Élménybeszámolók

Bolondos április. Elsején visszamentem még egy napra. Előrejelzések a héten ezt a napot írták a legkedvezőbbre. Végül a tetőn borult idő, kb 70 km-es szél, -5 fok és még valami hódara is esett. Szerencsére csak a legtetején, lejjebb már minden tökéletes. Itt a borus idő miatt nem engedett fel a keményre fagyott hó, a 10, 11 pálya egész nap a legjobb volt. Néhányan itt a a fenyők közé is bementek a friss hóra. A felvonó kiszállója katasztrófális volt a jeges viharban. Gyakorlatilag a visszafújt ülőszék beérkezéskor oldalra kirepített a jégre. Itt a tetőn egyébként méteres hófuvások voltak.
Középtájon is jól tartottak ki a pályák, de a pár centi friss hó egy kicsit lerontotta az élményt. Valahogy beletapadt a ratraknyomba és inkább fékező hatása volt. A letöréseknél minden rendben volt, de a lankásabb részeken szinte botozni kellett.
Lent viszont igazi tavasz. Gyönyörű idő, napsütés, közel 10 fok. Laza hó, munkás sí, az aljában szószerint vizisível.
Minden volt, ami időjárásilag lehetséges. Szerencsére eső kivételével. Hó a hegyen rengeteg, hazafelé a völgyben 15 fok.

Válaszként a szezonzáró kérdésre, mindenképp érdemes kimenni még.
Március 19-20, csütörtök-pénteken voltam. 3 lift ment. Az A a parkolóból, utána ami továbbvisz D, és a tetején a C. A csákányosok és a gyerekliftek már nem működtek. A P2-n parkoltam mindkét nap, kb 10-ig volt kényelmesen hely. Hó bőségesen, idő gyönyörű napsütéses. Ennek megfelelőek voltak a pálya állapotok. Reggel fagy, minden tökéletes. Utána lazul, de nem egyszerre mindenhol. A Mittelstationig vissza lehetett csúszni, az alja ebédidőben már buckásodik, felpuhul, de délutánra visszakeményedik. A középső rész részben árnyékos, teljesen tökéletes volt egész nap. A lift kiszállóknál a nagyobb nyílt tér miatt, mint pl a Friedrich Hütte előtt is, dél körül telibe kapja a nap, itt hamar fellazult buckás lett. Tovább menve az 1, 12, 3-as pályára már nem nagyon érte a nap, egész nap jól tartotta magát, élvezetes köröket lehetett menni. A teteje néha cudar szeles hideg, de a 11-es piros a teljes napsütésben felpuhul és folyamatosan egyre jobban buckásodik. Ettől még nagyon jól síelhető, igaz munkás.
Szuper 2 nap volt! Reggeli körök bemelegítésnek az 1b és a 3,9 kombináció variálásával. Aztán a 11-en pár kör a meredekebb részeken míg a buckák engedik, aztán a 10, 1, 12.
A hó még biztosan kitart, bőven van. Az attrakcióknak folyamatosan építgetik az ugratókat, gyerek játszót. Szerintem az állapotok sem fognak a napokban romlani, lehűlés, havazás jön. A szél okozhat kellemetlenségeket. Húsvétig nyitva vannak.

