski körülmények uralkodnak november végén. :)
Legalább 110 cm érintetlen pihe-puha hó, roskadozó fenyő és lombhullató fák várták, hogy elsuhanjunk köztük. Közben összenéztünk és mindkettőnk arcán ott volt a letörölhetetlen széles mosoly. Ilyenkor beugrik a korábbi szezonok élménye, hogy a mélyhó sízés a világ egyik legjobb érzése. Aki tapsztalta, tudja miről beszélünk, aki nem, annak itt az idő, hogy átélje személyesen is tapasztalt sí és boardoktatók segítségével!
Szinte a völgyállomásig tudtunk csúszni, de az utolsó 100 métert a hó hiányában és a felszerelés megóvása érdekében gyalogolva tettük meg.
Alig vártuk, hogy újra a feljussunk a csúcsra és új nyomvonalakat karcolva, combizom égésig élvezzük a szűzhó sízést. Fél négyig tudtunk csúszni, amikor a lift bezárt.
Kellemesen elfáradtunk, és jó döntésnek bizonyult, hogy Vratna síterepét választottuk. Elindultunk hazafelé és megpihentünk Donovaly és Besztercebánya között található kolibában. Mindenkinek ajánljuk, jelszó slivovica bosacka! :D
Amennyiben kedvet kaptál a pályán kívüli biztonságos rájdolás elsajátításához, látogasd meg az alábbi linket:
http://www.kanyarsiklub.hu/

Szűzhóban gazdag szezont kívánunk,
Bazsa,Pinyi