Élménybeszámolók

Pénteken délután voltunk fenn a férjemmel és két kislányommal Visegrádon.
A pályák teljesen jó állapotban voltak, jól kezeltek voltak. Igen, hóágyúzott hó, de a célnak tökéletesen megfelelt. Nekünk háztól házig 45 percre van Visegrád, úgy hogy még kompozunk is. Az utcánk végéből rá lehet látni a pályákra és mindig húz a szívem, hogy menjünk-menjünk!
Visszatérve a pályákra:
- a pálya teljesen hasznélható, jó lejtésűek. A 6 évesem szépen tett pár kört a drótos pályácskán bemelegítésnek, majd a rövidebbik pályán, ahol összeszedte a bátorságát és egyre ügyesebben felvonózott egyedül.
- Nagy köszönet az összes liftkezelőnek! Annyira jó volt, hogy segítettek a kislányomnak, bíztatták, dícsérték! Hatalmas segítség volt!
- Hát a tolókaros felvonók sose voltak a kedvenceim, elég büntetős, de abszolút kibírható és a célnak megfelelő.De ha a gyerekek ezzel megtanulnak felvonózni, akkor bármivel fel tudnak jutni a hegyre :)
- a pályák lejtése nagyon jó. persze, elég rövidkék, e azért jól meg lehet küldeni pár kanyar erejéig. A gyerekeknek meg tökéletes gyakorló pálya volt. A kis gézengúzok a buckákat is kipróbálták és nagyon élvezték.
- A kölcsönzőt is használtuk, mert férjemnek kellett cipő (eltört a 25 éves bakancsa Jasnán decemberben...). Teljesen jó bakancsot kapott, ezzel is minden rendben volt.
- Hát az árak olyanak, amilyenek. Ez egy drága sport, és sokba kerül a hóágyúzás és érthetően nagy benne a lutri, hogy az időjárás milyen lesz a szezonban. Mivel hozzánk közel van Visegrád, így egy hosszú délutánra még mindig ár-érték arányban tökéletes. Bármelyik szlovák vagy osztrák pálya messzebb van és még ha olcsóbb is a jegy, vagy több pályát kapok ennyi pénzért, akkor is el kell oda jutni, ami szintén pénz és idő ( és az idő is pénz ugye).
Mi még biztos megyünk idén ide síelni, mert tényleg megéri.

Sziasztok!

Tényleg elfelejthetjük a fizika törvényeit! Reggel a pálya maga volt a sí-kánaán. És délig nem is kásásodik. Ezt nem szabad kihagyni. 45-ször csúsztam le két óra alatt, de a két felvonónak köszönhetően még tömeg esetén is meg lehet csinálni a 40 menetet. (Miközben amúgy tavasz van).

Eufória a köbön!

Át kell vészelni a közelgő felmelegedést, mert a jövő héten jön a hidegfront.

Ma délelőtt mi is kipróbáltuk Visegrádot. A gyerekek is nagyon élvezték. Mi nem sokkal 9 után értünk oda, de két gyerekkel nem rohan az ember, így csatolni kb pontban 10-kor tudtunk. A nagyobbik lányomnak béreltünk cipőt, meg lécet. Flottul ment ez is, pikk-pakk lábán volt a cipő.
A jegyek megvétele után bevetettük magunkat a bébipályára. Itt a gyerekek felelevenítették az elmúlt szezonok emlékeit és némi bizonytalankodás után már rótták is a köröket. Mi a férjemmel felváltva pesztonkáltuk a gyerekejet, meg mentünk a nagy pályára.
Egy rövid teaszünet után a nagyobbik lányommal átmerészkedtünk a rövid meredekebb pályára. Majd később már a nagy pályán rótta a köröket.
A pálya szuper állapotban volt, mint a biliárdasztal. Semmi bucka, vagy kő. Amit ki lehetett hozni a lejtőkből, azt megtették!
Gyerekekkel, kezdőkkel ideális. Persze a jól sielőknek rövid a hosszú pálya is, de ezt az ember tudja előre és lélekben felkészül rá. És kiélvezi minden másodpercét a siklás mámorának!

Újra él a visegrádi gleccser! Ma egy bemelegítő csuszira átugrottam és rendesen elfáradtam. Sorállás alig 3-4 ember ha meg többen lettünk indult a jobboldali felvonó szóval lehetett pörögni. Köszönet a nagyvillámi csapatnak, hogy megint megmutatták lehet magyarországon egy dombon is sípályát csinálni ha van akarat (és némi hideg). Ilyenkor sajnálom hogy nem egy ilyen csapat kezel egy másik pályát. (mert magasan a legjobb lenne). Köszönet és remélem sok munkátok lesz március végéig. Hajrá Visegrád! 🤗🤗🤗

Sziasztok!

Éjszaka valószínűleg első eshetett, ami reggelre ráfagyott és ennek köszönhetően az idei szezonban ma volt a legjobb a pálya,

Egyébként tényleg érdekes, hogy mivel a környezetünkben sehol sincs hó, sokan elképzelni sem tudják, hogy Visegrádon síelni lehet.

Valamelyik nap síelés után betértem tankolni a bogdányi benzinkútra. Síruhában voltam, de a személyzet valamiért azt munkaruhának vélte és megkérdezték, hogy vállalok-e kőműves vagy hidegburkoló munkát. Leesett az álluk, amikor megtudták, hogy most síeltem egy csodálatosat mindössze három kilométerre tőlük.

Bogdányiak és el se tudták képzelni, hogy ilyen közel hozzájuk egy gyönyörűen kezelt ratrakolt pálya található!

Írni fogok Bill Gates-nek, hogy a Windows következő kiadásának indításakor a visegrádi sípálya aktuális állapotát mutató kamerakép jelenjen meg és ugyanezt történjen a mobiltelefonok bekapcsolásakor is.

Emberek! Január van, végre nem várható leolvadás úgyhogy lécre fel!

Tegnap (vasárnap) egy hirtelen jött ötlet alapján kinéztünk a pályára. A hely ismert (és szeretett), de már rég jártunk erre. Nyitásra érkeztünk, 8 órás jegyet vettünk. Ködös idő fogadott, fagypont körül, de inkább pozitív tartományban. A pálya remek állapotban, a hőmérsékletnek megfelelően. Nem volt tömeg, a nap folyamán később sem. Ennyit a száraz tényekről.
De ami ehhez jött, az az igazi varázslat! Jó hangulat, jó zene, a liftesek kedvesek és jó fejek, a büfé amilyen pici, olyan kiváló. Minden apró részleten látszik az odafigyelés. Rend, tisztaság, egészséges lazaság. Olyan EMEBERI az egész. Amire annyira szükségünk van most is és minden időben!
A karbantartók a pályát szüntelenül foltozták kézi erővel, szakértelemmel. Amikor kicsit nőtt a sor, már indult is a párhuzamos felvonó. A felvonók "altalajára" is odafigyeltek. Kisétáltunk a parkolóba és egy dolgozó ott is épp szorgoskodott, a legapróbb szemeteket is felszedegette. A kölcsönzőben gyorsan meg tudtam szárítani az átázott kesztyűmet, mert ment a fűtés becsülettel! Pörgött az oktatás, látszott az embereken, hogy jól érzik magukat, mosoly mindenütt.
Az indulás előtti napon pontos, lényegretörő, részletes infót kaphattam a pálya állapotáról (mindenféle sallang és szépítés nélkül).

KEDVES REZSŐ ÉS KEDVES MUNKATÁRSAID! LE A KALAPPAL ÉS SOK SIKERT TOVÁBBRA IS!

SF

Vasárnapra igazi síelő időt ígértek az időjósok, nem tévedtek. Korábban itt nyertem Rezsőéktől két órás VIP jegyet nem volt kérdés, hogy megyünk. Az előrejelzések szerint ezen a hétvégén Visegrád volt számunkra a tuti. Szikrázó napsütés, szuper porhanyós hó. Néhány nap alatt remekül beágyúzták a pályákat, azért volt egy-két síelő aki szóvá tette, hogy a tányéros tetején már egy kicsit kopottabb. Nade nem kell zokon venni az ilyet, fanyalgók mindig is voltak, vannak és lesznek. A lényeg, hogy nekünk és szerintem a többségnek nagyon tetszett!
9:30-kor a parkolóba már jócskán voltak, szerencsére sokan szánkózni jöttek, így reggel az első órában még nem volt vészes a sor. Az idő 70-80%-át a tányéros mellett töltöttük, valamiért ez a pályaszakasz jobban tetszik a fiamnak és szerintem a sor is rövidebb na meg magasabbról egy kicsit meredekebbről is lehet indulni (304m!). A tányéros felvonó kényelmesebb, persze nekünk nincs bajunk a tolókarossal se, leszámítva, hogy van egy síkesztyűm amit csak itt használok. Az 1-es fő pályán csak a változatosság kedvéért csúsztunk, vagy egyszer amikor egy “őrült biciklist kergettünk” (lefotóztam). Lesiklóban a tányéros tetejéből az 1-es aljáig a 66 km/h-t is elértük (anyádnak, hogy fogjuk ezt otthon elmondani?!). Ettől kezdve kiadtam a parancsot, hogy tesség szép kanyarokat csinálni, így 40 fölé nem ment a sebesség, azért így is kis túlzással egy levegővel lementünk a tányéros melletti 3-as pályán.
Félidőben mivel az asztaloknál rengetegen voltak és a covid miatt mi nem ülünk most oda senkihez, a pályától eltávolodva sétálgatás közben még Rezsőre is rátaláltunk (tényleg Rezső felirat van a kabátján). A TV-s interjúja után, odamentem hozzá megköszönni a jegyeket.
A magunkkal hozott keksz félidőben elfogyott és a liter teát is megittuk egy órára, így kettő óra előtt valamivel hagytuk abba a síelést, a 2-es “tanuló” pályán jöttünk le ahol akkora sor volt, hogy felkanyarodott a dombra :-)
Sajnos a tubling most nem ment, pedig lógok a fiamnak egy hófánkkozással már lassan egy éve...

Szombat délelőtt voltunk Visegrádon, az időjárás a héten ezen a napon kedvezett legkevésbé a síelésnek és mi pont ezért választottuk ezt az időpontot. Arra számítottunk, hogy tömegek indulnak a Mátrába, Eplénybe, netán Bánkútra. Ezért mi reggel 9:05-kor már a parkolóban voltunk, ahogy számítottunk rá nagyon kevesen a pályán. 9:20-kor már síeltünk is. Felhős szeles meleg idő volt, a pályáról lefolyó vizesárokkal egész nap szívesen játszottak a gyerekek, a pályára vezető lapos rész értelemszerűen latyakos, de maga a pálya szuper volt. Nem túlzok lehetett íveket húzni, száguldozni. Mivel nagyon kevesen voltunk kb.: 10:30-ig mindig lehetett úgy csúszni, hogy kvázi egyedül legyün a pályán. Később se lettek nagyon sokan, a 2. felvonó nyomvonalát is helyrehozták 11-re, így a kialakult 5-6 perces sor el is tűnt. Utolsó 6 körben “versenyeztünk” a 8 éves fiammal. Ő indult elsőnek a cél az utolsó előtti ugrató vonala volt. GPS szerint egyszer elértem az 52km/h-t, de csak a felvonónál értem utól a fiamat (nem kell hosszabb léc neki!). 11:50-ig tartott a móka. Mentem volna még, egy-két kört, de a fiam, vagy éhes lett, vagy megfájdult a lába, vagy már egyszerűen nem volt elég ingergazdag neki a pálya, így kiszálltunk. Nagyon hiányzott a 3.-as, vagy a 2-es pálya a változatosabb nyomvonalakhoz, de a sorállás nélküli síelés ebben a covid időszakban mindenképpen prioritást élvezett.

Kösz a gratulációt!

Ma is megvolt a 40 menet, még mindig brutálisan jó havon.

A képlet nagyon egyszerű. Ahogy felér az ember a felvonóval, azzal a lendülettel azonnal el kell indulni és fent nem kell totojázni meg ábrándozni.