A tavaszi idő vészesen elérte Eplényt. Hétfőn 11-re eléggé rotty volt a pálya, ezért túralécre váltottam. A 7-esen még mentek az oktatások. Itt felmentem, az 1-en le, majd vissza fel és a 7-en le. Gyönyörű napsütés, gyenge szél, végig rövid újjú pólóban.
Tegnap reggelre kifagyott és leratrakolt pályák. 11-ig elég jól lehetett síelni, max 6 fok. Aztán a felpuhult hó egyre fogósabb. Az árnyékos részek még jók voltak, de a napsütötte részen már kezdődött a combégetés. A tetőn erős szél. Sajnos a 7-es pályát elmosta az előző éjszakai eső. Viszont az egypályás jegyárak voltak érvényben.
A négyüléses kiszállója az erős napsütésben mindig problémás, leolvad róla a hó. Most a képen látható módon alá hűtő csövezték. Ennek eredményeképpen gyakorlatilag a kiszálló a műhó rétegig egy vastag glatt jég lett. Óvatosnak kellett lenni, de működött.
Holle Anyó hüttéje kitett magáért, különleges helyi specialitásokkal várja vendégeit. Ahogy néztem az élményt kell megfizetni (kép). Mert abból ebben a gyönyörű napsütéses tavaszi síelésben volt bőven.

A mai napon jeges résszel nemigen lehetett talàlkozni. A 0 fok körüli (-1től plusz1-ig) hőmérséklet és a mindenféle vegyes csapadék megtették hatásukat, a pálya egy kicsit felpuhult. Annyira azért nem, hogy problémás lett volna. A sok síelő a megnövekedett síelhető pályaszámot kihasználva jól eloszlott, nem jöttek létre kibuckásodot nyomvonalak. Felváltva mentem a 7, 6,1 kombón amiből a legélvezetesebb GS élményt lehet megsíelni, a teljes 1-en, ami meredekségével inkább SL-nek megfelelő lehet és a legkanyargósabb leghosszabb 2,3,4,1 kombináció, ami SG-re hajaz.
Délelött induláskor Fehérvár után erős havazás, Hajmáskér után ónos eső. A Gyulafirátóti kereszteződésnél vaciláltam, visszafelé vagy tovább? De aztán Eplénynél kitisztult, igaz néha beborult, de teljesen jó síelhető idő lett. Pár kép csak azért, nem tudom mikor lesz újra ilyen fehér minden.

Eplény a napokban esett 20-25 cm-es természetes hóval az új kihívások és az új lehetőségek tükrében.
Hó, síelő, boardos mindenfelé, szó szerint. Az Álmos hegyet ellepték a hó szerelmesei. Amerre hó volt arra ment mindenki. Mindegy, hogy nyitott pálya, erdő vagy még meg nem nyitott pálya.
Tegnap hideg, szeles, de gyönyörű napsütéses idő fogadott. A kék parkolóban kezdtem, mert itt egy órával többet adnak a megvásárolt jegyre. Parkoló itt is tele, pedig innen jóval messzebb van a bejárat. Ha valaki ezt nem akarja sícipővel legyalogolni 1400 Ft-ért van szekrény bérlési lehetőség. Sok nagyobb buszt is láttam. Nem véletlen, ezen a részen van a síiskoláknak és tanulóknak a megfelelő pályarész és a húzós liftek. MSZI-vel egyenrangú tanuló környezetet sikerült itt a 7-es kék, lankás pálya aljában kialakítani. Képek lent.
A völgyben -8 fok, a tetőn erős szél. Néhol ahol levitte a havat, ott már délutánra ki is jegesedett. Érdekes, hogy a 4 üléses nyomvonalában gondolom a fák árnyékolása következtében nem lehetett érezni, pedig 20 km/h feletti szél és helyenként 60 km/h széllökések is voltak.
Szerencsére délutánra ez csillapodott. Sokan voltak, de jó köröket lehetett menni. Az 1-es, 7-es és a kettő kombinációja a 6-os átvezetővel igazán változatos síelést biztosított. A 111 perces kihívást 14,39 km-rel nyerték (helyezettek 13 km és 12,7 km). 1-2 perces várakozás akkor volt, ha valamiért a liftet lassították. A pályán ez viszont nem látszott, mert a sok pályán kívüli lehetőség szétszórta az embereket. Nagyon sokan mentek a 4-es elején, át a 2-esre. Képek a liftből. Ez így le az 1 aljába 1,25 km síelést biztosít. Vagy be az erdőbe, a lényeg, hogy visszakeveredj valahogy a felvonóhoz. Mára még nyitottak több pályát is. Átfagytam, de jól esett ilyen régen látott körülmények közt csúszni. Öltözzetek melegen!

