Az obertauerni Gamsleitenbahn kasszánál indítottunk 4 napos Lungo bérlet vásárlással. Mától 28-ig mellékszezon van; sajnos, minket nem érint, mert csak 5 napos bérlettől jár a kedvezmény, de remélem, kedves sporttársaim között majd lesz aki megtakaríthat egy kis sörre valót...
Az EU-s oltásigazoláshoz személyi okmányainkat is elkérte a pénztáros. Ugyanígy jártak el a vendéglátó helyeken. Sítársaink fegyelmezetten viselik a maszkot a lifteken. Mindenki türelmes, tartja a távolságot, a kabinokba nem nyomulnak be négynél többen. Mérsékelt népesség van a pályákon, nincs tömegjelenet, és nincs sorbanállás. Persze, reggel a napsütötte oldal népszerűbb volt, tekintettel a mínusz 11 fokos hőmérsékletre. Az előrejelzés szerint alakult az idő: dél körül beborult, az enyhülő időben puhultak a pályák, és a széllel megjött a hó is! A Zehnerkarbahn "1e" jelzésű, jó esésű pályáján ért bennünket a hóesés, így minden körben friss havon csúszhattunk. El sem hagytuk záróráig!

Lockdown sielés - azt hiszem visszahozza a sielés önmagát, tömegek nélkül és hütték nélkül. Szerintem sokkal szerethetőbb a sielés ennek az arca. Semmi hüttézés, amugy sem finom gőzgomboc 4 euros schiwasser, csak a tiszta sí.

Feltünt, hogy a sielök sokkal jobban tudnak átlagosan sielni hegyen, így a pályál állapota sem romlik, a pályák sincsenek tele tekintve, hogy a liftek harmad/fél kapacítással üzemelnek.

Az emberek sokkal barátságosabbak, mindenki a sielésért van itt, amikkor kisütött a nap szépen mindenki kiült a hóba és elövette a szendvicsét kulacsátm vagy lent a parkoloban ült a kocsija csomagtartójában.

Szeretném, ha meg maradna ez a sí hangulat és nem a felesleges ujabb és nagyobb és fütöttebb sifelvonok lenének, az egyre hangosabb és harsányabb hütték.

És a kis leírás:

Péntek: éppen, hogy nem az eső esik a hágon, nagyjából 8 autó lehet a parkolóban, mondjuk összesen 15 a hegyen, nehéz 20 cm szűzhó, fent 0 láthatóság, tán 3-4 kör szűzhavazás a keleti oldalon, majd fel a kabinossal néhány meredekebb kulóráért, elsőkörben lavinát rombantottak - majdnem ránk mert besieltünk a lezárt zónába, de atom stabil volt a hó így nem jött senki. Első nyom a kuloárban, pár korrábbi lavina nyom tán elöző napi, mert érthetetlenül puha volt a lavina maradék is. 12-re KO. Parkolóban szendvicsezés, két kedves osztrák ép kész lett a saját kis szendvicseikkel így megnyertük az egyetlen padot, ami ráadásul szélvédett is. Na még 2 kör utána azt haza.

Szombat: lent eső, na de azért nyításra fel, ami annyira sikerült, hogy másodikak voltunk a sorban a top szűzhő lejtőn, 4 helyi után, akikkel megtárgyaltuk, hogy ez az igazi sielés. Udvariasan előre engedtük öket fennt, hogy a teljesen szűz hegyoldalt ők kezdjék el, mi voltunk az 5és 6-dik nyom a 400 m széles hegyoldalon, 30 cm porhó napsütés. Ennyi. Vagy még 6 ilyen kör mirre kezdett fogyni a szűz terep, gyorsan át is az itteni sziklás lejáros falra. A falat még nem nyította meg senki. Első két nyom, meglepően sok hó a lejáron, ott is lehetett kanyarogni bőven, ahol máskor örül az ember, ha elfér a síje. Vissza az elöző hegyoldalra mert azért még maradt össze sielendő terület, mert habosra botozni sem jó és onnan könyebb visszacsuszni. Ez 4 szer. Ebéd idő a padon lent. Nézzünk szét másfelé vagy szűzhó, ami kicsit elkezdett nehezedni a naphatására vagy tökéletesen raktrakolt pálya. Egy ujabb szünet egy sziklacsoport alatt néhány helyi társaságában. Még soha sem sieltem végig Tauern roundét ma meg volt.

Vasárnap: Mindenhol izomláz, de nyításra fel, talán esett elég hó, hogy az elözőnapi nyomokat eltakarja, sajnos annyi nem csak 5-10 cm, de a pályán szűzhvazni 2 órát azért nem rossz, negatívum, hogy megint nem lehetett látni, így 11:30 kor game over.