Sziasztok!
Az 50. születésnapomat Söldenben ünnepeltük.Őrült módon siklottam a 10 km hosszú piros pályákon.
Az 52.-en itthon ülök..nézegetem makacskodó térdem.
Sajnos az 50.születésnap ünneplése tovább folytatódott az év során, a szénhidrátban dús,mozgásban szegény életmód 8 kg-ot hozott.1 év múlva Obertauernban az első nap végére bedagadt a térdem...
Ez igy ment nap mint nap..Arra gondoltam ,biztos a súly.Szigorú diéta, nonsteroidok,porcerősítők,gyógytorna,12 kg fogyás, nem javult.Az idei sielés Cataflam és dagadt térd mellet lezajlott, de beláttam nem mehet így tovább...beneveztem egy arthroscopiára.
A műtét 1 hónapja megtörtént,az eredmény lesújtó,porclágyulás I-II,és a sipcsont oldalsó ferületén III.fokozatú.
Nagyon elkeseredtem,nekem soha nem fájt a térdem, "csak" duzzadt...A műtét után 3 héttel kaptam egy Monovisc injectiót az izületbe, és próbálom erősíteni az izomzatot gyógytornával,úszással.Jelenleg itt tartok.
A síelésre rákérdeztem a sebésznél, (mintha ez lenne a legfontosabb:)),de azt mondta síelhetek ,kék pályán...akármit jelentsen is ez...
Szeretném,ha sorstársaim leírnák a történetüket.
Sieltek-e egy ilyen diagnózis után...milyen porcerősítőket,hyaluronsav injekciókat kaptok,hova jártok gyógytornázni...egyáltalán próbálkozzam-e még vagy felejtsem el???