Mint ahogy ígértem visszajöttünk, ismét a március 15-i hétvégére. Előzetesen a webcam nem igért túl sok jót. Először a felmelegedés és olvadás, majd a hidegbetöréssel együtt járó vegyes csapadék riogatott. De azért elindultunk és nem bántuk meg. Reggel csapadék, lentebb gyenge esőszitálás, néha hó. Dél felé maradt a felhős borongós, de csapadék mentes idő. Fent 20 25 cm friss hó, igazi hó! Ennek megfelelően a kabinos aljában összetúrt latyakos buckák, de fent nagyon jó síelési lehetőségek. Az utolsó hétvége tiszteletére ment a felső csákányos is. Itt igazi téli világban, csodás erdei fenyős környezetben lehetett pörögni.

Szuper varázs kedd a Síarénában, 4.444 Ft minden 8 órás jegy, immár a héten a harmadik keddi nap!
Az elmúlt napokban a -6 C-fokos éjszakáknak köszönhetően elég vastag technikai hó takaró került a pályákra. Működött a szokásos két pálya és az ezeket összekötő meredekebb, ment a két ülőszékes felvonó és a tanuló liftek. A múlt heti Banked Bakony snowboard attrakció kedvéért a húzós lift mellett is behavazták a 6-osnak nevezett pályát, így elég változatos útvonalakat lehetett választani. Kissé borongós időben a pályák jól tartották magukat, nagyon jó köröket lehetett menni. A leghosszabb megtett egy lesiklás 1,6 km volt. A kedvezményes jegyár meghozta sok ember kedvét, találkoztam olyan síelőkkel, akik pár év kihagyás után vették elő újra a léceket. Volt sok nagypapa-unoka páros. Meg is jegyeztem, hogy itt most nem az elit jelent meg, hanem aki szereti a síelést. A lenti parkoló már fél 10-kor tele volt, csak feljebb és az út másik felén lehetett megállni, de a pályákon eloszlott a tömeg. Gyakorlatilag a liftnél nem volt torlódás, a pályán is csak néha akasztotta meg a lendületet egy-egy kezdőbb illető.
Az akciós kedd még a jövő héten is folytatódik. Most nagyon jó Eplény, aki teheti menjen, használja ki!

Két napot voltam, mindkétszer esti síelésen. Szombaton csak 18-ig mentek a liftek, mert estére a II Síalpin kupa került megrendezésre. Kemény hideg volt, -5 fok körül. Az 1-es pálya ment a szokásos műhóval és az ülőszékes mellett működött a csákányos lift is. Néha váltva azon is jól esett pár kört menni. Napközben nagyon sokan voltak, de azért átlag 10-12 perces köröket lehetett menni. Délutánra már némileg buckásra túrták a pályát, elég veszélyes volt a tömegben a kilátszódó jeges alapon a csúszkálás. Estére aztán párszor megmásztuk az Álmos hegyet fókával is. A profi csapat 18 perces köröket futott, úgy hogy lefelé még a tanulópályára is be kellett csúszni, majd onnan korcsolyázó technikával vissza a startpontig és újra fel a csúcsig. Ők ezt másfél órán belül 5-ször tették meg.
Hétfőn, tegnap, megint nagyot lehetett menni. Szombat éjjel folyamatosan mentek a hóágyúk, jó vastagon telepakolták az 1-est műhóval. 10 fok körül volt napközben, erősen fújt a szél, olvadásnak inkább csak a pályán kívül volt nyoma. Este 7-ig voltak nyitva, utolsó beszálló 3/4-kor. Néha eléggé himbálódzott a felvonó, de kisebb megállásoktól eltekintve azért rendben volt. A pályán a hó fel volt lazulva, de nem volt olvadt vagy tapadós. Inkább néhány helyen a sok szálló falevél volt akadályozó tényező. Az időjárás miatt nagyon kevesen voltak, szép karcolós íveket és így 8-9 perces köröket simán lehetett csinálni.