Igyekezni kell minél több és minél szebb rövid ívet húzni. Az intenzív mozgástól és a koncentrálástól egy kicsit felmegy a pulzus, jólesően átjárja a vér az ereket, dolgozik a szív, a tüdő és az izmok, ami a jól kivitelezett síelő mozgással együtt örömhormont szabadít fel a szervezetben (viccen kívül).

Felfelé a felvonón kipihenheti az ember a fáradalmakat, jól kiegyenesedve egy-két nagyobbat szusszanva.

Minél gyakrabban síel valaki, annál lassabb lesz a pulzusa, mire felér. Magyarul szerez egy kis edzettséget.

A monotónia csökkenthető, ha a lecsúszáshoz különböző útvonalakat választunk.

Hogy valaki sír a hideg miatt? Nekem a néhai edzőm azt mondta: Szivák, fázik a lábad? Zongorázz a lábujjaiddal. Vagy ha esett az eső: megijedsz egy kis esőtől? Az ilyen dolgok fikarcnyit sem számítanak, amikor az ember a világ egyik legjobb sportját űzi. Ha ugyanezt az edzésmennyiséget megcsinálod pihe puha melegben pl. ellipszis futógépen, akkor ugyanennyit mozogtál, nem fáztál, nem áztál meg, de a hangulatod olyan, mintha lehúztál volna egy 10 órás műszakot a téglagyárban.

Hajrá, a tél csak most kezdődik!

És úgy is lett. Délután téligumi rongyoló 13 fokban kecmeregtünk át a városon és nem sok mindenben reménykedtem. De aztán Dunabogdány környékén már "csak" 8 fok. Érdekes módon a pályán ez nem látszott meg. A hó nagyon prima, semmi latyak, persze közel sem kemény, de ropog a léc alatt. Nem voltak sokan, ennek megfelelően a pálya sem volt letúrt vagy buckás. A beígért szél sem volt akkora, hogy észre lehetett volna venni. A párhuzamos tolókarosból a külsőre várakozás nélkül lehetett csatlakozni, a belsőnél volt egy-két perces rövidebb sor. Így aztán 3 órán keresztül folyamatosan pörögtünk, jól el is fáradtam.
A minigleccser ebben a januári tavaszban nagyon jól tartja magát. A felső részen a tányérosnál már valóban látszik a jó idő nyoma, de még nem volt zavaró. Teljes dicséret a kiszolgáló csapatnak. Mint azt már itt megszoktuk, a kezdőnek a segítségnyújtás természetes. A tolókaros nyomvonalat folyamatosan javítják és kimondottan jó hangulatot teremtenek.
Nem bántuk meg, hogy végül is kimentünk egy kisebb, pár órás csúszásra. Nagyon jól éreztük magunkat, köszönjük!

Ebben a két glaciális közti remélhetőleg nagyon rövid interglaciális szakaszban, szombat délután itthoni plusz 15 fokban mentem ki Visegrádra a mini-gleccserünkre személyesen meggyőzödni a helyzetről. Szélcsendes gyönyörű napsütéses, mondhatni álom kiránduló idő fogadott. Itt 4 óra körül már azért "csak" 13 fok volt, útközben találkoztam is jó pár kirándulóval. A pályán fentebb nem annyira, inkább az aljában lehetett érezni a pluszok és a napsütés hatását. Ki is volt írva, hogy belépés csak síléccel, mert különben a lábnyom helye vizes lenyomatként ottmarad. Vigyáznak, ahogy tudnak a még megmaradt hóra és meg is látszik az eredménye egy jól síelhető pályában.
Naplemente körül elkezdett csökkenni a hőmérséklet és a puha hó elkezdett visszakeményedni. A felső-középső tájon egy-két részen már egy kicsit kikopott a pálya, de a széleken kb egy 20-25 cm hó még mindig van. A felvonó nyomvonalában is mindig frissítik a havat, a mai nap vége felé is szórtak a pálya vastagabb részeiről ide. Ennek eredményeképp sehol sem lehetett látni bármi kifogásolhatót, nagyon jó köröket lehetett menni. Voltunk páran, de azért tömeg sem volt, ritka eset volt, mikor pár percet kellett várakozni.
Külön érdekesek voltak a napszakok. A napsütéses időben szép tud lenni a Dunakanyar, a naplemente ezt még kiemeli. Az esti kivilágításos sí során a tiszta égen a félhold és a csillagok pedig igazi élmény.
Január utolsó napján megdőlt a meleg rekord kis hazánkban. Gyanítom, hogy február első napján is hasonló lesz. Ennek ellenére itt Visegrádon még mindig nagyon jókat lehet síelni. Köszönjük a személyzetnek, akik a lehető legjobbat igyekeznek kihozni az adott lehetőségekből!

Mentünk! Az újévi nyitásról lecsúsztunk, de az év első munkanapján egy munka utáni délutáni-esti sí a családdal azért belefért. Egy kicsit aggódtam, milyen lesz ez a kicsit vékonyabb műhó, amit sikerült felvarázsolni a mini-gleccserre, de a pálya ebben a délutáni 3-4 fokban is nagyon jól tartotta magát. A napsütés ellenére egyáltalán nem volt latyakos, inkább kemény, jó karcolós pálya fogadott. Nagyon jókat lehetett pörögni és ahogy két oldalról van az esti kivilágítás, a villanyfényes csúszásokhoz is tökéletesek a körülmények. Negyed 7 felé már -3 fokot mutatott a hőmérő, reméljük hamarosan sikerül további pályákat is megnyitni.

Ma délután háromtól ötig ismét felhúztam a Visegrádra rendszeresített síkesztyűmet. Valamiért szerencsém van és mindig tudok viszonylag közel parkolni a pályához, pedig sokan voltak. A pénztárban már nem Rezső volt, mint a múltkor, így nem kellett sokáig sorba állni :-)
Nyitva volt a büfé és mellette a talponálló is, talán most láttam először, hogy nyitva van, mivel mindig próbáljuk elkerülni a tömeget.
A pályákat sajnos megviselte a hétvégi felmelegedés, főleg a részlegesen megnyitott 3/a volt megviselt, a 2/a-n látszott itt-ott a műanyag, de nem volt vészes, az 1/a a meleg ellenére jó volt. Szerencsére most nem volt lezárva a 2/a teteje, így lehetőség volt az útvonalak variálására. Megítélésem szerint a 3/a foltos része elé rakhattak volna egy háló kerítést, vagy valamit, mivel ha valaki benézné, akkor abból csúnya zakó is lehetne. A pálya állapota miatt a többség kerülte ezt a részt, de a hatéves fiam szeret rajta zúzni, mire kiszálltam a felvonóból ő már a pálya aljában volt.
Amit még meg kell említeni, hogy a hófánknál kérdeztem az egyik segítőt, hogy meddig lesz nyitva, ő azt mondta, hogy “hatig biztos”, na ennél az is jobb lett volna, ha azt mondja, hogy fent van a neten, mert délután ötkor bezártak. A fiam pipa lett, de megígértem neki, hogy legközelebb ezzel kezdünk.
Fél hatkor elkezdett szemeregni az eső, reméljük nem okoz nagy kárt...

Ma este itt síeltem és már megint nem bántam meg! Hihetetlen, amit a sípálya üzemeltetői művelnek. Hiába esett az eső, a pálya tartotta magát, a liftkezelők az esőben is mosolyogtak és kedvesek voltak, sorba szinte nem is kellett állni, szépen lehetett pörögni. A 2A még a végén is kemény volt. Száradásként és pihenésként kiváló volt a gőzgombóc, mosolygós volt a kiszolgálás.
Sérülés után besízéshez nem is választhattam volna jobb helyet.
A kivilágítás és hangulat pedig még tovább emeli a terepet.
Le a kalappal!

Az idei szezon első síelését ejtettük meg péntek este családostól.Ismét nem csalódtunk Visegrádban!A felvezető út teljesen letakarítva, a pályák nagyon jók és a lelkes személyzet nagyon segítőkész volt. Mivel unokám most először használta a tolókaros felvonót de két segítséggel történt beszállás után már egyedül ment vele. Hihetetlen amit ezen a dombon létre tud hozni ez a kis csapat! Remélem minél többször el tudunk látogatni ebben a szezonban is . Jól elfáradtunk, köszönjük csapatotok munkáját melynek következtében újra egy élményekben gazdag estét töltöttünk Visegrádon! Üdvözlettel Gyula

Tegnap délután 3-ra értünk Visegrádra, szuper volt, hogy kinyitottak. Itt tényleg mindent bevetnek, hogy működjön a pálya, a felvonó nyomvonalának jobb oldalára például lapáttal dobálták a természetes havat. A kölcsönző részen lehetett jegyet venni, 12 perc alatt 6db jegyet tudtak kiadni, de legalább hétköznapi áron volt. A pályán kezdetben puha havas bucka sí volt, de később kisimult, főleg a teteje. Lehet, hogy a sok hószánozás, meg a többször megálló felvonó miatt, ugyanis, ha a fenti részen élesedett a vészleállító, akkor a pálya aljából kellett az üzemeltetőknek felmenni újraindítani. Bárhogyan is, de fél öt körül már határozottan simább lett, ekkor már nagyüzem volt, így mindig figyelni kellett, hogy melyik sorba érdemes beállni. Csak az 1/a pálya volt nyitva (meg persze a bébi pálya), de amit lehetett, azt a fiammal kihoztunk belőle. Csúsztunk egyenesen le, vagy megcéloztuk a pálya jobb szélét, ahol a ratrak parkolt (itt már csak természetes hó volt inkább), majd az elkerített 2/a előtt kanyarodtunk vissza az 1/a-ra.
Félidőben megálltunk 10 percre teázni, a büfé nem sokat változott, de a lényeg, hogy van és nem molesztálják az embereket, ha előkerül egy-két termosz a hátizsákból (egyébként tea 100Ft/dl, gőzgombóc 1200Ft).
Amikor lejárt a jegyünk, már megjött a profi jegykiadó néni, így már sorbanállás sem volt. Reméljük jön még egy kis hideg, hogy belőhessék a többi pályát is, és talán a ratrakot is rá tudják majd engedni.

Ott voltunk! Tényleg jó buli volt. Sajnos nem teljesen a végéig mert haza kellett autózni a túloldalra és ilyen utakon ez kicsit kalandos. Egyébként had említsem meg, hogy Visegrádtól Esztergom Párkány Kismaros útvonalon egyetlen sózóautót sikerült látni miközben a sípályánál többször láttam a(GONDOLOM VISEGRÁDI) hókotrót közlekedni. Szóval nagyon jól éreztük magunkat kisunokámmal ő még maradt volna éjfélig is. Nagyon jó volt látni a pályát teljes megvilágításban, időnként szép hóesés és marha jó zenék. Mi kell ennél több? Ahogy láttam még a szánkópályát is egész késő éjjelig használták.A személyzet rutinosan indította a következő felvonót amikor összeszaladt a nép sorállás szinte nem is volt. A pályákon folyamatosan lapátoltak hogy minél jobbak legyenek a körülmények. Szerintem aki ezt kihagyta az most bánhatja! Köszönjük az élményteli estét sok sikert és jó szezont KÍVÁNUNK!

Vasárnap hatalmas napsütésben csúsztunk Visegrádon, körítésnek volt nagy tömeg, de szerencsére nem okozott gondot. Én nagyon szeretem a Dunakanyart, Visegrádot, de talán ilyen szépnek még nem láttam mint ma, leszámítva a 2014- es szilveszteri naplementét ugyancsak ezen a sípályán. Megkóstoltuk a Tatrateát is- ezután még szebbek lettek a téli fényviszonyok, a bátorságunk is megjött és kipróbáltuk az erdei pályát és a piros 1- es meredeket is. 13.00 körül lezárták a hegycsúcsra való felvonózást,innentől csak félpályáig mehettünk fel, de még így is tovább használhattuk, mint azt az előzetesekből remélhettük. Az erdei inkább túraútvonal, de szép kilátással ("S" kanyarban már kissé kavicsos volt). A piros 1 "nagypálya"- természetesen buckás, a vége igen kopott, de innen még különlegesebb a kilátás. A szokásos jó hangulat végig megvolt Visegrádon. A szánkópálya ezerrel ment és a hófánk is.

