Nagyon csodás nap volt, egy gyakorlatilag életműdíjjal felérő győzelem a férfiak mezőnyében, egy csendes, de a kudarcok ellenére nagyon kitartó személyiség, Alexis Pinturault közreműködésében, akinek a pályafutása jelentős részében az egyik legprofibb síelővel, Marcel Hirscherrel kellett versenyt futnia, és a mai győzelemmel is bizonyította, hogy nem véletlenül ért fel a csúcsra a pályafutás végéhez közeledve.
A most szomorú vesztes, Odermatt esetében azt hiszem, csak a sérülések akadályozhatják meg, hogy ilyen sikereket még bőven elérjen a karrierjében.
A hölgyeknél a még csak a legjobb éveibe érő, de ennek ellenére már egy hosszú utat megtevő és nagyon alulról építkező, s egyben nagyon komoly munkát az asztalra letevő, Petra Vlhovát fogják a sí "történelemkönyvekbe" bejegyezni, szintén nem érdemtelenül. Remélhetőleg ez a szomszéd - sokkal kisebb hátteret nyújtani tudó - országból érkező lány még sok szép sikereket fog elérni a jövőben, akinek a pályafutás a sítörténelem egyik legeredményesebb és tehetségesebb női síelőjével, Mikaela Shiffrinével zajlik párhuzamban.
Úgy gondolom, hogy az elmúlt évtizedek egyik legkiélezettebb és legszínvonalasabb versenysorozata zárul holnap, amelyen születtek újabb sztárok (Odermatt, Liensberger), a végső célt elérték a talán legszorgalmasabb sí versenyzők, illetve másodvirágzását élte a pályafutását illetően az egyik legnagyobb hullámvasutazó, pici, de felettébb erős és egyben ügyes versenyző, Lara Gut.
Mindenkinek voltak szerencsés és szerencsétlen fordulatai, a hosszabb távon vagy csak az adott versenyen kieső riválisok, az elmaradó futamok, a század másodpercek, a buckák vagy a pályák második futamának végére leromló állapotát illetően, s talán ebben az évben többen is megérdemelték volna a végső sikert, de ha a konstans teljesítményeket, s főként az elmúlt éveket is figyelembe vesszük, akkor úgy gondolom, hogy az arra érdemes személyekhez kerültek a kristálygömbök.
Jövőre egy olimpiai és valószínűleg hasonlóan érdekes és nem egysíkú szezon elé tekinthetünk, a férfiaknál a jelenlegi első két helyezetten kívül, a remélhetően visszatérő Kilde, a talán jövőre "beérő" Marco Scwharz, illetve Loic Meillard kettős, vagy esetleg a győztes útra visszatérő Henrik Kristoffersen, s talán-talán - az őserőt képviselő - Filip Zubcic vagy a hasonló óriás - egy sérülésektől távoli felkészülés és szezon jegyében - Dominik Paris vagy az olimpiai nagy menő, Matthias Mayer tudja majd igazán színessé tenni a szezont.
A hölgyeknél is igazán sok szereplős lehet a következő szezon, a gyorsabb számokban is valószínűleg egyre otthonosabban mozgó, szinte fáradhatatlan Vlhová, a brilliáns ügyességű Shiffrin, az ifjú titán Liensberger, a már kellő tapasztalattal felvértezett, de még legjobb évei előtt álló Marta Bassino, a tehetséget talán végre nagyobb sikerekre váltó Wendy Holdener, az egyik legsokoldalúbb, szintén svájci, Michelle Gisin, a nagy visszatérő Lara Gut, a talán egy szezont sérülések nélkül letudó egyik legbátrabb Sofia Goggia, az egyik legharcosabb és komoly tudással és tapasztalattal bíró Federica Brignone, az egyik legcsinosabb, s egyben legerősebb Mowinckel vagy még a mindig bőven ifjak közé sorolható Alice Robinson, Meta Hrovat is sok-sok győzelmet, helyezést, pontokat csenhetnek el egymástól.
A jelenlegi helyzetben "életmentő" volt legalább így megélni a síelést, az annak díszletet biztosító gyönyörű tájakat és ragyogó versenyeket.
Holnap egy-egy "buli futam" és utána sajnos közel egybefüggő (söldeni "melegítést" ide nem számoló) 8 hónapos szieszta vár ránk, de bízzunk benne, hogy újra következik egy "régi" szezon, amikor nem lesz akadálya például az amerikai helyszíneken való versenyeknek vagy a nézők előtti futamok megrendezének, s amikor mindenki szabadon hódolhat ennek a gyönyörű és felettébb örömöt biztosító szabadidős sporttevékenységnek.