2024 utolsó napjaiban a hazai síelési lehetőségek igencsak beszűkültek. Rövid tájékozódás után a tegnapi napra MSZI adta a legjobb lehetőséget. A csákányos mellett ment a Panoráma lift azzal a pályával, ami az alagúton megy át. Napok óta az inverzió volt a térség időjárási jellemzője. Míg Pásztó környékén köd és -5, aztán a tetőn már napsütés és 0 fok. Ezért pár napja nem is tudtak hóágyúzni. A megnyitott pályák szerintem is teljesen rendben voltak, a környéket egy kicsit belepte pár centis hómaradvány, ami az összességet tekintve hozta az igazi téli feelinget. Mi nyitásra értünk, de a parkoló már tele volt. A kölcsönző és síiskola előtt hosszú várakozó sorok. A kiszolgáló személyzet nagyon profin szervezetten, udvariasan és gyorsan végezte a dolgát. Példaként a gyerek bukó kölcsönzése a vonalkódos leolvasó használatával 5 perc alatt megvolt a személyi adminisztráció és a fizetés is.
Nem tudok létszám adatokat. Kutyasétáltatóval, kirándulóval 1000 fő megfordult aznap ott? El tudom képzelni. Ennek ellenére azért 10 perc körüli köröket a legnagyobb sűrűsödés esetén is lehetett csinálni. Vidámság, jókedv volt jellemző mindenfelé. Hó volt, szép idő, napsütés, csúszni lehetett, esetenként még elég jó lendülettel is. Sötétedést követően, mikor 5 óra után eljöttünk, már beindították a hóágyukat. Szerintem a következő napokban még jobbak lesznek a körülmények.

Sziasztok!
Élve a Sielok.hu segítségével és a korábbi nyertes által felajánlott lehetőséggel, amit nagyon köszönünk, a március 15-i hosszú hétvégén síeltünk itt egy jót.
Ebben a nagyon is tavaszias márciusban nem számítottunk valami különleges élményre, viszont a várakozásunkat azért felülmúlta. Alig valamivel több mint 5 óra alatt értünk ki Budapestről, igaz volt több megállónk.
A hőmérséklet 0 fok körül, erősen tavaszias, éjjel egy kicsit hűvösebb, nappal nem egy kicsit melegebb, de azért borús, fent hóba illetve lent esőbe hajló idővel. Az ilyenkor az 1500 m körüli magasságban megszokott fent egy kicsit jobb, lent a körülményeknek megfelelően lazább pályák. Hó azért volt bőven, igaz gyorsan olvadt, de azért nem panaszkodtunk. A pályák nagyon pirosak, jól kezeltek, síelő viszont nagyon kevés. Ezért nagyon jó köröket tudtunk menni, igazi élmény síelés volt. Főként a kabinossal köröztünk, amik 10 személyesek, de mintha ide egy kicsit túlméretezték volna őket. A táj gyönyörű, nem olyan magas, mint a közeli Murau, ezért nem is annyira hóbiztos, itt gyönyörű fenyvesek között lehet száguldozni.
Imádjuk a tömegektől mentes, eldugott kis helyeket. Már többször gondoltam rá, hogy ide is el kellene látogatni, de Murau vagy a Katschberg eddig még mindig tovább csábított. Most itt csak éppen körülnéztünk, de nekünk nagyon megtetszett. Biztos, hogy vissza fogunk ide járni, már be is terveztük a következő szezonunkba, beszámolóval együtt.