Tegnap felugrottunk síelni Visegrádra az öt éves fiammal, a feleségem inkább kihagyta, ezért két óra csúszás jutott nekünk aznapra. Amikor megérkeztünk, csak akkor vettem észre, hogy nem hoztam magamnak kesztyűt, így jegyvásárlás előtt a kölcsönzőbe vettük az irányt, ahol egy halom elhagyott kesztyű között válogathattam (hálás vagyok érte, kesztyű nélkül kemény lett volna). A pénztárban a néni szokás szerint rászámolt vagy 15 percet a lejárati időre, 12:30-ig maradhattunk.
Bemelegítésnek a 2/A kispályán csúsztunk két kört, aztán irány az 1/A nagypálya és a 3/B; kezdetben felváltva használtuk őket, de az utolsó órában már csak a 3/B maradt. Aki ismeri a pályát az tudja, hogy a 3/B-nél van egy jó kis letörés aztán a vége meg emelkedik, ezért lendületet kell venni a felvonóhoz való beálláshoz, na erre a lendületvételre érzet rá a rakéta fiam és valószínűleg ezért ragadtunk ezen a pályán. Mivel október óta heti egy műanyag pályás oktatásra jár, ezért az idő második felében hagytam szabadon síelni, a technika csiszolása az edzők dolga.
Az idő miatt figyeltem, hogy a nagytányéroson mennek-e még fel emberek, ugyanis csak 12:00-ig lettek volna nyitva a felső pályák, de 12:30-kor is simán ment még. Sajnos mivel ketten voltunk az erdei pályán nem tudtam lejönni (gyerekkel nem vállalok be ismeretlen terepet), valószínűleg többen is azért ezt a pályát választották hétvégén, mert a felső rész is ment. Egy a “pályarendszerről vitatkozó” családot én is az 1/A aljából küldtem át a nagytányéroshoz.
Sokan voltak, de megoszlott a tömeg, a kistányéroson max. 5 ember volt előttünk, szóval szuper kis csúszás volt, megérte.

A mini gleccser ismét feltámadt és mi mentünk, kihasználtuk!
A mai napon egy ismerős családdal kilátogattunk a Visegrád sípályára. Ők kezdők illetve újrakezdők lévén oktatással kezdtek. Az oktatásokat szervező illető javaslatára az általuk gondolt kiscsoportos oktatás helyett végül a privát oktatást választották, amit aztán nem is bántak meg. Elmondásuk szerint a lehető legjobb volt számukra. Ezúton is köszönik a nagyon hasznos okítást!
Nem voltak túl sokan, a parkolóban is volt hely. Ment mindegyik tolókaros és a felső tárcsás felvonó is. Tele voltunk, de így a társaság eloszlott, gyakorlatilag várakozó sorok nem is alakultak ki. Néha előfordult egy-egy fennakadásnál, vagy egy csoportos beérkezésnél, hogy pár percet kellett várakozni, de ez volt a maximum. A kajáldában is hamar ment a kiszolgálás. Gőzgombóc különböző változatai nagyon finomak!
Erősen borús idő, 0 fok körüli hőmérséklettel, néha a felső részen egy kis hűs levegőmozgás. Hóviszonyok ennek megfelelően. Síelhetőség a Nagyvillám sípályától megszokott maximális gondoskodásnak köszönhetően nagyon jók! A felső-középső részen nagyon jól síelhető hó. Az alsó részen egy kicsit vékonyabb hótakaró következtében már a nap második felében itt-ott kikopott, enyhén tapadós volt. De ahol már barnult volna, oda a pályamunkások már vitték a frissitést.
Teljes üzem volt a szánkópályán is. A család kezdő fele kipihenve az első napi síelős élményeket, át is ment egy kicsit "lazítani".

Tegnap voltunk síelni, fél 11-től fél 4-ig bírtuk (6 órás jegyet vettem). A öt és fél éves fiam sítudásának fejlesztéséhez ideálisak voltak a körülmények az 1/a pályán. Érkezéskor még éppen fagyott, délutánra +3-4 °C lett, de végig remek volt a pálya. Ahogyan többen is leírták már, kezdőknek technikát csiszolgatni, élményeket gyűjteni, illetve esni megtanulni tényleg szuper a hely. A tolókaros felvonó finoman szólva nem volt az asszony kedvence, így egy idő után “csak” a gyerekkel pörögtünk a pályán. Kezdetben próbáltam íveket húzni neki, vagy az oktatók által húzott íveket lekövetve lehozni a pályán, de 5-6. alkalom után átálltunk arra, hogy ő ment elől én meg felülről “fedeztem” (nehogy valaki elkaszálja). Délben csak ebédidőre álltunk meg egy rövid időre a büfében, amelynek legnagyobb előnye, hogy van (bár a gőzgombóc nem volt rossz). A hétvége ellenére kint is, bent is lehetett helyet találni.
Délután a fiam az egésznapos gyakorlásnak köszönhetően megtanult a felvonós bácsik segítsége nélkül egyedül felmenni, ezúton is köszönöm a segítőkészségüket (össz élményben a kicsiknek ez tényleg fontos). Délután kettő körül megnőtt a forgalom a pályán, de érzésre még mindig jónak volt mondható az állapota. Az üzemeltetők menet közben hoztak egy-egy adag havat a domb magasabb részeiről a kopottabb foltokra.
Sajnos saját hibánkon kívül sikerült kétszer egymás után úgy elesni a felvonón, hogy valaki esés után az istennek nem engedte el a kötelet, ezzel elrántva az összes többi embert. Lecsatolás, aztán fel, majd csúszás. Ebből a szempontból tényleg jobb lenne egy tányéros, vagy egy csákányos felvonó a tolókaros helyett.
Összegezve: a család megosztott: a fiam feltétel nélkül visszatérne, az asszony a felvonóval nem barátkozott meg, de szerencsére nálunk demokrácia van, így biztos jövünk még, ha nem is a kulináris élményekért...

Kedves Fórumozók!

Tegnap (vasárnap délután) kint voltunk. Nem gondoltam volna, hogy március 12 után (MSZI) december 3-ig kell csak várni, hogy itthon síeljek. Mi délután 14:30-ra értünk ki, így 1,5 óránk maradt csúszkálni, de az intenzív volt. A pénztárban 1500Ft-os akciós jegyet kaptam :-). A feltételek szuperek voltak, finom süppedős “ratrakolatlan :-)” hó, amit délutánra már jól megcsúszkáltak itt-ott egy két fűszál, a 3/a felső meredekebb része foltosabb volt ezért többen, így én is korábban kiszálltunk a tányérosból (lehet nem voltam elég bátor felmenni). Az 1/a pálya mindkét felvonója telített volt, de még éppen bírta a tömeget, így sor nem alakult ki.
Öt éves fiam először síelt egyedül a bébi pályán, látszott rajta a műanyag pályás rutin. Tekintve, hogy én is és a feleségem is csak próbálgatjuk a síelést, ezért csak minimálisan próbáltuk korrigálni (alapvetően hagytuk szórakozni...), szerencsére 5 perc alatt egy esés és egy sikeres közös felvonózás után már egyedül ment neki (ekkor persze már nem is engedte a segítséget).

Összességében szuper volt, a személyzet segítőkész segítenek, ha kell, talán egy észrevétel lenne, a tányérosnál gondot jelentett a kisebb növésű sítársaknak a tányér magasban való elkapása, így egyszer-kétszer kellett segítenem, de ez benne van egy ilyen társas sportban. Úgy gondolom kisebb gyerekekkel simán el lehet itt tölteni hosszabb időt is (itt biztos nem veszíted el a gyereked, ha nincs köd :-) ). Mi tervezünk visszatérni a szezonban, ha nem is a következő hétvégére amikorra is +9°C-ot jósolnak…
Még 1x köszönet az üzemeltetőknek és a Holle anyónak a lehetőségért :-)

Üdvözlettel,
GG

Péntek délután síeltünk 2 órát Visegrádon. Életemben először síeltem itt és meg kell valljam, hogy nagyon kellemes meglepetés volt számomra. Nem az nagyon lankás kék lejtése van a területnek, így bár rövid, de élvezetes meneteket lehet menni rajta. Oktatás mellett pár órás mozgásra is tökéletes volt számomra. Oktatásra kifejezetten jónak találtuk.

A meleg idő ellenére a pálya csak 4 körül kezdett picit buckásodni, de élvezhető maradt. A személyzet nagyon korrekt, segítőkész volt, néhány liftkezelő kifejezetten jófej volt, ez tetszett. Nem a nagyüzemi, hanem családias hangulatot adtak a pályának. Sorbaállás nem volt, a két felvonó ment egymás mellett, többször úgy be lehetett csúszni, hogy azonnal indultam is felfelé.

A hüttét nem tudtam kipróbálni, de a kölcsönzés gyorsan, pörgősen ment. Legközelebb talán a hüttét is kipróbáljuk.

Kifejezetten jól éreztem magam, összességében kiváló délutánt adott.

Szombat délutáni síelésünkön összetalálkoztunk az üzemeltető-tulajdonos Gutbrod Rezsővel. Az oktatás szünetében kijött egy kicsit meglátogatni a pályát. Felvonózik mint mi. Síléccel tesztel, ellenőriz, feladatokat oszt ki. Semmi nem kerüli el figyelmét. Előttem megy a tárcsáson, aztán megvár. Kellemesen elbeszélgetünk egy kicsit a vendégvárásról, az időjárásról, a pályáról, a Dunakanyarról. Aztán csúszunk párat.
Bárki aki úgy gondolja, ha látja, nyugodtan szólítsa meg és mondja el őszintén a véleményét. Könnyű megismerni jellegzetes alakját. Nagyvillámos piros nadrág - fekete kabát sí egyenruhában van és az van ráírva nagybetűkkel a kabátjára, hogy Rezső.
Aztán látom, hogy egy kezelővel közösen nagy munkában vannak, a főnök keményen lapátol. Megpróbálom lefényképezni a történelmi pillanatot, megnyitják a 3/a pályához tartozó tárcsás felvonót teljes hosszban! Így a fenti rész alsó negyedénél-ötödénél lehet már indítani a síelést. Elsőnek Rezső mutatja meg, hogy hogyan is lehet ezt kihasználni. Elindul fentről mint egy katapultról, és pár lendületes ív után rá a nagyugratóra. Majd egy szépen kivitelezett ugrás után lesíel a kis tárcsás aljához.
Ezután beáll a felvonóhoz és ahogy megyek felfelé int, hogy lehet feljebb menni végig. Talán a nagyközönségből elsőnek próbálom ki. Ez az új szakasz azért az indulásnál elég meredek, első körben mindenki bizonytalanul nézelődik, de aztán pár kör után már minden rendben van. Gyermekem is próbálkozik, Rezső biztatja, aztán megtalálja az utat lefelé. Megszokjuk, majd megyek pár lendületesebb kört a 3/a-n. Egyre jobban megjön a kedvem. Megyek egy kört innen, a katapultról indulva egy éles kanyarral le az 1/a nagypályán. Sebességem valahol a határaim szélén. Dúsul bennem az adrenalin, borzongok. És nagyon élvezem. Gond nélkül lehet pörögni, persze, hogy még párszor ezt megcsinálom!
Elnézést a képek minőségért. Kamerás mobil és a fényviszonyok ebben a borongós januári hétvégén 4 óra felé már nem a legjobbak voltak.

