3 napos síelésünk második napján (01. 17.) pont a 49. születésnapomon jöttünk Obertauernbe. Egyszer már voltunk itt egy éve, de akkor felemás érzésekkel távoztunk. A feleségemnél kialakult akkor reggel egy lelki gát és egy nagyobb letörésnél megállt és nem mert lemenni. Délután kicsit oldódott a 21a pályán. Most azonban már volt mögöttünk egy sikeres nap a Reiteralm-on, ahol a piros pályákat is megismertük, így sokkal bátrabban mert ő is nekivágni. A már ismert 21a-n kezdtünk, bemelegítésként lecsúsztunk rajta kétszer. Továbbra is ez egy kedvenc kék pálya, nincs rajt nagy letörés, széles, nem túl hosszú, de nem is túl rövid. Szóval kezdőknek pont ideális. Az ebédet is ennek a pályának az aljában fogyasztottuk el egy jó kis hüttében. Aztán egy kicsivel nehezebb 10a - 8a kombinációkra váltottunk. Ez nagyon bejött. Ugyanis ezek kék pályák, nagyon szélesek, éppen ezért lehetőség van rajta kikerülni a nagy letöréseket, vagy ha éppen határfeszegetés a cél, akkor rá lehet menni, hogy a letöréseken csússzon az ember és akkor akár pirosnak is mondható egy-egy szakasza. Egyedül a végén van egy szük és meredek lejtő, ami a közút felett átívelő hídra visz rá. Ez (szerintem) kikerülhetetlen. Egy kezdőnek délután, záráshoz közeledve kemény dió lehet, mert eléggé buckásodik. Mi most ezt is sikeresen abszolváltuk (többször is), de érezhető volt, hogy minden lecsúszásnál egyre rosszabb a pálya állapota.

Menetközben társaságunk egyik tagja egyszer rábeszélt a szemközti hegyen lévő Zehnerkarbahn felvonó tetjéről induló kék 1a-ra. Na ez önmagában nem túl nehéz pálya. Kellően széles, nincsenek vészes letörések, viszont meglepő módon iszonyú nagy szél volt fenn a pálya felső harmadában. A porhavat lefújta a pályáról, alatta jeges volt, de igazából ettől még jól síelhető volt nekünk is. De szürreális volt a szelet és az általa fújt porhavat látni, benne síelni. Kicsit a Delta főcímére hasonlított, persze nyilván lightosabb volt. Érdekes volt ezt megtapasztalni, de aztán ide nem tértünk vissza. De egy szélcsendesebb időben visszamegyünk.

Obertauern egyébként egy nagy pályarendszer, mi csak egy kis részét ismertük meg, így nem kizárt, hogy más pályákon más a helyzet, lehet, hogy vannak kezdőknek ennél jobb pályák is.

December 14-17. között 3 napot, kb. 110 km-t síeltünk. Igazi téli hangulat fogadott minket, az utcákat is hó borította. Obertauernben volt a szállásunk, kb 5 percre a pályától (160 EURO/éj). Az első éjszaka leesett 10 cm-nyi hó, másnak is havazott, az idő is szeles volt, így ennek megfelelően rossz látási viszonyok, de friss hó mindenütt. A második napra déltől már jobb volt, harmadik nap tökéletes, frissen ratrakolt pályák, tavaszi meleg. A napos oldalon délre már érezni lehett a pályákon, de szinte mindenhol jól síelhetőek voltak a pályák. Néhol soknak tűnt az ember, de a pályákon nem volt sehol sem tömegérzés. ahogy korábban már írták, néhol trükkös a pályajelzés, vannak kezdőknek erős kékek, a piroson belül sötétpirosak. Pozitív viszont, hogy sok hegyről le lehet jönni lankásabb és technikásabb útvonalon is. szép hely, profi terep jó felvonókkal. Jó volt, hogy korán nyitó hóbiztos pályarendszer, de lehetnének kicsit kanyargósabb pályák. szerintem elégtelen a bevásárlási lehetőség, pékség. Tetszett még az éjszakai síelés.

Febr. 19-20-ai sielés:
Tavaly voltunk először itt március kozepén, Radstadti megfizethető áru szállással, indulás előtt 2 héttel foglalással. Jó volt.
Az idén 5 napra terveztünk érkezni a környékre sielni, de sajnos szállást már nem találtam megfizethető áron február közepére, 80 km-es körzetben. Egyébként a pálya május 1-ig nyitva van a tervek szerint.
Így Gerlitzen lett a fő pálya és szállás, gondoltam majd ott elleszünk 3 napot és valamelyik osztrák vagy olasz pályára átmegyünk 2 napra kalandozni.
Sajnos az időjárás olyan meleg volt, hogy Gerlitzen teljesen ki volt kásásodva és 10 óra köröl már hatalmas kásabuckák voltak. A hegy felétől lefelé csak a pályán volt hó, este sem volt minusz, reggel 10 órakor meg már 10 fok volt még felhős időben is. Kezdők szenvedtek, de a haladóknak sem volt kellemes. A lapos részek viszonylag jól bírták, de egyébként 3 nap alatt bejártunk mindent, elfogyott a pálya.