A tegnapi zárónapon délután síeltünk egy utolsót. Szélcsend és gyenge fátyolfelhők kíséretében napsütés. Gyöngyösön 15 fok, MSZI-n csak 9. A parkolóban szép számmal voltak autók, rajtunk kívül még elég sokan jöttek kihasználni az utolsó lehetőséget egy jó kis napfényes csúszásra. A pálya ennek megfelelően a napsütötte helyeken olvadt, erősen tapadós, az árnyékban viszont elég jól síelhető volt. A nap vége felé már az ülőszékes beléptető kapujánál latyakos, az aljában az utolsó meredeken néhol hóhiányosra lekapart lett. Hó még volt bőven, ezért egész nap jókat lehetett menni, ki is használtuk zárásig.

"Temetni jöttem Caesart, nem dicsérni..." (Shakespeare 1564-1616)
Vasárnap délután meglátogattuk az ország legnagyobb szánkódombját (Kócos után szabadon). A webcamon nagyon hívogató képek voltak, és hát nem is csalódtunk.
Az odaut zavartalan volt. Nem túl erős forgalom, könnyű parkolási lehetőség, a Kékesre felvezető út sem volt lezárva. Mivel ismerősökkel a szánkózás mellett túrázás, sétálgatás, sível való ismerkedés volt betervezve mi Mátraházán leparkoltunk és gyalog mentünk felfelé. Dél felé plusz 7, napsütés, teljesen szélmentes idő, Gyöngyösnél már helyenként télies táj. Ahogy haladtunk felfelé már mindenfelé 20-30 cm hótakaró, útszélén és a parkolóban hóbuckák. A Veronika réttől egészen fel a toronyig tökéletes síelős viszonyok. 10-15 cm keményre taposott, kifagyott természetes hó. Csak a felvonó üres oszlopkandaláberjei álltak szomorúan a pálya szélén. De ez senkit sem zavart. Mindenki a gyönyörű napsütéses időt és az ingyen adódott természetes havas lejtőt igyekezett kihasználni. A Déli hangos volt a gyerek sikolyoktól, a szülői aggódásoktól, az örömködésektől.
Jó volt itt lenni. Beszálltunk a szánkózásba, gyakoroltuk egy kicsit a sítúrázást. Gyermekem (18+) a lécekkel kétszer ment fel a toronyig. Meg egyszer félútig, ("a rossebb gondolta volna, hogy ez ilyen magasan van".) Hát igen, ez azért más mint a csákányossal vagy a busszal. Volt szülő, aki kocsival felvitte a gyerekét a tetejére, aztán visszament az aljába és ott várta.
A nap végén még jót vacsoráztunk. Arra figyelni kell, hogy fent csak 16-ig vannak nyitva az éttermek, lent a parkolónál pedig csak 18 30-ig van konyha. Mi még éppen belefértünk.

Köszönhetően valamelyest a természetes havazásnak és a beköszöntött hidegnek Eplény a múlt héten újra kinyitott. Vasárnap késő délután érkeztünk, Az alsó parkolók dugig tele, néhol az út mentén is, de a lifteknél nem volt nagyobb fennakadás. Kicsit szeles idő, 0 fok körüli hőmérséklet, ami estére -3 fokig lement. Ennek megfelelően a pályák kifagyva, kemény alapon jól síelhető tömörített hó, buckák nélkül. Ment mindkét ülőszékes felvonó, nyitva a 7-es pálya is. A 7-es nagyon jó kezdőknek, de haladók is szép íveket tudnak húzni. Az 1 és 7-es összekötő részt szenzációsan megcsinálták. Meredek, de megfelelően széles, nagyon jól síelhető. Így, hogy több pálya is nyitva van, nagyon változatosan lehetett síelni. Kedvencem volt a 4 ülésessel fel a tetőre, át a lankás A7-re, majd a Q3 összekötőn be az A1-re és vissza a 4 üléseshez. Jó nap volt. Remélem még kitart egy darabig ez a hideg.