Engedve a kísértésnek, szombaton használtuk fel az 50%-os kedvezményünket. Fél11 felé érkeztünk és gond nélkül leparkoltunk.
A hó, mint ahogy azt már a Nagyvillámon megszoktuk, a természeteshez nagyon közelítő, a körülményekhez képest a lehető legjobb volt. Szélcsend és minden fehér a környéken. A Dunán jégtáblák úsznak, a domboldalak havasak, a fák zúzmarásak. A -9 fokos hideg azért egy kicsit éreztette hatását a havon is. A szánkósok, akik a múltkorihoz képest egy kicsit kevesebben voltak, arról panaszkodtak, hogy nem úgy csúszik a szánkó. Mi a léceinkre még az indulás előtt tettünk egy kevés waxot, nem volt gondunk. Felfelé a felvonón a hó csikorgott-nyekergett a talpunk alatt, lefelé nagyon jókat síeltünk. Vannak jó páran, de tömegről egyáltalán nem beszélhetünk. Könnyedén siklik a léc, lazán vesszük az íveket minden jeges vagy buckás fennakadás nélkül.
Pihenésül a hüttében elkel a forró tea és a meleg ebéd. Aztán folytatjuk. Ha a felvonónál egy kicsit többen gyűlünk össze, beindítják az erdei tárcsás felvonót is. A két gyerek már alig várja, hogy arra is mehessen. Élvezik nagyon. Fel a nagyobb karoson, le a 3/a pályán a szánkópályáig, fel a kis tárcsás tetejére aztán le az 1/a hullámpályáján. Még azzal a lendülettel tovább az erdei tárcsáshoz majd le a 2/a pályán és kezdődik minden elölről. Ez a nagy kör. A kis kör a hüttében a forró csoki habbal és keksszel.
Persze azért kipróbálják a nagy ugratót is. Kolosnak nagyobb a bátorsága, mint a tudása. Elsőre nem sikerül úgy ahogy tervezte, a hátsóján érkezik le. Gond egy szál se, itt most a gyerek keményebb, nem a hó. Aztán a következő körben már óvatosabb. És sikeresebb is.
Itt Visegrádon ismét nagyon jól éreztük magunkat! Köszönjük mindenkinek!

Szombaton voltunk fent a hegyen és a kérdésre, hogy - Milyen a hó? Nem lett túl jeges ebben a melegben? – azt tudom mondani, hogy nagyon hó volt. Hogy Rezsőnek is segítsek és némi negatívumot mondjak, azt mondanám, hogy nagyon sok is volt belőle. Mert a havas jó idő kicsalta az embereket a Dunakanyarba. Kisebb szél, ami később mérséklődött, gyönyörű napsütés, ami később egy kicsit beborult, fogadott minket. Dél körül megérkezve már csak elvétve lehetett helyett találni, ahol meg tudtunk állni. Mi a felső kis parkoló lefelé folytatásában lévő erdei út legvégénél az erdő szélébe álltunk be, ahová még jó páran követtek minket. Segítőkész volt mindenki, aki a hóban elakadt, azt a többiek tovább tolták. Mi is befaroltunk vagy fél méteres hótorlasz mellé. Egy kicsit elgondolkoztam, hogy ha sporttársak estefelé hazamennek, hogy fogunk innen kijönni? De aztán végül mindenhol jól letapostuk a havat, az átöltözésnél sem volt gond. És nem volt gond a sorállásokkal sem. Nagyon sokan szánkózni jöttek. Mentek mindenfelé a környék magaslataira, ahol csak havat találtak. Mikor a sípálya tetejéről körbenéztem, mindenhol, a sípálya szélén, túlfelén, szemben lévő dombon szákozó emberek tömegeit láttam. És ment minden lift. Nem emlékszem, hogy 4-5 percnél többet kellett volna sorban állni. Ráadásul 2 gyerekkel voltam akik egyfolytában szövegeltek, úgyhogy gyorsan telet az idő. Ment az erdei tárcsás is félútig. Ha hosszabb sor volt valamelyik felvonónál, odébb mentünk a másikhoz. A tárcsásnál, mint egy titkos tippnél, volt olyan, hogy szinte megállás nélkül pörögtünk több kört is.
A hó nagyon olyan volt, mint amilyent szeretek. Nem kemény technikai jeges műhó. Igazi, puha, hógolyó és hóember készítő féle. Mégis nagyon jól síelhető. Nincs hangos karistolás, kemény karcolás. Halkan siklik a léc, könnyedén megy át mindenen, mint vaj a késben. Nem érdekes, hogy a vége felé összébb túrták. Lazán vesszük az íveket minden jeges fennakadás nélkül.
A gyerekek élvezik nagyon. Elestél? Gond van? Nevetnek - ugyan mi lehet? – Ebben a hóban megütni nem tudja magát. Legfeljebb a kötésre és cipőre tapadó hóval van gond. Nagyon jó! – mondja gyermekem, aki most próbálgatja a snowboardot. Szuper nagyon jó!- mondja Kolos, akinek most van először lábán léc. Fent feszít a bébipályán lévő domb tetején és szerintem életében ekkora havat még nem látott. Lefelé a botokkal löki magát, hogy gyorsabb legyen. Na ezt itt már nem, ezt hamar kinőtte, irány a nagypálya!
Estére Kolosnak lecserélődik a fészbukos profilképe. Előtérben sípálya tetején a selfi, háttérben a teljes panorámakép a havas Dunakanyarról síelőkkel, szánkósokkal, mindennel.

Ma a fiammal voltam kint. Verőfényes napsütés, szívet melengető mínuszfokokkal. Ez volt a csemete első havas síélménye, eddig csak műanyagon tanult.
A tányéros nagyon bejött neki, sokkal jobban szerette a tolókarosnál. :) Összességében nagyon élvezte az egész napot. Végén megkérdezte, hogy ülőszékes felvonó mikor lesz, mert ez a tolókaros izé kicsit macerás. :D
Rengeteg család volt kint, tényleg igazi kis kezdő síparadicsom. :)
Hóminőség szuper volt, minden pálya nagyon jól síelhető volt, csak a gyerek kapacitása szabott határt, úgyhogy kb. 40 percenként pihentünk egyet a büfében. Aprópó, büfé... nem győztük végigenni. Zseniális a kínálata, a minőség is szuper és az árak sincsenek elszállva.
Jó kis nap volt, reméljük jövőre is kijutunk minél többször. Mondjuk már holnap. ;)

Tegnap este végre megkezdtük a visegrádi szezont.

Nem vártunk csodát, mégiscsak az első nap, még nem volt ratrakolva a pálya meg egyebek.
Ehhez képest piszkosul jó körülmények voltak. A környezet gyönyörű, igazi télies, vékony hó a fákon, az erdőben, csodás téli hangulat.

De a lényeg a pálya persze, ami nagyon kellemes csalódás volt. Rezső mindenféle mentegetőzése ellenére -"még nem ratrakoltunk, első nap, még én sem próbáltam" stb- a pálya nagyon jó volt, szinte tökéletes, a vártál sokkal jobb.
Tömeg persze semmi, mindkét felvonó működött, legfeljebb egy-két ember állt csak a felvonónál.
Hangulat szokásosan jó volt, a személyzet szerencsére nem változott, ahogy kell, segítőkészek, udvariasak voltak.
Aki ott volt, igazolhat, aki kihagyta, az nagy hülyeséget csinált.

Ha nem lesz egész szezonban ennél jobb sínap, akkor is elégedettek lehetünk.
De lesz ez még jobb is... :-)

Sziasztok!

Mindenkinek tudom ajánlani a pályát! Ma egy nagyon jót síeltünk a cimborámmal Visegrádon!! Nyitásra érkeztünk, a hóágyuk még ekkor is mentek, sőt 2(3?) db még nyitás után is ment egy jó darabig, nagyon igyekeznek kihasználni minden percet hogy minél jobb legyen a pálya. Ratrakolás szintén volt. A felvonók nyomvonalát folyamatosan igazították, egyengették amikor kicsit szét lettek túrva a lécekkel. Nagyon segítőkészek és barátságosak a felvonókezelők, türelmesek a kezdőkkel! (az oktatók úgyszintén)
Sorállás mentesen lehetett pörögni egész nap!

Az itt dolgozók lelkesedésén és hozzáállásán biztos nem fog múlni hogy jól érezzétek magatokat, mindent beleadnak!

Multkor valamelyik kommentben írták az üzemeltetők hogy írjunk kritikát is, mert különben a végén gyanúsak lesznek :)
Hát én ilyet nem tudok írni, max egy javaslatot: a C jelű felvonó egy-egy helyen kicsit magasan jár (nekem legalább is). Kicsit fárasztó volt néha már tartani, egy kissé "törte" a hátamat meg hónomat. Cimborámnak szintén.
De mint mondtam még ez is bőven határon belül volt, nem vett el semmit a mai nap értékéből!!
Nemtudom hogy másoktól volt-e ilyen visszajelzés, talán egy vagy kettő vezetőtárcsa közbeiktatva(amilyenek a felvonók végein is vannak) segítene a dolgon. Vagy egy kis tereprendezés. (Nem értek hozzá, az is lehet hogy csak én képzelem be a dolgot)

Mindenesetre jövő héten szerdán is felnézünk, megnézem mégegyszer ezt a dolgot, hátha tévedtem! :)
További szép havas napokat kívánok a sípályának és a sielöknek egyaránt!

Gábor

Ma már jóval többen voltak, mint ahogy az előző napokat néztem a webkamerán. Pedig vasárnap lévén, gondoltam, már inkább mindenki az ez évi hétfői első munka és iskolanapra készülődik. 10 óra után a parkolóba érkezve már látszott, hogy ezt rosszul gondoltam.
Nagyon híre ment hogy itt hó van. Méghozzá jó hó. Olyan majdnem igazi. Nem jég és nem jégkristályok. Csikorog mikor taposom. Meg olyan jókat lehet hasítani rajta. Akár deszkával, akár léccel. Buckák, jégfoltok sehol. Pedig aztán karcolják jó sokan. Olyan tömeg van, hogy a pénztárnál a tanuló pálya bejáratánál állt a sor vége. A felvonónál a pálya túlsó feléig ér a sor. De senki nem panaszkodik, pörög minden rendesen. Mindenki élvezi a jó hó adta lehetőséget. Meg a napos időt. Legfeljebb pihengetünk egy kicsit két csúszás közt.
A hütte úgyszintén teli van, a sor vége kint áll az ajtón kívűl. De gyorsan megy itt is minden. Jól esik a minusz 6-7 fokban a meleg kaja (vagy csak simán a forró csoki, de erről nem beszélünk majd anyának).
Szánkózni is sokan jöttek mindenféle eszközzel. Ki hason, ki fenéken. De szigorúan a pályán kívűl, egy ügyesen lekerített részen.
Aztán 4 óra után már szürkület kezdődik. Kapcsolják a lámpákat, a tömeg meg ritkul. Innen igazi. 4-5 perces pörgések, gyakorlatilag várakozás nélkül a felvonóhoz. A pálya meg még mindig kitart. Sehol egy jelentősebb bucka. És még vannak akik még csak most érkeznek. Nekünk lassan már lejár a bérletünk, még pár kör aztán már a sötétben haza. Majd elfelejtettem a végén, pecsét a Volvo útlevélbe.
Induláskor féltem a hidegtől, a széltől, a tömegtől. De nem bántuk meg, hogy kijöttünk. Ismét egy nagyon jó napot töltöttünk el itt. Amint lehet, jövünk megint.

Nem akartunk hibázni, kimentünk. A Tamás képein valószínűleg azért nem vagyunk rajta, mert azok még kora délelőtt készülhettek. Mi pedig innen Budafokról délre értünk ki. :) Napsütéses, szélmentes, gyönyörű idő. Ehhez képest egyáltalán nem voltak sokan. Sorban állás, várakozás semmi sem volt. A pályák egy kicsit felpuhultak, de legalább nem volt jeges. Sajnos a tárcsás felvonó egyik sem működött. A G felvonó alól szinte teljesen elolvadt a hó, a 2-es pálya teteje is már egy kicsit megkopott. Maradt a hagyományos váltakozó felvonózásos 1-es és 2-es pálya besíelése, de itt ezen nagyon jót síeltünk. Működik még a tanulópálya is, de már nagyon vigyáznak a még megmaradt hóra. Sícipőben, snowboarddal sétálva nem lehet a pályákon tartózkodni, csak lécen vagy deszkán, mert a vékonyabb részeken széttapossák az olvadó havat. Mindenki megpróbál tenni valamit, hogy minél tovább lehessen itt síelni. A pályakezelő munkások óvják amit lehet, a foltosodó helyekre hordják a felső részről a megtakarított havat. Tényleg mindent megtesznek, hogy a lehetőségekből a lehető legjobbat kihozzák. Mi szokás szerint a kisebbik pályán, a 2-en melegítettünk be, aztán pár pihenő beiktatása közben estig az 1-en pörögtünk. Mi ismét nagyon jól éreztük magunkat. Köszönjük a Nagyvillám sípálya minden egyes dolgozójának!

