Sziasztok!
Ankogel-en síeltünk 2022.03.09-én és 11-én, nagyon rég síeltem ilyen kiváló körülmények között ilyen jót. Hát nem egy nagy pálya rendszer, ráadásul csak a közép állomástól felfelé lehetett használni, mert lejjebb, illetve a völgy állomásra nem volt hó, elolvadt, s nem hóágyuzták be szerintem egyáltalán. Nem bántam, fent annyira tökéletes volt a természetes hó a minuszoklban, hogy feledtetett mindent.

Szóval annyira megragadott a látvány a szikrázó napsütésben, hogy készítettem egy élő bejelentkezést a Símánia csoportba, úgy éreztem ezt meg kell osztanom másokkal is.

https://www.facebook.com/pusker.laszlo/videos/951054428878199

A hegytetőn csak a wc volt nyitva, ellenben a kb 200 méterrem lejjebb lévő étterem, mindenért kárpótolt, csodálkoztam is, mert úgy éreztem modernségével mintha kilógna a retro hütték, kabinok, felvonók, körülmények sorából.

A pályák viszonylag rövidek, a leghosszabb kb.: 3 km, de a hegyes, dombos, hullámos kialakításnak köszönhetően végig komoly oda figyelést igényel, pláne nagyobb sebességnél, mert igen komoly letörések vannak benne, fekete pályákat megszégyenítő meredekséggel.

Hosszabb időszakra csak akkor választanám, ha lehetne pályán kívül is síelni nagyobb hó esetén, merthogy kifogyhatatlan freeride lehetőségek rejlenek benne a látottak alapján, de most a kísérletek csak azt bizonyították, hogy a pályán sokkal kellemesebb csúszni.

Jelen pillanatban 1-2 napra számomra maximálisan kielégítő volt.

https://sielok.hu/video/565863/

https://sielok.hu/fotoalbum/23252/kep/1/

Két napot síeltünk itt.

Pozitívum: kevés ember; jól gondozott pályák.

Negatívum: a pályák jelölése (a feketének jelölt pályák messze nem feketék, sokkal inkább pirosak); rossz pályajelölés (szerencsére első nap viszonylag jó idő volt, mert különben baj is lehetett volna, ugyanis a nyilazások rosszak: lefelé mutatja az irányt a pálya legtetején nem pedig oldalra, amikor arra nincs pálya, illetve szakadék van. Egy helyi elmondta, hogy volt aki le is zuhant a tavalyi évben itt. Ködben ez nagyon veszélyes lehet, védőháló pedig nincs. Elavult (de legalább nem lassú) gondolás liftek, amikben végig állni kell és ha lekésted kétszer tíz percig is dekkolhatsz, így több, mint 30 perc is lehet mire feljutsz! (a második nap pénteken ráadásul leállt a csúcsra menő gondola, amiben mi is benne voltunk negyed órát mozdulatlanul állt, majd 20 perc alatt csiga tempóban visszavitték a kiinduló pontjára-hát nem volt kellemes élmény, de legalább nem kellett helikopteres mentés).

Az apartman tulaj osztrák nő elmondta, hogy nem valószínű, hogy fejlesztések lesznek, hiába jelölik a sítérképen, mert természetvédelmi terülten való elhelyezkedése miatt nem engedélyezik azt. Nagyon sokan elköltöztek innen egy csomó hotel üresen áll, lassan enyészik el az egész. Emiatt van egyre kevesebb síelő itt és viszonylag könnyű szállást olcsón találni.

Ha jó az idő és nem zavar a felvonóban való ácsorgás, nem rossz hely (nagyon szép a környezet, a látvány), de vissza nem fogok ide vágyni!