Vasárnap este útban a főváros felé megint belátogattam erre a kis nyúlfarknyinak nevezett Álmos hegyi lejtőre. Gondoltam, a múltkor nálam maradt festypay kártyát visszaváltom az újonnan bevezetett 500 Ft-ért. De felkészültek voltak, az új szabályhoz új kártya, zöld színnel, jár. Arra viszont jó volt, hogy a régi fehér kártyát használhattam, arra töltötték fel a belépőt és nem kellett az 500 Ft kaució.
Szerencsére a szél nem volt jellemző, néha teljes szélcsendben cammogott velünk a felvonó. A meleg viszont nagyon kikezdte a pályát. Teljesen felpuhult, összetúrt buckás havas letapadós lötty, néhol barnás foltokkal színesítve. A nehezítést az adta, hogy még 5 óra körül is elég sokan voltak akik szintén erősen küzdöttek a buckákkal, úgyhogy azért óvatosan kellett közlekedni. Ez most inkább a küzdelemről és nem annyira az élményről szólt. Azért pár bemelegítő kör után már jobban élvezhető volt egy-egy csúszás. Nem bántam meg, hogy az ideálisnak közelében sem lévő körülmények ellenére benéztem. De két óra elég is volt.

Két egymást követő vasárnap is itt voltam egy záróra előtti 2 órás csúszásra. Ebben a nagyon erősen csapadék hiányos szezonban itt nagyon vigyáznak arra a kevés műhóra, amit sikerült eddig legyártani. Jól összetömörítik, nehogy nagyon olvadjon. De azért napközben megkapja a maga napsütését, ami aztán éjjel jól összefagy. Olyan jól, hogy az egész 1-es pálya egy tiszta jégtömb folyosóvá vált végül. Buckák ennek következtében nem nagyon vannak. Némi jégkaparék itt-ott a pálya szélén emlékeztet valamit a sípálya jellegre, de főleg a meredekebb részeken inkább jégpálya. Érdemes frissen élezett felszereléssel nekivágni. Nekem ez most nem sikerült, karistoltam is a jeget rendesen. Covid mintha nem lenne, legalább is senki nem akar tudomást venni róla. A jó idő sok embert kicsalt a szabadba. A múlt héten tudtam 9 perces köröket is menni, ez most inkább 11-12 perc volt. Még zárórakor is elég sokan voltak (vasárnap 18 órakor van zárás, 17:45 után már nem lehet a felvonóval felmenni), gyakorlatilag az alsó parkoló még záráskor is tele volt. Érdemes figyelni az útra, elég keskeny, a sötétben az egyik kanyarban hazafelé valakit úgy kellett kihúzni az útmenti árokból.
Aki a fentiek figyelembe vételével készül ide, jól fogja magát érezni. Jó csúszást mindenkinek!

Tél a tavaszban. Már nem tudom hányadik szezonzáronkat síeltük ma éppen MSZI-n, de egyáltalán nem biztos, hogy ez volt az utolsó. Legalább is semmi nem utalt arra, hogy vége lenne. Amit be lehetett pótolni a télből, azt ma az időjárás megtette. 11-től síeltünk nap végéig. Érkezéskor -3 fok, a Kékes környékétől végig behavazott táj. Igazi síelős feeling. Parkoló tele, a sporttársak már keményen nyomták. Sokan gondolták úgy, hogy kihasználva a lehetőségeket korai érkezéssel még a frissen kezelt pályán kezdenek. Kb délig voltak is kisebb sorok, de aztán ez, főleg 13 óra felé megritkult. A pálya viszont addigra kicsit átalakult. Egy kemény alapon kb 10-15 cm kistálycukor, ami főleg a kanyarokban kezdett feltornyosulni és alaposan meg tudta fogni a lendületet. Aztán 2 óra felé beborult és az előrejelzésnek megfelelően 30%-os valószínűséggel megjött a havazás. Erről egy kép. A pálya viszont legalább ennyivel begyorsult. Ekkor tudtam a legélvezetesebb köröket nyomni a 4-es és 5-ös nyomvonalakon. Jó hír, hogy a csákányost nem állították le a kiírás szerinti 14 órakor, hanem végig üzemelt. Így délután minimális várakozással lehetett pörögni.
Ismét nagyon jó nap volt. Igazi téli síelős, egyáltalán nem szezonzárós hangulattal.