"egyet sétálni ebben a gyönyörű környezetben"

A szezonban már többször síeltem nálatok, legutóbb (02.06.) az egyik kedves munkatársatok vitt Szentendréről (benzinpénzt sem fogadott el!), s mivel nyitás előtt érkeztünk, bemelegítésként felmásztam a meredeken, s leballagtam a szerpentinen. A kilátás páratlan! Aztán persze pörögtem, tökéletesen kezelt pályán, sorállás nélkül. :-) Hétköznap volt. Akinek kötött a munkaideje, ha teheti, vegyen ki egy-egy nap szabadságot: síeljünk itthon, mert jó!

Péntek-13
Nekünk szerencsés volt ez a nap. 2 kislány ezen a napon csatolt fel először sílecet és vett részt Laci bácsi oktatásán. A lányoknak annyira tetszett, hogy a jövő héten ismét próbálkozunk. Dicséret illeti a pályát, a síkölcsönző és a pálya személyzetét. Csak ajánlani tudom!

Csak megerősíteni tudom, amit Rezső ír a pályáról. Tegnap délutántól késő estig nyomtuk, a vártnál sokkal jobb és téliesebb körülmények között.
A pálya hibátlan, kemény alapja van, de kellemesen síelhető bárki számára.

A "helyi erők", a vezetőség hozzáállást, stílusát, a liftkezelő srácok munkáját, a büfét most inkább nem minősítem.
Helyette csak a többiek nevében is megköszönöm, hogy megint nem sikerül csalódni a helyben. :-)

Tehát röviden: menjetek ki Visegrádra, síeljetek, mert jó!

Szombat dél után voltunk kint, este 7-ig. Remek kiránduló idő, a parkolók úgy tele voltak, ahogy én ezt még nem láttam. Pedig a sípályát üzemeltetők az út túloldalán bővítették rendesen a parkolási lehetőségeket. Ezen kívül is mindent megtettek, hogy mindenki, aki ide kilátogatott, a legjobban érezze magát. A szánkósoknak teljesen lekerítették a területet, még a megközelítési utat is. Nem ment a tubing, ennek a felvonója is a síelőket szolgálta ki. Ezt főként a kezdők használták ki, akik teljesen meg is szállták a kisebbik, 2-es részt. És igen! Üzemelt a tárcsás, készítettem is róla pár történelmi fotót. Tényleg igazi titkos tipp volt, itt valóban lehetett forogni megállás nélkül. Igaz egy kicsit kell botozni a beszállóig, de ez legalább a mozgás javára írható. Másnap igencsak fittnek éreztem magam. Amúgy sorban állás a többi felvonóbál sem igen volt pár percnél több. A pályák egy kicsit le voltak jegesedve, különösen az alsó részeken. Volt is ebből pár érdekes becsúszás.
Nagyon jó nap volt. Ahogy az időjárás alakulását nézem, csatlakozva a Síelj itthon! felhíváshoz, jövünk a következő hétvégén is.

Ma kimentem a gyerekekkel 2 órát csúszkálni.

Visegrád webkamerái előtt le a kalappal. (Az egész honlapjuk egyszerű, de nagyon informatív.) Látszott, hogy vannak, de nem vészes a tömeg, a pályák egész jól néznek ki, így nyugodtan indultunk el Pestről 1/2 3 körül. A gyerekek szunyókáltak egy kicsit a kocsiban, így frissen ébredtek a pálya alján.

Azt tudtuk, hogy kedvenc oktatónk nincs szolgálatban, így eredetileg azt terveztem majd én tanítgatom a kicsit a két nagyot meg elzavarom síelni. (Visegrádon ugye ez egész jól működhet, mert a tanulópálya a többi pálya alján van keresztben lekerítve, így onnan átlátható az egész.) De aztán megláttam egy síoktató ruhás hölgyet havat lapátolni/pályát karbantartani a baby pályán. Ez a szorgalom annyira megfogott, hogy fel is vettem vele a kapcsolatot. 1 óra oktatás lett belőle a picinek (élete első síórája oktatóval). Köszönet Verának a szuper oktatásért és a nagy türelemért (elég nagy dumás a pici). :-) Az oktatás olyan jól sikerült, hogy egy kis büfézés után még velem is csúszkált majdnem egy órát.

A "nagyokkal" (5 és 7) közben besíeltük a "nagy" pályákat. Elején furcsa volt a tolókaros lift, de kis kezelői segédlettel az ötéves gyerek is szépen ment önállóan. (A személyzet nagyon segítőkész.) Jó volt kicsit mozogni lécen a jövő heti osztrák túra előtt.

Összességében szuperül éreztük magunkat. Minden kisgyerekesnek, kezdőnek csak ajánlani tudom Visegrádot. Jó kis hely és kocsival 1 óra se kell Budapestről. A kilátás pedig páratlan, jobbra Duna - balra vár. :-)

30.-án, elsején és mai is fent voltunk Visegrádon a nagyobbik kislányommal.
Mindhárom alkalommal nagyszerűen előkészített sípályán síeltünk, nekünk még a kifagyott ratrak nyom is tetszett, nem okozott gondot.

A hó minősége csillagos ötös, a büfé príma, a személyzet segítőkész, kedves. A hely adottságaiból a maximálisat kihozták.
Nagyon köszönöm Rezső sok-sok havas napot kívánok Nektek és persze magunknak is.

Folytatva hazai síterepgyűjtésemet, a mai napon Visegrádot látogattam meg Eplény, (és még évekkel korábban) Dunakömlőd után. Öröm, hogy kis hazánkban is van lehetőség síelni, a honlapon kezdőknek ajánlják a pályát, és a szélessége miatt haladóknak is. A kilátás valóban ragyogó, és a kezdőknek is korrekt a síterep, de haladóknak nem ajánlom a 2 órásnál hosszabb jegyet, amíg a pálya tetejét nem sikerül megnyitni. Három pálya működött (a bébi gyakorlón kívül), kettő nagyon rövid és inkább zöld, mint kék, a harmadik egy jó kék pálya lenne, csak a hóminőség, és a buckásodás hagyott maga után némi kívánnivalót. A felvonók különlegesek, engem a derekamnál támasztva még nem vitt felvonó, de hamar meg lehet szokni, a személyzet pedig segítőkész. Az Eplényi 5400 FT/4 órához képest viszont az itteni 4000 FT/4 óra ár-érték arányban nem éri meg, max. 3000-et tudnék ide elképzelni. Viszont minden hazai érzelmű síkedvelőnek egyszer azért ajánlom, remélem itthon is minél jobb körülmények között lehet majd síelni! Legközelebb a Mátrát is kipróbálom, kíváncsian várom ott mi fogad :)

Valóban a mai napon jó sokan voltunk. Már a 11-es úton nagyobb volt a forgalom, mint Újévkor. Bicikliseket, kocogókat, kirándulókat csalt ki a nap és a plusz 6 fok a Dunakanyarba. A szerpentinen olvadt, de a hőmérséklet csökkent plusz 4-ig. A parkolóban legalább másfélszer annyi kocsi mint tegnap előtt. De aztán láttam, hogy ennek a tömegnek legfeljebb a fele síel. Sokan szánkóztak, snowtubingóztak vagy csak egyszerűen kijöttek a családtagokkal a jó levegőre. A büfé előtti padoknál nagyobb volt a tömeg, mint a sípályákon. Aztán látom, hogy az 1-esre vivő két lift közül csak az egyik működött. Itt jó hosszú sor állt. Mi inkább a 2-esnél kezdtünk, gyorsabban lehetett pörögni. Aztán lecsúsztunk a tányéroshoz, azzal fel a tetejére, le az 1-esen, vissza fel a 2-esnél. Igazi nagy köröket mentünk, míg aztán megjavították az 1-esnél a másik felvonót is. Akkor már pár perces várakozással fel lehetett jutni az 1-esre is.
A pályákra tényleg ráfér egy kis frissítés, de ettől függetlenül nagyon jól éreztük magunkat! Köszönet a Nagyvillám Sípálya teljes csapatának! Ugyanúgy a felvonóknál segítőknek mint a büfében helyt álló kiszolgálóknak is. Ma egy kis pihenő időben a fasírozott savanyú ubival különösen jól esett. Szintén a végén a forró csoki habbal.

BUÉK mindenkinek!
Valóban, ma nagyon jó volt a pálya. Kissé borús idő, -3 fok, de nem nagyon lehetett érezni, mert a szél sem fújt. Viszont a hó annak ellenére, hogy technikai, kiváló volt. Jó sokan igyekeztek ki is használni a lehetőséget, de mindenki elfért a pályákon. Minden lehetséges felvonó működött, ki is próbáltuk mindet. Várakozás nem igen volt pár percnél több. Kezdtünk a 2-es pályán, aztán mentünk a nagyra, az 1-esre. Akkor fedeztük fel a új felvonót. A 2-es és 1-es pálya tetején megy keresztben egy tányéros felvonó. Sokkal kellemesebb, mint a karos húzósok. A hozzá tartozó pálya nem túl hosszú, de igen változatos. Sajnos nem lehetett a teljes hosszt kihasználni, mert a teteje még nem volt lehóágyúzva kellően. Így lankásan indul, aztán van egy letörés, ahol igazán lendületesen lehet a kezdéshez csúszni. Gratula a fejlesztéshez!

Kiváló a pálya, szuper a hangulat, gyönyörű a kilátás, jó a levegő. Segítőkészek a felvonósok, ügyesek az oktatók, kényelmes a melegedő , olcsó és finom a kaja - nagyon jól éreztük ismét magunkat a visegrádi mini gleccseren. Köszönjük.

Értékelés
***** 5 csillag

A szezont ma, Visegrádon kezdtem meg. Sajnos a felvonó nem tudott 13:00-tól elindulni,mivel az éjjeli sok hó miatt el kellett takarítani a havat a felvonótól. Kb. 15:00-kor indult el a felvonó, de "szerencsére" csak 14:45-re érkeztem meg. Jó volt a pálya,kicsit puha volt a hó (gondolom az éjszakai havazástól).Nagyjából 16:45-ig síeltem. A 11-es főúttól lévő 2 km-es útszakasz nem csúszott annyira, téli gumival jól járható.Mivel csak egy lift volt nyitva,elég nagy volt a sor, 4-5 perc volt a várakozási idő. Nagyjából -2 fok volt.Nagyon jól sikerült nap volt a mai,és a 100-150 méteres pályát nagyon jól behavazták (kb. 30 óra alatt).

Kis pálya, kis szint, de nagyon jó légkör és vidám hangulat. A tanulópályát leszámítva két rövid kék pálya, tolókaros és tavalytól tányéros lifttel. A hosszabb piroshoz még nem volt szerencsém, mivel a felső szakaszt nem hóágyúzzák, így csak akkor nyit meg, ha elegendő természetes hó esik. Sajnos ma ez évente csak pár napot jelent.
Tanulóknak tökéletes desztináció, bár kezdő boardosoknak a tolókaros felvonóval meggyűlhet a bajuk, pláne, hogy a lift alatti nyomot a síelők tapossák, így egyenesnek, vagy simának jó szándékkal sem mondható.
A kezdőkön kívül viszont szép számmal járnak ide megszállott síelők, arra pont elég a pálya, hogy szlalom léccel pár szép ívet karcoljanak a hóba, mielőtt véget ér a pálya. Jómagam munka utáni, vagy hétvégén reggeli csúszásokra szoktam kimenni, 2-3 óra lécen, korrekt jegyárak, minimális benzinköltség Budapestről.