Ankogel őrzi még azt a hangulatát, amilyen 20 éve volt a síelés. A kabinra várva meg tudtam figyelni az arcokat. Mindenki türelmesen várt, közben pihent, mert a pálya, de a pálya melletti terep is igazi kihívás. Elégedettség volt az arcokon, amit az igényes, hosszú és fárasztó csúszások után szoktunk érezni. A legtöbben elhivatott sízők, freeriderek. Összenéztünk, mosolyogtunk, mert tudtuk, hogy miért vagyunk itt, és hogy mi ebben a jó. A zord idő ellenére volt sok gyerek is. Sítábor, a testnevelő tanárukkal. Tömeg az viszont nem volt. Ez nem az a hely. Egyre kevesebb ilyen maradt. Sajnálnám, ha ide is elérne a tömegturizmus kiszolgálására alkalmas fejlesztés. De nem hiszem, hogy megérné, mert ez a hegy sportos síelőknek való, akik nincsenek túl sokan és nekik nem kell a fűtött ülés.

Két napja érkeztünk vissza Ankogelről. Megosztanám veletek vegyes tapasztalataimat.
12 fős csapatunkkal Mallnitzban szálltunk meg,ami egy meseszép kis zsákfalu. Szálláshelyünk az 5 éjszakára egy magyar házaspár által üzemeltetett,gyönyörűen 4 csillagos szintre felújitott panzió, a Mallnitz Apartement volt. Ajánlani tudom mindenkinek. Baráti ár 36euro/fő/éj finom reggelivel és vacsorával. A falu pályája,az Ankogel kb. 10 perc autóval/ingyenes síbusszal. A pályához vezető út végén, egyik oldalon a dombon kék gyakorlópályák 300-400 méter hosszan, hüttével,pènztárral,a másik oldalon a 'hegy' az igazi pályákkal.A csapatban volt 3 teljen kezdő síző(köztük a felesègem is) akik bizony 3 - a szálláshely által ajánlott magyar oktatóval vègigtanult - nap után,èrthető módon "kinőttèk" a lenti kèk tanulópályákat.A fentebb lèvő, tènyleg a hegyen található tapasztaltabb sielőknek való pályákat viszont a kellő gyakorlat hiányában nem tudták használni.Emiatt az Ankogelt inkább gyakorlottabb sízőknek ajánlanám.Mondjuk a lenti gyakorlópályák arra jók voltak,hogy megismerkedjenek a sízèssel,gyakorolják az alapokat,de erre bármilyen másik pályán is lett volna lehetősèg.A fenti piros-fekete pályák szèlesek,jó lejtèsűk,sajnos csak 2szer tudtam lecsúszni a csúcsról a parkolóig.A negatív èlmèny maga a felvonózás,feljutás a csúcsra.A parkolóból/alsó állomásról egy sokszemèlyes kabinos visz fel a közèpállomásra.Onnan mèg egy átszállás,szintèn egy sokszemèlyessel irány a csúcs.Ezzel az a problèma,hogy az alsó-közèpállomás ès a közèp-felsőállomás között csak 2-2 db kabinos jár,aminek a menetideje kb 10-15perc ès csak állóhely van.Tehát ha nincs szerencsèd ès pont előtted ment el a lenti,akkor a lenti állomáson is vársz 10percet,utazol állva 10 percet,majd a közèpállomáson is vársz ès szintèn utazol 10 percet ès lecsúszol a völgybe 10-15 perc alatt.Az várakozástól ès állva utazástól is simán elfárad az ember lába.Ha ezt megcsinálod 2szer, már nem biztos,hogy lesz kedved harmadjára felmenni a csúcsra.
Kintlètünk első ès negyedik napján voltunk az Ankogelen.Az eslő napon tiszta,napsütèses időnk volt,a negyediken borús,ködös.A negyedik napon alig tudtam lejönni a csúcsról,olyan tejköd volt.A közèpső állomástól már jó látási viszonyok voltak,viszont a nagyon meleg miatt olvadó kissè már latyakos hó.Sajnos a kintlètünk alatt plussz fokok voltak ès a másik pályán is olvadás fogadott minket.