És úgy is lett. Délután téligumi rongyoló 13 fokban kecmeregtünk át a városon és nem sok mindenben reménykedtem. De aztán Dunabogdány környékén már "csak" 8 fok. Érdekes módon a pályán ez nem látszott meg. A hó nagyon prima, semmi latyak, persze közel sem kemény, de ropog a léc alatt. Nem voltak sokan, ennek megfelelően a pálya sem volt letúrt vagy buckás. A beígért szél sem volt akkora, hogy észre lehetett volna venni. A párhuzamos tolókarosból a külsőre várakozás nélkül lehetett csatlakozni, a belsőnél volt egy-két perces rövidebb sor. Így aztán 3 órán keresztül folyamatosan pörögtünk, jól el is fáradtam.
A minigleccser ebben a januári tavaszban nagyon jól tartja magát. A felső részen a tányérosnál már valóban látszik a jó idő nyoma, de még nem volt zavaró. Teljes dicséret a kiszolgáló csapatnak. Mint azt már itt megszoktuk, a kezdőnek a segítségnyújtás természetes. A tolókaros nyomvonalat folyamatosan javítják és kimondottan jó hangulatot teremtenek.
Nem bántuk meg, hogy végül is kimentünk egy kisebb, pár órás csúszásra. Nagyon jól éreztük magunkat, köszönjük!

Vasárnap délután 4 után is hasonló volt a helyzet. Teljes szélcsend, -3 fok, a pálya tényleg jó volt, semmi komolyabb buckásodás, inkább kemény volt 1-2 jégfolttal. A meglepő a sok ember volt. Hajmáskér után a 82-es főút mindkét oldalán komoly parkoló kocsisorok, számtalan ember kirándult, szánkózott az útszéli hófedte mezőn. Az Eplény előtti domboldal tele volt szánkózókkal. A sípályához vezető út szélén lévő parkolók is tele. Itt már aggódtam. Gondoltuk 4 óra után érkezve már kevesebben lesznek. Szembe egész hosszú kocsisorok jöttek, de mentek is. Végül lent parkoltunk, de letereltek oldalt egy jó kemény jeges részre. Minden le volt jegesedve, de az utat felszórták valami tapadós-földes-zúzalékkal, a kocsinak téli gumival nem volt gond.
Az elején még negyedórás köröket lehetett menni, aztán 6 óra felé már jobb volt. Igyekeztünk tartani a Covid-szabályokat, de amíg nem csökkent a sorállás a beléptető kapu körül, addig lehetetlenség volt. Sok fiatal eleve nem foglalkozott a maszk kérdéssel, még az alibi sál, nyakvédő felhúzásával sem. Az alkalmazottak igyekeztek figyelmeztetni, de hamar belefáradtak. A tömegben hamar ráálltak az ember nyakára, becsúsztak az utolsó pillanatban a liftbe. Aztán ez később természetesen csökkent.
Pár kép amivel igyekeztem ezt a rendkívüli Covidos téli hangulatot vissza adni. Mert azért az megvolt. Sajnos késő este lévén nem a legjobb minőség. A 7-es pályát és a folytatását is a csákányos mellett folyamatosan lövik, reméljük nem sokára további részeket nyitnak meg.
Nem voltunk sokat, mindössze 2 és fél órát, de ebben az igazi téli havas hangulatban mi nagyon jól éreztük magunkat.