Vasárnap (01.20-án) délután csúsztam először a Nagyvillámon. Sajnálom, hogy mire odaértünk az 1-es pálya minősége már nem volt a legjobb. Viszont a 2-es erdei pályát nagyon élveztük (eltekintve néhány kavicsos résztől), visongva száguldoztunk végig rajta! Néhány helyen estére már jégfoltok is kialakultak, de ez nem jelentett gondot. A felvonónál mindig gyorsan ment a sor, várni 1-2 percnél többet nem kellett. A személyzet nagyon kedves és segítőkész volt, fáradságot nem kímélve, türelmesen segítették a kezdőket is. A hüttében a hosszú sor, kibírható volt, az árak rendben vannak. A bérletpénztárnál nem volt gond, pörgős volt a kassza.
Ha lesz még megfelelő mennyiségű hó, biztosan kimegyünk 1-2 csúszásra.
Összességében elégedettek vagyunk, nagyon jól szórakoztunk! Igazán remek délután volt!

Egyszerűen nagyszerű volt ma a visegrádi sípálya! Először jártam itt síelni, de biztosan nem utoljára. Szuper kis pályarendszer, változatos felvonókkal és pályákkal. Különösen tetszett, hogy a tanulóknak 2-3 különböző szintű pálya is van mindegyikhez külön felvonókkal, így nem zavarják egymást a kezdők és a haladók. Az itthon régen látott sok hónak köszönhetően az összes pálya működött, a felső piros viszont csak haladóknak ajánlott meredeksége és kezeletlensége miatt. Az alsó pályáknak viszont stabil ágyúzott alapja van, ami a ráesett és leratrakolt természetes hóval szinte tökéletes síélményt nyújtott ma. Reméljük, még sokáig marad a hideg és csapadékos tél, és még sokszor lesz alkalmunk ilyen kellemes csúszásra Visegrádon!

Hétvégén még nem jártam Visegrádon -- s eztán sem fogok. ;-) DE muszáj volt, hiszen mára ígérték a felső rész és az erdei út megnyitását, s mivel azokat a pályákat nem tudják kezelni, első napra kellett szervezkedni. (A sielok.hu segítségével és ügyes logisztikával telekocsi vitt, másik autó hozott.) Végül csak 11 előtt valamivel mehettünk fel először a hosszú tányérossal: izgatottan vártam, még sosem jártam arra... A meredek csak az elején volt élvezhető, szerintem, amíg nem túrták szét, viszont a szélső erdei út (a pályaképen nem látható, hogy kettéágazik, aztán összefut) nekem nagyon bejött: lankácska, de gyönyörű panorámával a várra és a Dunakanyarra! A legjobb az volt az egészben, hogy így a megszokott "visegrádi feeling" (értsd: épphogy elindulsz, máris vége) nem kapott el! Délben a hosszú felvonó megadta magát, de a gyors intézkedésnek hála húsz perc múlva újra tudták indítani, csak azután be kellett tartani egy szabályt: három ember, egy üres tányér, megint három ember, megint egy üres, és így tovább. Az alsó részre hihetetlen tömeg gyűlt a nap folyamán! A felvonók győzték a sok embert (alig kellett várakozni!), a pályák azonban kevésbé... Délutánra jeges, sőt földes foltok is kialakultak, a tolókaros tetején és az erdei úton kövek is előbújtak, de azért ki lehetett kerülni (néha nem sikerült, mint látható a lécem talpán, szerencsére nem vészes). Fél 3-kor abbahagytam, lejárt a négyórás jegyem. Okosan csináltam: elég is volt, jó is volt! Köszönjük! (A képek telefonnal készültek.)

Kicsit lemaradtam, mert Rezső már a mai helyzetről írt, én meg még a tegnapnál tartok, de nézzétek ezt el nekem...

Tegnap este megvolt az idei szezonnyitó síelésem Visegrádon.
Milyen volt? A már megszokott minőség, minden téren. Kiváló hó, jófej személyzet, családias légkör. 20-30 fő a pályán, max. 1 perc sorban állás, de többnyire 0. Szerencsére kijött Kobezda Andi is, így aztán együtt róttuk a köröket kb. fél 9-ig, mert akkorra kipurcantam. Megjött a combfarkas, és jobbnak láttam, ha visszavonulok.
Jó kis este volt, klassz besízés, nem is értem, hogy hol van ilyenkor az a sok síelésre kiéhezett sporttárs. Na mindegy, nekem jó így, de Rezsőéket sajnálom, mert nagyon keményen dolgoznak, hogy nekünk ilyen pazar körülményeket teremtsenek. Igazán több vendéget érdemelnének!

Hajrá Visegrád!

Múlt hét pénteken (feb17) egy barátommal úgy döntöttünk, hogy a szokásos pénteki munkahelyi stresszlevezető tevékenység (agysejt morzsolás) helyett megnézzük Visegrádot egy esti sízés erejéig.

Délelőtt folyamatosan az iroda ablakot bámultam és a szakadó hó miatt egyre erősebb volt a bizsergés a talpamban.

Mire elindultunk, sajnos befutott a melegfront, a Dunakanyar környékén gyenge eső fogadott minket.
Szerencsére később alábbhagyott, de a hőmérséklet már fagypont feletti volt.

A parkoló érkezésünkkor már tele volt (a felvezető út végig jeges Pest felől érkezve), kellemes tömeg a pályán.

Gyors barátkozás a felvonóval majd a pálya. Sajnos a meleg megtette a hatását, a hó eléggé meg volt roggyanva és buckás volt a pálya, csakis élen lehetett raja haladni, de nem volt olyan, amire számítottam, tudom az időjárásért senki nem okolható.

Amúgy este hangulatos a pálya, jó a világítás, szép a "kilátás" a Duna túlpartjának fényeire.

Maga a pálya amúgy jó lejtésű és széles, kár, h a felső szakasz szinte az egész szezonban nem használható. És kár, h nincs kb. 1000 méterrel magasabban az egész :)

A mozgás azért megvolt, de hazaérve egy sört be kellett dobni, a csalódást enyhítendő :)

Talán megnézzük még egyszer normális időjárás mellett.

Kedves sí és snowboardos barátaink!

Sikeres és szép hétvégi napot zártunk!

Sokan voltak nálunk tegnap, de az enyheség ellenére a pályák jól bírták az igénybevételt, alig alakult ki sorállás a felvonóknál. Szép napos idő volt, de a meleg csak a teraszon és a parkolók környékén volt érezhető. Sikeresen és a vendégek akadályozása nélkül zajlott le síversenyünk, melyen szép számmal indultak nemcsak hallássérült versenyzők, hanem szinte minden korosztály képviseltette magát. A snowboard oktatásunk felfutóban van, de szép számmal ismerkedtek meg a sízés alapjaival kicsik és nagyok is a Visegrád Sí és Snowboard Iskolában. A szánkópálya is szinte tele volt, és sokan átcsábultak legalább egy csúszás erejéig a snowtubing (hófánk) pályánkra is, amit persze abba sem akartak utána hagyni, nem kímélve a szülők pénztárcáját.

Az este folyamán ratrakunk szépen elsimította az egyenetlenségeket, és az éjszaka ki is tudott fagyni a felület, így ma is kiváló pályákkal várjuk a hozzánk látogatókat. A szánkópálya is használható még, igaz itt már nagyobb hatása volt az olvadásnak, mint a vastagon be hóágyúzott pályákon. Az olvadás fagyás jót tett a snowtubing pályánknak, iszonyú gyors most, de természetesen még biztonságos, ajánlom mindenki próbálja ki, nagyon jó móka. Ma sem várható rekord tömeg nálunk, működünk teljes kapacitással, az idő ma kicsit felhősebb lesz, de az élmény így is garantált a gyönyörű Visegrádon.

A jövő héten még biztosan kitartanak a pályák nálunk, nappal melegebb lesz, de éjszaka ki tud majd fagyni a jelentős vastagságú felület, és természetesen az igénybevétele is kisebb lesz a hétköznapi kedvezményes árak ellenére. Aki hét végén szeretne jönni hozzánk, ne várja meg a következő hét végét, mert addig azért romlani fognak a feltételek, tehát nincs mese pakolás és indulás Visegrádra akár csak egy jó kirándulás erejéig.

Várunk mindenkit szeretettel!

Üdv! Gutbrod Rezső síoktató, üzemeltető

Kedves sí és snowboardos barátaink!

Tartalmas hétvégénk volt!

El is maradtam a szokásos levelekkel, de még mindig a hétvége hatása alatt vagyok, elnézést érte. Parádés farsangi buli volt péntek este a visegrádi mini gleccseren, nem bántuk meg, hogy vártunk a megrendezésével idáig. Kicsit hideg volt (kb -12 C), így kevésbé alakult ki a teraszon buli, annál inkább a pályán, mivel síelve boardozva nem lehetett érezni annyira a hideget. Ment egész este és éjszaka is a tányéros nagyfelvonónk is félútig, így az esti sízésen és az éjszakai bulin is jelentős számú vendég pöröghetett a pályákon.

Szombaton és vasárnap pedig a családosok lepték el a pályákat, minden felvonónk dolgozott és csak bizonyos felvonóknál alakultak ki sorok kora délután, sokan ismerkedtek meg kicsik és nagyok a Visegrád Sí és Snowboard Iskolában a sízés és boardozás alapjaival, és a pályák is jól bírták a fokozott igénybevételt.

Szombaton egy sajnálatos baleset következtében először járt igazi mentőhelikopter nálunk (szerencsére a sérülése nem volt annyira súlyos, így végül is földi mentő vitte el a sérültet, jobbulást neki), sokan megcsodálták az Alpokban jól ismert géptípust, mi is készítettünk felvételeket, bizonyítva, hogy semmivel sem maradunk így már le egy ottani síterep színvonalától (Legalább is mentésben!). Képek-2011/2012.

Üde színfoltként egyre több sízős egyesület edz nálunk esténként, junior szinten az ország legjobbjait lehet látni kapuk között, el is lehet lesni egy kis igazi símozgást tőlük, pedig ők csak kb 10 évesek. Igyekszünk az edzéseket úgy levezényelni, hogy a sízőket és boardosokat ne zavarja, eddig szerencsére nem is volt belőle jelentős konfliktus.

Elkészült időközben a snowpark nagy ugratója és 2 slidebox is beépítésre került, így már ott is lehet csapatni. A 2/A pálya fölötti átkötő rész is be lett hóágyúzva, így az 1/A pályáról át lehet csúszni közvetlenül a 2/A ra.
Részben ezen a részen kerül megrendezésre szombaton (febr 18.) az I. Duna Kupa, mely a Hallássérültek Országos Síversenyének I. fordulója is egyben. Ez egy nyílt amatőr verseny, tehát bárki elindulhat rajta. Részletek a https://www.sportaktiv.hu honlapon. Tehát a verseny a 2/A pálya tubing felőli oldalát érinti csak, jelentős pályalezárással így nem kell számolni.

Tegnap havazott, ma este, ha a nagy szél engedi, fogunk még hóágyúzni, holnap is várható néhány centi friss hó, tehát jelentős hótartalékaink lesznek. Ezen a hétvégén még biztosan kiváló körülmények lesznek a pályákon, működni fogunk az összes elérhető liftünkkel, pár fok melegedés még biztosan nem ront az amúgy kiváló körülményeken. Jelentős felmelegedés a következő héten sem várható, tehát szerencsére tovább tart a tél Visegrádon, sőt napos időnk is lesz, így már le lehet barnulni is a tavaszias napsütésben a méltán híres teraszainkon. Folyamatosan nyitva a büfé, a kölcsönzőnk és működik a Visegrád Sí és Snowboard Iskola. Nyitva lesz a pályákkal egyidőben a snowtubing (hófánk) pályánk és lehet ingyenesen használni a sípályák melletti szánkópályát is. Fontos, hogy aki a sípályákat kívánja használni mindenkinek jeggyel kell rendelkezni és azt gyalogosan nem teheti még a hétköznap ingyenesen használható bébi pályánkon sem. Ebből már több konfliktusunk volt, mi sem oktatunk gyalogosan, ne tegyük tönkre az amúgy gondosan kezelt, és nem nagy pályafelületeket. Az Alpokban kicsit nagyobb területek állnak rendelkezésre, megértéseteket kérem.

Várunk mindenkit továbbra is a gyönyörű Visegrádon szeretettel!

