Szombati napon feltekertem a Kojsói- hegyre. Gondoltam megnézem a sípályákat is, de mire felértem az 1246 méter magas csúcsra- annak tudatában, hogy vissza is kell még gurulnom a kiindulási pontig, Hidvégardóra- már erőm nem sok maradt a sípályák felkeresésére. Azért annyit észre lehetett venni, hogy nagy fejlesztések nem történhettek a síterepen. Én most jártam itt először, így viszonyítási alapom nincsen, de építkezés nyomait csak az Erika menedékház előtti területen lehet felfedezni. Talán inkább csak tereprendezés történik a ház előtt. A hegyre felvezető aszfalt út a hegygerincig vadiúj, utána a menedékházig köves. Bringatúrára tökéletes, azzal viszont számolni kell, hogy Zlatá Idka- tól (Aranyida) már sportosan meredek. Több helyen is tábla jelzi a felvonó és a menedékház irányát. Nekem nagyon megtetszett a vidék, a körpanoráma fentről káprázatos. Ide vissza kell jönni télen is, remélhetőleg beindítják majd a felvonókat. Különben volt élet a hegyen, mert gombaszedők százai lepték el az erdőket és persze gyalogos és bringás turisták is akadtak szép számmal. A biciklitúra kiindulási és végpontját is érdemes megemlíteni, Hidvégardó település rendezett központtal, benne felújított népi házakkal, templommal, kúriával, emlékművel várja a látogatót.
(Hídvégardó- Torna- Szepsi- Jászó- Rudník- Zlatá Idka– Kojsói- hegy oda- vissza 103 km)