Ebben a két glaciális közti remélhetőleg nagyon rövid interglaciális szakaszban, szombat délután itthoni plusz 15 fokban mentem ki Visegrádra a mini-gleccserünkre személyesen meggyőzödni a helyzetről. Szélcsendes gyönyörű napsütéses, mondhatni álom kiránduló idő fogadott. Itt 4 óra körül már azért "csak" 13 fok volt, útközben találkoztam is jó pár kirándulóval. A pályán fentebb nem annyira, inkább az aljában lehetett érezni a pluszok és a napsütés hatását. Ki is volt írva, hogy belépés csak síléccel, mert különben a lábnyom helye vizes lenyomatként ottmarad. Vigyáznak, ahogy tudnak a még megmaradt hóra és meg is látszik az eredménye egy jól síelhető pályában.
Naplemente körül elkezdett csökkenni a hőmérséklet és a puha hó elkezdett visszakeményedni. A felső-középső tájon egy-két részen már egy kicsit kikopott a pálya, de a széleken kb egy 20-25 cm hó még mindig van. A felvonó nyomvonalában is mindig frissítik a havat, a mai nap vége felé is szórtak a pálya vastagabb részeiről ide. Ennek eredményeképp sehol sem lehetett látni bármi kifogásolhatót, nagyon jó köröket lehetett menni. Voltunk páran, de azért tömeg sem volt, ritka eset volt, mikor pár percet kellett várakozni.
Külön érdekesek voltak a napszakok. A napsütéses időben szép tud lenni a Dunakanyar, a naplemente ezt még kiemeli. Az esti kivilágításos sí során a tiszta égen a félhold és a csillagok pedig igazi élmény.
Január utolsó napján megdőlt a meleg rekord kis hazánkban. Gyanítom, hogy február első napján is hasonló lesz. Ennek ellenére itt Visegrádon még mindig nagyon jókat lehet síelni. Köszönjük a személyzetnek, akik a lehető legjobbat igyekeznek kihozni az adott lehetőségekből!

Egy fergeteges zárónap a hó jegyében. Március 29-én, útban Lungauból hazafelé álltunk meg a Grosseck-Speiereck síterületnél egy fél napos síelésre. Mauterndorfnál a völgyben csepperészett az eső, de a hegyen a hó volt a jellemző. Meg a köd. A szél szerencsére nem támadt fel, csendes idő volt. Váltakozva hol esett valami kemény zuzmarás havas dolog, hol egy kis köd. A Grosseckbahn kabinos felvonóval mentünk fel, ami egy tojás, egy körpadon le is lehet ülni, viszont a léceknek kívül nincs tárolójuk, úgyhogy azt be kellett vinni a kabinba magunkkal. Ugyan úgy mint a Katschbergen, itt is rengeteg hó volt a pályán is és azon kívül is. A síterület nem túl nagy, két csúcsra, a 2066 m magas Grosseckre és a 2411 m-es Speiereck-re épül. A csúcsokra ülőszékesekkel lehet felmenni. Szerencsére a legmagasabb részre buborékossal visz fel, ami most ebben a csapadékos időben jól jött. A fél nap alatt nagyjából be is síeltük az egészet, egyedül a 2-esen nem mentünk le. Bár elég nagy volt a köd, de jókat mentünk a Speiereck körül a 4-eseket variálva, hol fekete, hol piros pályán. Sok a síiskola, lépten-nyomon a kis tekergő lurkókba botlunk. Még az is megtörtént, hogy megkértek minket, segítsük felkísérni a kicsiket az ülőszékesen. Aztán a bérlet érvényességéig az 1-esen nagyokat pörögtünk a kabinossal. Ez egy nagyon változatos rész. Széles, néhol meredekebb, néhol lankásabb az indulása, majd egy fenyőfás erdei úton kanyarog lefelé. A végén pár kanyar erejéig újra kiszélesedik és szabályos befutója van a Schizentrum Mauterndorf-ig.