Második ès harmadik napon a szállásról vonattal átmentünk Bad Gasteinbe.A vonatra fel kellett hajtani az autóval ès irány az alagúton át,10 perc menetidő volt.Meleg ès nagy szèl fogadott minket a felső pályaszakaszok le voltak zárva Gasteinben.Szerencsère csillapodott a szèl ès elindították a kabinosokat a csúcsra.Nagyon jó kis pályarendszer szèles piros pályákkal,nem kezdőknek.Át lehet csúszni a hegy túlodalán lèvő völgybe ès onnan fel a szomszèdos hegyekre.Átcsúsztunk a szomszèdos Angeltalra,ott nagyon szèles kèk ès piros pályák indulnak a csúcsróp.Jók az összeköttetèsek,gyorsak a kabinosak,a hosszú sor is hamar eltűnk.

Összegezve,Ankogel inkább a tapasztaltabbak terepe,ha jók az időjárási körülmènyek nèhány napot el lehet csúszkálni,csak legyen nálad kemping v horgásszèk.Inkább ajánlom Bad Gasteint ami szintèn a közelben van,sokkal több pálya ès hegy van összeköttetèsben.Na meg persze kb fèl órára van Mallnitztól a Mölltall amit nem tudtunk kiprobálni mert le volt zárva rossz idő miatt.Szóval a szálláshelyünk ès Mallnitz csillagos ötös,viszont maga a síelès ès a pályák kizárólag a szokatlanul meleg,borongós ès szeles idő miatt csak közepes volt,de erről ugyebár nem a hegy vagy a pálya tehet.

Meglepődve tapasztaltam, hogy ennek a jó kis síterepnek még nincs fórum topikja. Hát akkor legyen. Ugyan még nincsenek nyitva, de mi mégis itt nyitottuk a szezont egy élménydús túrasíző hétvégével. A pályákat már hóágyúzzák, nagyon készülnek a szezonra, dec. 15-én nyitnak.

Az egyik nap a völgyből a középállomásig mentünk fel túrasíkkel (1287 > 1945 m), aztán onnan egy mennyei csusszanás, előző nap pedig a közeli Jamnigalm (1768 m) környékén, fenyves erdőkben túráztunk, mélyhavaztunk. Erről majd bővebben a túrasí topikban.

Pár szó az Ankogelről, mert régebben többször is jártunk itt, valamiért kedvenc falunk volt ez a Mallnitz. Talán azért, mert hajdanán, még a sielok.hu előtti időkben sikerült párszor olyan helyekre menni síelni, ahol havat sem láttunk, aztán utána már biztosra mentünk: így lett törzshelyünk egy időre a Mallnitz környéke, ahonnan könnyen elérhető a Mölltal gleccser is. Na, itt hóban nem volt soha hiány!!!

Ankogel nem a kényelmes síelőknek való hely, de aki a hosszú, széles meredek lejtőket szereti, az imádni fogja. Jó nagy szintkülönbséget lehet megsíelni, a tömeg itt nem jellemző. Nincsenek ülőliftek, a nagykabinban is állni kell, így fél nap alatt is rendesen el lehet fáradni. Volt, hogy itt töltöttük a húsvétot, akkor szoktak zárni, de még a zárás napján is volt legalább 2 méter hó. Eszméletlen jó sízés volt! Reméljük idén is jó szezonjuk lesz, gyűlik a hó szépen, havazott a napokban.

Mallnitz pedig egy ideális alpesi falu pihenésre. Zsák település 1200 méteren, itt ér véget az út, illetve az autókat át lehet vasúton szállíttatni Salzburg felé, közúti alagút nincs. Sok szálláshely van, mi a falu központjában lévő a Hotel Kärntnerhofban laktunk (sok magyar jár ide) kényelmes apartmanokban. Mölltalra kb. fél óra alatt lehet átjutni, egy szerpentin le, és egy másik fel, de mindkettő általában jól járható.

Néhány fotó: