-- Jan. 23-án jöttünk haza Valmeinierből, 1 bő hét (szombattól) sízés után. Az időszak elején (Szo, V, H) nagyon meleg volt, tartottam is a pályák állapotától, mivel a cél 9 éves kislányom tanítása volt. Szerintem nagyon-nagyon korrektül karbantartották a pályákat, csak félúttól lefelé voltak kijegelt részek, a legtöbb a felvonók előtt. A melegben a hóágyúkkal csak lemoshatták volna a pályákat (még éjjel is) - nem tették - viszont reggelre mindenhol egyenlertesen ratrakolt hó borította a jeges részeket is. Na persze dél felé már nem, és akkor kásásodott is. Aztán du-ra lefagyott. Egy-két piros pálya délre néző szakasza földig leolvadt, ezek nem használhatóak - tán még most sem. Aztán kb. szerdától megjött a hideg (péntekre kicsit sok is lett belőle), beindulhattak a hóágyúk. Hó viszont csak csütörtökön, az is csak du., este, és össz. 3 cm. Na jó talán 5, ahova összefújta.
A valmeinier-i rész kezdőknek, gyerekek oktatásához szerintem kiváló, mert ezen a szinten nagyon változatos nehézségűek a pályák, okos megválasztással szép folyamatosan lehet emelni a szintet. A kék pályák elég szélesek, kékhez mérten elég meredekek, lendületesek is, a nehezebb részek viszont elsőre akár megkerülhetőek zöld pályán is. Vannak kialakított ugratók is - sajnos viszon jó pár csekély értelmű kezdő nem tudja, hogy ezek nem remegő lábakkal és hóekével legyalulandó, eltolandó buckák... A "pirosló" részek viszont valóban inkább a valloire-i hegyeken vannak, oda az át- és visszajutást viszont kissé lassúnak és macerásnak találom. A felvonók tényleg kissé lepukkantak, a Gros Crey pl. tényleg nem lassít beüléshez és kiszálláshoz, így a menetsebessége pedig valóban lassú. A Jeux viszont lassít, és tud gyors is lenni, csak a fene tudja miért elég gyakran nem kapcsolták rá a teljes sebességére. Az ülések is elég amortizáltak. Jól jönne vmi szélfogó a liften (pénteken -12C volt 1800-on és 30km/h szél, onnan csak feljebb mentünk, 2500-ig ), de nincs.
Én ugyan nem tudtam igazán jól elereszteni magam, de ez nem a pályák hibája, erre készültem, ez a lányomról szólt, aki viszont eszméletlen nagyot fejlődött, stresszek, elvárások és követelmények nélkül, csak úgy happy-n, magától.
Szállás: Résidence Les Lumieres de Neige. Az iroda és a szálló honlapja szerint 100m-re a pályától. Nekem 260 lépés, két kerítésen át, vállalva a tetőről rámszakadó hó kockázatát. (Napi 2-szer oda vissza, naná, hogy megszámoltam.) De egyébként jó nagy kerülőkkel és szintkülönbséggel még messzebb. Kicsiket lépek. Nyilván. És sajna közben viszem a gyerek síjét is. Pedig az én 186 cm-s Atomic GS 11-esem sem pehelysúlyú (azért inkább cipelem), és a lányomé sem.
Megérkezéskor ággyá-nyitható-foteles szobát akarnak adni, határozott, bár nem durva fellépésre előkerül a franciaágyas. Egyébként semmi gond, a leltár formális és pillanatok alatt zajlik a kijelentkezéskor. Az összkép kissé kopottas, "franciás", de hát nem is drága szállás. Viszont éjjel kettőig túlzás nélkül állati ordítozás zajlik a szomszédos szálláson. Kislányom kérdezte, ezt miért csinálják? Tudja vki?
Senusret