Obertauern Gerlitzen mellől kb a tojásos felvonótól 110 km-re és 1 óra 15 percre van. Megéri-e elkalandozni? Mindenképpen! Főleg ha ilyen meleg időjárás van mint most! Az autópályán van egy +7 eurós Katschberg alagút, amit reggel kifizettünk, hazafelé meg kikerültük a Katschberg hegyen és pályán keresztül, masszív emelkedővel és lejtővel az úton.
Reggel esett az eső Gerlitzentől Obertauernig, majd kb. a település tábla előtt 1 km-el hóesésre váltott és a közút mellett 1 méter magas hómennyiség kezdődött. Több helyen olvastam, hogy különleges mikroklíma van ott. Lehet benne valami. Két napig amíg ott voltunk folyamatosan esett a hó, fent a hegygerincen erős szél fújt.
Ez volt nekünk hóország a korábbi 3 nap után. A hó minőségét újra meg kellett szokni, hogy itt ki van fagyva a pálya, hogy természetes hó van. Mi nagyon szeretjük, hogy van csákányos, tányéros, vagy fapados 2-es és 4 személyes felvonó. A Tauernrundet kényelmesen két nap két irányban körbejárva és az igényelt plusz körökkel igény szerint kiegészítve mégis nagyon jól esett beülni a 6-os és 8-as kényelmes, bőr, fűtött ülésekbe a buborékot lehajtva, mert vadul esett a hó és a dara valamint fújt a szél. Persze kiszállva újra kapod a természetet az arcodba, de ez ilyen, sielni jöttünk.
Nagyon szeretjük, hogy a pályákat jól be lehet látni, a végcélokat ki lehet jelölni, mert az egész völgy egy nagy térképpé válik egy kis helyismeret után, főleg ha nincs felhő vagy köd. Most vegyes volt, esett a hó meg a dara vadul, fújt a szél, vágta az arcunkat a cucc a csősál egyre feljebb csúszott, de nem baj. A pályák jók, nem buckásodnak, szélesek. Sokan a pályát is elhagyják egy kis freeridera, van rá bőven lehetőség, egy két rész lavinaveszély miatt le volt zárva, ki volt táblázva. De a kezelt pályákon nincs ilyen veszély.

Mi személy szerint nagyon szeretjük ezt a pályát, a jegyárakat nézegetve egy hangyányival még olcsóbb is a bérlet itt (Gerlizten, Flachau és társai). A közwc-k nagyon magas szintűek, modernek, néhol piszoár felett szemmagasságban a falba épített kistévén a panorámatv megy zenével. Túlzás, de itt ez van, papír, hajszárító, tisztaság, akasztó és polcok mindenütt.
A pályáknál ami feltűnt, hogy a szín jelöléseknél itt elférne egy kis árnyalás. A piros pályákon azért előfordulnak meredekebb szakaszok, máshol erre már egy feketét is ráraknának. Nem vészes, de kezdőként erre járva ezzel számolni kell.
Most ez a két nap alatt végig zárva volt a Gamsleiten2 fekete pálya. Pedig erre fájt a fogam. :-) Tavaly párszor lejöttem rajta, a tetején szép kilátás van, és azért élmény egy ilyen pályán sielni.
Idén is ettünk délben, kb max fél 12-ig be kell ülni, mert utána esélytelen. Egy fél literes skiwasser és főkaja átlag 9 ezer ft/fő körül jött ki a Grünwaldkopfbahn alsó alatt/mellett az étteremben és az Edelweissbahn alsó valamelyik étteremben.
Parkolás: időben kell érkezni, elvileg 9-kor nyitnak a felvonók, 3/4 9-kor még P3 parkolóba félig tele állapotban érkeztünk.
Síbérlet: 2 eur visszajár a nap végén ha az automatába leadod.
Gyerekkel: Bobby runde, Kindertauernrunde, játszósípark kis házakkal, szlalompályával, jégkunyhó, pumpapálya (mi így hívtuk)
Fotopontok: Beatles lemezszobor, normál szobor a hotel előtt, Beatles zongora, hinta, szivecskés napágy, stb ki mit szeret, vagy a S7-es csúcspontok, 3-5 méteres hófalak, vagy egyszerűen a csodás látvány körben.
Síturisták: az idén rengeteg hollanddal találkoztunk. Buszokkal, kocsival jöttek, és angolok buszokkal.