Üdv! Gutbrod Rezső síoktató, üzemeltető

Ma kint voltunk délelőtt két kicsivel. Kb. 1/2 10-re értünk ki. A pályához közel sikerült még parkolni. Nagy sor, zavaró tömeg nem volt. A kicsik nagyon élvezték. Mivel együtt akartak maradni a nagyobb (4,5) háttal csúszkált a kisebb (2,5) előre a bébi pályán. Így mindkettőnek hasznos volt a foglalkozás. :-) Nekem a vállam fájt a végére a kapaszkodós liftezéstől. 13h-ig a hétvégi jegy 3500Ft volt / felnőtt. Büfé árai normálisak "menzás tea" 100Ft, forró csoki 250Ft, pogácsa 90Ft ... 2a és bébi pályán tökéletes volt a hó. Az 1A nekem egy kicsit "pattogós" (ha gyorsan mész, akkor kicsit hepehupásnak érzed magad alatt a talajt).

Tegnap fent voltunk estére csúszani egy kiadósat. Ismét nem kellet csalódnunk.

Nem elsősorban a buli miatt mentünk, de nem esett rosszúl 9től a fokozott hangerő. A pálya kifogástalan volt, nagyon kellett keresni azt a pár jeges foltot ami volt, ne feledjük -12 volt amikor megérkeztünk 6óra felé. Határozottan sokan voltak a parkolóban, de a felvonóknál nem kelett állni mert megnyitották a " rángatóst " is. Aki nem volt még rajta annak meglepő lehet az a lenület amivel megindú amikor elkap, az egyenes csöveket igazán le lehetne cserélni a görbítettre mert minden 3. az csak, ettől eltekintve folyamatosan lehett kőrözni. A büfé árak valóban jelképesek a pogácsa mindíg friss meleg a hó parádés mi kellhet még egy megrögzött síelőnek.

Hétközben tervezem, hogy többször is felmegyek estére, ha valaki szeretne jönni azt felviszem szívesen. Ki tudja mikor kezdődik az olvadás.

Tömegközlekedve mentem, mint már szinte szokásom. HÉV-vel, aztán Szentendréről a 8.05-ös busszal a Visegrád Várkert megállóig. Épp csak leszálltam, jött egy autó egy rakás síléccel, s a sofőr egy bátortalan intésemre azonnal megállt, összehúztam magam hátul, felvitt a pályához. Egész nap nyomtam (estire nem maradtam). Profin kezelt pálya, nagyon rövid, ismerjük. De nagyon szép volt. És nagyon hideg. Másfél óránként lábfejet masszíroztam a melegedőben. A "teaversenyt" Visegrád nyeri, magasan: 2 dl csak 100 forint, 3 dl 150. Sítársak a fővárosba hoztak a végén. Kellemesen fáj a lábam. Kell ennél több? :-)

Talpon csúszós barátaimmal felkerestük ezt, az általam még nem ismert pályát. Méreteihez, adottságaihoz mérten rendben van, bár biztosan izgalmasabb, ha megfelelő hóviszonyok esetén a felső részt is be tudják indítani. A pálya minősége kifogástalan volt még éjjel 1 órakor is. A tolókaros lift megszokást igényel, másodszorra már megszoktam. (Először majdnem pofára estem.) A hütte rendben, félóránként isteni finom friss pogácsát kínálnak.
Szimpatikus a törzsközönség, egyből összeismerkedtünk néhányukkal. A farsangi buli kiváló volt, a DJ próbált minden korosztálynak játszani. A jelmezverseny 2. helyét csapatunk nyerte (Áron), de erről már a parkolóban értesültünk. Visszamenni már nem volt erőnk az előzőleg elfogyasztott termékek miatt. Ezúton kérjük a szervezőket, hogy a nyereményünket küldjék postán a talpon@csuszok.com címre!




Most nézem, hogy a többiekről nem is csináltam képet, de így nem teljes. Tehát Minerelről, Mónáról, Adriennről, Kláriról töltsetek fel képeket. Ja és persze rólam is minden mennyiségben!

Tegnap este megint kiváló pályán róttuk a köröket, sajnos ismét csak nagyon kevesen.
Higyjétek el, nem bánja meg, aki kiugrik Visegrádra. Gyertek, mert lassan tényleg vége lesz a télnek, és akkor már késő bánat eb gondolat...

Kedves sí és snowboardos barátaink!

Szerencsére az éjszaka megérkezett a várva várt hideg, a pályák hóágyúzott részei a vastag hórétegnek köszönhetően jól átvészelték az enyheséget, úgyhogy ratrakolt, kifagyott pályákkal várunk mindenkit.

A kamrákon látható leolvadt részek nem a sípálya részei, a pályák és felvonó nyomvonalak teljes hosszban használhatók, nyugodtan el lehet hozzánk indulni síelni ill. boardozni. A reális képet egyébként a 3. kamera mutatja.

Működik tehát a teljes hóágyúzott pályarendszer este 10-ig, természetesen a síiskola, kölcsönző, büfé is, ma még a bővített teraszokon, az új pad asztal garnitúrákon napozni is lehet egyet.

Várunk mindenkit szeretettel!

Üdv! Gutbrod Rezső síoktató, üzemeltető

2011.02.10. Fórumosok oktatása Visegrád-Nagyvillám pályán Replaci által


Szeretek síelni. Minden alkalmat megragadok, még akkor is, ha néha fáj. Ezért vártam nagy izgalommal a síelők.hu fórumon szócséplésben élenjáró síelők egy résznek Nagyvillámon megrendezett találkozóját.
A szervezés szerteágazó volt, kaotikusan változó létszámmal, versenyt futva a nap melegével. Nagy volt a tét. Replaci ajánlotta fel, hogy önzetlenül foglalkozik a jelentkezőkkel, s próbál néhány órán át segíteni síelni tudásunk fejlesztésében. Mint kiderült ránk fért, de ne rohanjunk előre.
Személy szerint én nagyon izgultam. Ez volt életemben az első villanyfényes síelés, s ekkor adtam át magam életemben először oktatónak.
A szervezés eredményeképpen 9-en igérték biztosra, hogy megjelennek az oktatáson.
Ők voltak:
- Klaci a gyepmester
- Pedro a terület avatott ismerője, s alkalmi idegenvezető
- WéberF az öreg rutin és alkalmi fotós
- Macilaci a mindentudó hozzászóló
- Mitro a legaktívabb nő és fórum király(nő)
- TapSÍHapSÍ (fonetikusan írva) az alkoholtartalmú ágyasok specialistája
- Nagydoki a deszkaváltó
- Csabor első feleség akiből a végére jégspecialista lett
- Csabor a grafomán e sorok elkövetője.

Replacival együtt tíz kicsi síelő a jégen. (előrevetette árnyékát a krimi)

(Megjegyzem Pedro és Klaci már a hétfői foglalkozáson is ott volt, így visszaesőnek minősülnek.)

A találkozót 17 órára beszéltük meg. Mi Fehérvárról indultunk macilacival, a első feleségemmel kb. 15.30.-kor. Nem vállaltuk be a pesti araszolást, ezért eldugott mellékútvonalakon közelítettük meg a helyszínt. A telefonkapcsolat révén tudtuk, hogy a városkapunál kell alávágnunk, s irány a hegy. Kellemes, kanyargós kapaszkodó, hó sehol. Már éppen megszólaltam volna, hogy milyen fehér itt az út a sótól, amikor az autó előre terhelt, élt váltott, s igyekezett keresztben egy ráfutásos előrebukást előadni. Az a fehér jég volt! Visszafogtam a kocsi síelő hajlamait, mert itt mi voltunk a főszereplők.

A pályához érve láttuk – mert persze elkéstünk – a többieknek már nagyban magyarázza Replaci a helyes testtartást.

A pálya látványa érdekes volt. Katasztrófa, döbbenet, elámulás és csodálat. A parkírozót sár vette körül, de a pálya állt, mint egri nő a bástyán. Nem tudom mi tartotta ott a havat. Természeti csoda nem lehetett, inkább szeretet, hozzáértés és elhivatottság. A pálya jege alól, mert a hó már azzá alakult, itt-ott fűfoltok dugták ki fejüket, de a pálya járható, csúszható volt. Ott és akkor, amikor néhány száz méterrel odébb plusz 4 fokot mutatott a hőmérő, itt hideg volt és jég. Rezső biztos jóban van a szellemekkel, vagy tudhat valamit, mert ott igazság szerint egy deka hónak sem szabadott volna lennie. Nem hittem el, de volt. Ma is van, sőt holnap is lesz, még több. Érdemes ellátogatni arra, ha valaki egy kellemes, olcsó csúszkára vágyik, s ha nincs sok ideje ez a hely a Pest környékieknek ideális.

Nekiálltunk a felvonózásnak. Oly koros vagyok, hogy már régen kihullottak tejfogaim, de ilyen felvonót még nem láttam. Egy drótkötélen egy fél műanyag vállfa szerűség kalimpál és megy szorgalmasan a hegy felé. Komoly lendülettel belekapaszkodtunk, s kigúvadó szemmel felhúzattuk magunk a tetőre. Fent, mert a többiek természetesen már felmentek kitörő örömmel fogadtak bennünket. Jó is ez a fórumos barátság, látatlanban is így örülnek az embernek. Aztán kiderült, hogy nem jól használtuk a felvonót, mert a fél vállfát a derekunk mögé kellett volna rakni, nem pedig görcsösen kapaszkodni rajta. Csúnya tulajdonság a káröröm, főleg, ha engem nevetnek ki.

A többiek már itták Replaci szavait, s ehhez az iváshoz mi is szívesen csatlakoztunk. Mint már említettem síelői minőségemben soha nem látott oktató, vagy ha igen titkolta szemérmesen a szakmáját, s inkább elfordult, így összehasonlítási alapom nincs. Viszont azt állíthatom, hogy az első felejthetetlen. Nem értek a síeléshez, nem tudom visszaadni a szakszavakkal, türelmesen, többször elmondott, logikusan felépített, gyakorlatokon átvitt sítudományt, amit Replaci akkor átadott nekünk. Aznap tele voltunk varázslóval, Rezső mellett Replaci is igényt tarthat a címre.
Pedig az indulás nem volt egyszerű. Hogy jön ahhoz valaki, hogy nekem a hegyek száguldó démonának (mily szép is volna) a csúszó hóekét kezdje el tanítani. Hát ez azért…. Aztán kiderült, hogy nem tudok hóekézni, de Replaci azt is elnézte, hogy csúszó hóekém legfeljebb rángatott borona. Aztán jött a többi lényeges dolog, a hegynek fordulás, a terhelés változtatások, forgatások, stb. Csoda, de értettem, persze nem tudtam megcsinálni, de azon a pályán, a felső részen akkor a túlélésért folyt a küzdelem. Majd rendes viszonyok között próbálom gyakorolni.
A gyakorlatok után kedvünkre csúszkálhattunk, s Replaci figyelt bennünket. Néha magához intette egyikünket, másikunkat s a maga csendes modorában felhívta a figyelmet valami apróságra, ami a síelésben nem volt szép, nem volt jó. Rájöttem apró dolgok, a kéz nüansznyi helyzetváltoztatása, a súlypont ide-oda rakása, a tónusváltás mennyire befolyásolhatja a síelés élményét. (bocs a pongyola szövegezésért Laci, de a szakirodalom ott a jégen még nem ívódott belém, viszont a többit próbálom felszívni)

Hamar eltelt az a négy óra amíg az oktatást élvezhettük. Végén a pihenőház előtt, már léc nélkül természetesen komoly szakmai vitát folytattunk a carving síelés mikéntjéről, mert az ember síelni tudása egyenes arányban áll a hótól való távolságával.

Nagy nap volt. Jól esett a fórum bejegyzéseket elkövetőket immár személyesen is látni. Arcot kötni a mondathoz, s látni azt ezután is a fórum bejegyzések olvasásakor. Azt hiszem, sőt tudom, hogy találkozni fogunk még. Valami elindult, talán hagyomány is lesz belőle. Nem ártana. Talán azért sem, mert akkor Tapsi Hapsi ismét elővarázsolná legendaszámba menő borpárlatait.
Csabor

Sziasztok!

