Melyik boardot válasszam?

December 18-án vasárnap Korua Shapes tesztelési lehetőség Stuhlecken:
https://www.facebook.com/events/1018626694925866/
Pályán sem rossz...
https://vimeo.com/144523041

szó mi szó tetszetős formája van. Az én lapommal nem tudok fák között virgonckodni mert számomra ahhoz túl kemény. Ezért aztán nem is nagyon szeretem a fás freerideot. Ez a túrátok biztos alkalmas lett volna nézeteim, élményeim megváltoztatására de majd máskor.
Jó csúszást, mély havat!

"Golo, úgy tűnik, hogy a te stílusod alá tették a hozáillő lapot." Igen, pont ezt éreztem ma én is. Azt, hogy amennyivel könnyebb ezt a lapot irányítanom, és sokkal könnyebb!, annyival jobban megy a csúszás. Mert a megspórolt energia, ami a korábbi kemény, energikus lapokhoz kellett, ami sok erőt és technikai tudást követelt meg, az most mind felszabadult. Új mozgásteret nyit meg, már nem azt nézem, hogy hol lesz alkalmas a terep hirtelen befordulni, hanem nyugodtan rámehetek egy púpra, akkor is, ha nem látok mögé, mert elég lesz egy pillanat dönteni, ahogy kiadja, és könnyedén be fogok fordulni akárhol, sokkal rövidebb idő alatt, és már keresem is a következő lehetőséget. Nem kell alibizni, valahogy lejutni, ehelyett minden pillanat az élvezetről szól. Ezt a lapot arra találták ki, hogy élvezd a csúszást, erőlködés nélkül.

Nem tudom, hogy a mai "szabályos" stílushoz, azt amit oktatnak, illik-e ez a lap egyáltalán? Nem tudom. Mai szemmel én nem tudok snowboardozni. Nagyon "oldschool", a vállam nem párhuzamos a lappal, hanem előre fordulok. Ehhez nagyon mélyre guggolok, de a hátsó lábbal jobban, a két térd majdnem összeér (mint a '80-as évek végének videóin, példakép Craig Kelly). Kötésszög még mindig 24/6, de korábban volt 30/15 is. Úgy állok a deszkán, mint gyerekkoromban (ez sem mostanában volt) a házilag megerősített Triál-gördeszkán, amivel éjszakánként bejártuk a várost, lábletevés nélkül. Szóval elég szabálytalan, na.

Ez a lap ehhez tökéletes.

Azt írták valahol hogy a flexindex 8-as. Úgy is viselkedik pályán, mert olyan széles, hogy alig csavarodik, stabil marad, hosszabbnak érezni a hosszánál. Persze, mert majdnem olyan hosszú az éle.
De terepen annyira toleráns, mint egy 6-os merevségű. Játszani nem kell keményebb deszka.
Filzmoosban voltunk és volt lehetőség mélyhóban is kipróbálni. Ez a csapottvégű változat rövidebb, mint a hegyesvégű, az a kimondott mélyhavas forma, de ez sem rossz. Nem akar kiugrani a hóból, de elég hátul van a kötés ahhoz, hogy ne kelljen arra figyelnem, hogy hátraterheljek. A régebbi erőlködős, comberősítő meneteket nyugodtan elfelejthetem. De ha nem kell ezzel törődni, akkor megint marad tartalék trükközni, a fordulókat utolsó pillanatban berántani (hátsó láb, bokamozdulat), és mivel alig van ellenállása hátul, ez egy pillanat. Játék az egész!

"A boldogságot a hozzád illő forma megtalálása jelenti. Ebben a folyamatban nincs jó vagy rossz, sem pedig cél, hiszen minden tulajdonságnak más forma felel meg és minden formának mások a tulajdonságai. Lehet, hogy soha nem találod meg a számodra tökéletes formát."

Burton Fish úgy 15 éve a piacon..és még sorolhatnánk a Freeride lapokat sztem..

Vagy még a Hammer Stream. Az annyira más volt, mint amihez hozzászoktam, hogy még kipróbálni sem akartam. De sokszor mentem Endru nyomában, mert különben elsüllyedtem volna ott, ahol a Stream vígan felúszott.
Én is a szimmetrikus formában hiszek. Bár a mozgás meg asszimetrikus. Akkor a 2 oldal miért legyen azonos? Mi van akkor, ha tényleg eltalálták?
Viszont az, hogy hátul alig van felület, és ettől ki akar emelkedni az orra, kíváncsivá tett. Tényleg a megszokott a legjobb?