Ma kint voltunk a pályán és nagyon jó volt a hó minősége. Talán ilyen jó havon utoljára még Szlovákiában síeltem tizenöt évvel ezelőtt, amikor még nem volt hóágyú.
Hiába jártunk tavaly és idén is Ausztriában a két ünnep között, a hó minősége közel sem volt ilyen jó. Sőt....
Nagyon szépen sütött a nap, minden adott volt, hogy jól érezzük magunkat.
Du. 3 óra körül elromlott a tányéros felvonó, így sokan összetorlódtak a tolókaros felvonóknál, de 1 óra alatt elhárították a hibát és utána újra jobban eloszlottak az emberek.
Azt az egyet sajnálom, hogy ezen a sípályán a tolókaros felvonóból van több és este is csak ezek üzemeltek. Nagyon kényelmetlen, könnyen ki lehet esni belőle, lassú és nem tart olyan jól, mint a tányéros. Kíváncsi lennék rá, hogy tervezik-e ezeket a felvonókat korszerűbbekre, célszerűbbekre lecserélni. Persze az biztos rengeteg pénz lenne és én ennek is örülök, hogy van, csak a jobb karomban olyan izomláz lett, hogy alig bírom felemelni.
Azért szuper jó volt!!!
Üdvözlettel:
Judyt

Sziasztok,

Ma voltunk Visegrádon egy kis délutáni síelésre. A hó még nem túl nagy, de jó, használható - alig találtam feltúrt földet, kavicsot. Jegesedést (ha jól láttam) és füvet is csak a bébipályán.

A sorbanállás tűrhető, sőt estefelé nullára csökkent. Igaz, 13 óra körül nagy sorbanállások vannak a webkamerán, de erről mi szerencsére lemaradtunk :).

Nagyon jó az éjszakai síelés - jó a pálya oldalról megvilágítása, így jobban, kontrasztosabban látni a buckákat mint nappal.

A hütte kicsit zsúfolt és a hosszú sörpadok nem praktikusak (imbolyog, a végére ülésnek meglepetés a vége, síbakanccsal nehéz átlépni), és egy kicsit lassú/sorállásos volt még délután 2-3 között is. :(

Jó lenne ha kinn a pályán is lenne 1-2 hely ahova le lehetne ülni pár percre szusszanni a felvonózás előtt/után, szigorúan lecuccolás nélkül. :)

A tolókaros felvonók talán amatőrebbek mint a poma, de nem olyan nagy különbség: mind a kettőn elfárad az ember. :( Egy lócás felvonó már minőségi különbség lenne. :)

De ezeket nem panaszként mondom, inkább csak ötletnek - én szeretem a visegrádi pályát mert könnyű, van kölcsönző, és közel van. Bárcsak lenne egy ilyen pálya még közelebb, mondjuk a Normafánál... :)

Az elsők között érkeztünk Visegrádra. Fantasztikus élmény fogadott: 20-25 cm friss szűz hó és napsütés. Nagyon jól éreztük magunkat. Gratulálunk a sikeres szezonnyitáshoz.

Tegnap este fent voltam.
Szemre már nem tökéletes a pálya, vannak rajta kikerülendő foltok, de a hó minősége kiváló. Főleg a felvonó melletti ca. 15-20 méteres sáv fantasztikus: nem jeges, nem buckás (mitől is lenne, hisz alig voltunk páran), és nagyon jól csúszik. De még a Big Air-t is meg lehetett kerülni, vagyis lehetett kalandozni.
Ha nem jön valami nagy meleg, jó pár napig kitarthat, szóval még mindig érdemes felmenni...

Sziasztok,
mi is kint jártunk ma Visegrádon, de sajnos csak kirándulni...
Viszont a pályák fantasztikusak ezekben a tavaszias napokban is, szóval gratula az üzemeltetőknek!!!

https://sielok.hu/fotoalbum/515942/...galeria/

ÜdW Mindenkinek!

Mi tegnap este voltunk Visegrádon a feleségemmel, akinek ez volt a negyedik síelős alkalom, tehát meglehetősen kezdőnek mondható. A nagyobbik kivilágított pályán síelgettünk, és a kezdeti nehézségek után (akkor találkozott először tolókaros felvonóval, meg kellett szoknia a buckás terepet) azt kell, hogy mondjam, nagyon jól sikerült kis este volt. Kezdőhöz képest egészen jól elevickélt a buckákon, sőt egyszer ugratott is, talán nem kell mondani, hogy egy kezdőnek mekkora sikerélmény az első ugratás esés nélkül.
Úgyhogy én a magam részéről tényleg alkalmasnak tartom a helyet arra, amire hirdetik, kezdőknek és családosoknak. A büféárak abszolút vállalhatóak, tehát egy család sem hagyja ott a fél fizetését egy ebédre. Pár gondolat még eszembe jutott a buckasízésről: nem vagyok ugyan síoktató, de pont a feleségem okán az a meglátásom, hogy sok kezdőnek azért problémás a fejlődés, mert alapvetően bátortalanok (itt főleg a felnőttkorban tanulókra gondolok), és nem mernek nehezebb terepeket bevállalni. A Kedves MSZI-n kezdett a felső szakaszon, az egy abszolút alkalmas hely arra, hogy megtanuljon hóekézni, de ennél komolyabb mozdulatokat ott nem nagyon lehetett kicsiholni a dologból. Következő alkalommal Eplénybe mentünk, az ottani pálya már rákényszerítette arra, hogy ne csak tengjen-lengjen, mondván hogy neki ez még így jó. A buckák közötti síelés meglátásom szerint meg pont az a fázis, ami rávezeti a fejlődni vágyó kezdőt arra, amit magától nem feltétlenül tenne meg, nevezetesen ott kanyarodik, ahol kell és lehet, nem pedig ott ahol éppen akar. Szerintem pedig ez egy fontos lépés afelé, hogy valaki biztonsággal mozogjon egy sípályán...

Kedden indult újra Visegrád, én mindhárom nap kint voltam este. Tegnap volt a legjobb, a hó szuper, a tömeg kisebb mint kedd-szerdán, és a tárcsás valóban hipp-hopp megszüntette a sorállást.
Köszönet Rezsőéknek, mert azért sokat kell dolgozniuk, hogy nekünk jó legyen. És még valami: a 3 alkalommal egyszer sem tapasztaltam felvonó megállást!!!
Az egésznek olyan baráti/családias jellege van, szóval jó itt lenni. Csak önzésből nem bíztatok senkit, hogy jöjjön... :-)))

Voltunk ma Visegrádon a hóágyúzás elött. Csináltam 1-2 képet.

Szombat este Visegrádon síeltünk. Szuper az a sok ugrató és külön élmény a bazi nagy ugrató! Szó szerint "fun" :) Visegrádon síelni. No meg persze érzékelhetően több boardos is van mint tavaly.

Mi ma este voltunk és nagyon jól éreztünk magunkat. Amit viszont feltétlen ki kell hogy emeljek az a pálya minősége! olyan tökéletesem van elkészítve h néhány osztrák pályakezelő átjöhetne példát venni róla. jégfolt sehol hála a kitartó hóágyúzásnak és annak a néhány centinek amit holle anyó kirázott a dunyhájából az elmúlt napok valamelyikén :)
Sor semmi. Kezdett feltelni az egyik tolókarosnál a sor max 7-10 ember várt egyből beindították a másikat hogy még annyit se kelljen várakozni, nagyon szimpatikus volt. A felvonós srácok pedig abszolút segítőkészek, és egyszer sem vágtak fancsali képet hogy segíteniük kellett a beszállásnál.
Az olajozós problémával nem találkoztunk, pedig páromnak fehér/világos kabátja és nadrágja van, és nem látszódik rajta semmi sem, lehet h már te letörölted nekünk... :|
Biztosan megyünk még. Nagyon jót síeltünk!
Üdv. Szecsi

Én ma voltam és busszal mentem. Megoldható de nyilván kényelmesebb kocsival. Nekem szerencsém volt mert két ott dolgozó srác felfelé menet felvett, kösz nekik! egyébként felfel 30 perc lefelé 20 kb.
Egyetlen kivételtől eltekintve teljesen pozitívak a tapasztalataim. Aki reális várakozásokkal érkezik nem fog csalódni!
Viszont ami negatív és ezt az üzemeltetőknek is mondanám: rohadt olajosak a felvonó tolókarjai, és nem csak nekem hanem ahogy láttam másnak is teljesen összekente a kabátját. lehet hogy mást ez nem zavar, de engem eléggé. Elég drága egy síkabát, sőt még a spec mosószer is, nem hiszem hogy nem lehetne lesikálni néha azokat a karokat. Ha már ennyi ember odajár kár nekik ilyen kárt és bosszúságot okozni.

Így van, megerősítve, Visegrád tényleg király, és én meg Pedrot ismertem meg:) Kiprobaltam a kamerat, eleg jora sikerult, de mar ma nincs erom tomoritgetni meg feltolteni, ezert holnap felrakom. Tobbet is csinaltam, de sztem az elso lett jo, ami 4tol kb fel5ig volt es van rajta naplemente, meg minden szepseg.

Ja, a palya elsoosztalyu, barmelyik osztreak sipalya megirigyelhetne a minoseget, gratula az egesz stabnak, de ahogy beszelgettunk Andrassal meg a tobbi sraccal eleg sok melojuk volt vele, de megerte. Este 9re is osszvissz 2db nagyobb jegesedes volt a palyan, es az se volt veszes. Ko nem volt sehol a kis ho ellenere se. Csak pozitivumokat tudok mondani. Ja a tea es a virsli is finom, es olcso.

Ma egy kirándulással összekötve kipróbáltuk a gyepsít Visegrádon. Még soha nem csúsztam ilyen szerkezeten, de elég hamar bele lehet jönni. Persze még kellene egy kis gyakorlás, hogy nagyobb sebességgel is el merjük engedni. Már így első próbálkozásra is élvezetes volt, de be kell vallani, elég fárasztó, már most érzek némi izomlázat... Végülis mozogni mentünk, jól esett.
Köszönjük a lehetőséget Rezsőnek!
Néhány fotót töltök fel, igazán szép őszi nap volt!

Ma 19:10-kor indultam síelni Óbudáról, 19:45-kor már a pályán voltam Visegrádon. Kilencig síeltem 15 + 1 tiszteletkört :) 21:40-kor már újra itthon.

Érdemes kipróbálni, nagy feeling!

Aki úgy gondolná, hogy túl kicsi a pálya, annak ott egy jó kis ugrató! Egyébként egész profik is carvingoltak meg boardoztak, és nagyon igazuk van, nulla sorállással folyamatosan lehet csúszni.

Kint voltam délután, nagyon király!!

33 km-t gurultam Óbuda északi részéről. Azt hittem, majd a tavaszi dzsekimben és farmergatyában fogok csúszni.. hát elkelt a sícucc, jóval hűvösebb van odafenn, szerencsére.

A kispálya ment (30 m szintkülönbség), szerintem tanulni tökéletes, legalábbis én anno Brianconban egy hasonló kaliberű kispályán tanultam meg az alapokat.

Az ugrató a pálya közepén aranyat ér!

Nagyon feldobott, hogy a lakóhelyemhez ilyen közel is síelhetek!

Ha Mönichkirchen kaphatott 290 ezer eurót Alsó-Ausztriától, akkor az országnak, régiónak, megyének, városnak is illene odatennie magát és telepakolni hóágyúkkal a nagypályát is. Jó erős pirosnak tűnik, ha az menne, maga lenne a paradicsom.

A hóminőségről: nem hittem volna, hogy egyetlen fagyos éjszaka alatt ennyi havat lehet gyártani. A hóréteg vékony volt, de kevésbé kásás, mint pl. egy hete vasárnap fent Donovaly Nova Hola-n (1361 m).
A hely hangulata leginkább a 2007 március közepi St. Gervais Mont-Blanc alsó pályáira emlékeztetett; a pályán kívül semmi hó, a pályán pont annyi, hogy jól lehessen síelni.