Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találod. A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk.
ELFOGADOM
Menü ≡

Val di Fassa - Carezza síterep leírás

Üzenet írásához regisztrálnod kell, vagy be kell jelentkezned.
következőutolsó laponként: összesen 70, rendezés:
Üzenetek Üzenet íráshoz regisztrálj
Üzenet szövege
Feladó:  petibFérfiHaladó síelő
Dátum: 2019.05.01. 11:18
(Üzenetazonosító: 205741)
petib Hozzászólások: 69
Regisztrált: 2010.02.09.
50 síterepet értékelt

Képek a márciusi sítúránkról:
https://sielok.hu/fotoalbum/dolomit...ok-2019-marcius/galeria/

És egy kis élménybeszámoló:
http://sas2.elte.hu/bp/sieles/dol19....htm
Feladó:  petibFérfiHaladó síelő
Dátum: 2019.01.31. 14:34
(Üzenetazonosító: 204278)
petib Hozzászólások: 69
Regisztrált: 2010.02.09.
50 síterepet értékelt

Sziasztok!
Márciusban megyünk erre a terepre, szállásunk Pozza di Fassában lesz. Tervbe van véve a Sella Ronda kör, ehhez szeretnék egy kis segítséget kérni. Melyik kiindulási pontot javasoljátok (melyik kabinosnál a legkisebb a tömeg reggel 9 körül):
a) Campitello - Col Rodella
b) Canazei - Pecol
c) Alba - Col dei Rossi
Feladó:  teletabiii
Dátum: 2019.01.27. 18:50
(Üzenetazonosító: 204111)
teletabiii Hozzászólások: 42
Regisztrált: 2005.02.07.
1 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

Ezt az írást kiemeltük a síterepről írt élménybeszámolók közé.
Ezt a hetet Val di Fassaban töltöttük, zömmel a Sella ronda területén síelve. Idén hó alig hullott eddig, így gyakorlatilag csak műhavon síeltünk, viszont szinte az összes pálya hóágyúzott, így igazi korlátot a hóhiány nem jelentett.
Szállásunk Albaban volt, kb. 200 méterre a sífelvonók völgyállomásától, melyek közül egy kabinos Alba Ciampac régióba vitt fel, míg a másik, egy 100 fős nagykabinos a Belvedere területre vitt fel, mely már a Sella Rondába kapcsolódik.
Az érkezést déli irányból tettük meg, Val di Zoldo-Malga Ciapela-Passo Fedaia útvonalon, mely most jól járható volt rengeteg szerpentinnel, de havazás esetén gondok lehetnek, mindenképpen javasolt a hólánc bekészítése. A kb 80 km-es hegyi szakaszt kb. két óra alatt tudtuk megtenni.
Alba Ciampac területén egy napot síeltünk, igazán nem nyűgözött le. A fekete pályák mindkét oldalon jók lennének, de elég jegesek voltak, amit én nem kedvelek. A Pozzába vezető piros nagyon jó, csak a vége hosszan lapos, sok lökdösést igényel, így ezen sem mentünk kétszer.
Többi napon napon Belvedere felé indultunk a nagykabinossal, itt fönn van egy nagy katlan, tele széles kellemes lejtésű pályákkal, melyek még a nap végén is jól síelhetőek zömmel, kezdők is megtalálják a számításukat.
Egy nap Val Gardena felé indultunk a narancssárga útvonalon, Seceda lett volna a végcél, de meg meg álltunk, végül eltévedtünk, így már nem értük a végcélt. Ugyanakkor mind Campitello területen, mnd Val Gardena területén a Sassolungo hegy tövében nagyon jó pályák találhatóak, melyek nem részei a körnek, ezért sokkal kevésbé zsúfoltak, szintén jól síelhetőek a nap végéig.
Két alkalommal is elkalandoztunk Alta Badia felé, mely szintén nagyon tetszett, széles, esetenként hosszú, lendületes kék ill. piros pályákkal. Nagyon tetszett a San Cassianoba levezető piros, a Piz Soregáról levezető La Frania ill. a Piz la ila-ról lejövő pirosok (Bamby 1-2, Altin), Gran Risa eléggé elhasznált volt, így azt nem próbáltuk ki. Szintén nagyon jó és nevéhez méltóan szinte folyamatosan napos a Pralongiáról lejövő Del sole, viszont nem annyira tetszet a szintén innen, de San Cassiano felé levezető hosszú kék pálya, mely kissé lapos volt a carvinghoz, inkább olyan utazós kék.
Arraba pályái egész más jellegűek, többségük meredekebb, szinte folyamatosan árnyékos, ha nem a Sella Ronda részei lennének egyébként tetszenének.
Akkor pár szó a körsíről: egyszer sem csináltuk meg végül, a szombati hazautat megelőzően terveztük, megvettük a hétnapos bérletet, ami kb. csak 15 euróval több a hatnaposnál, el is indultunk, de az erősödő szél miatt lezártak néhány felvonót, így nem tudtuk megtenni az elkezdett narancssárga kört. Általánosságban elmondható, hogy itt is lennének jó pályák, de általában zsúfoltak, még így januárban is, főleg a nap végén, mikor hazautazik a nép. Nem olvadt egy percet sem, ennek ellenére voltak buckás részek a meredekebb szakaszokon délutánonként. Persze meg sem közelítve azt, amikor plussz fokok vannak napközben. A laposabb szakaszok viszont végig jól síelhetőek maradtak.
A csúcspont talán a Marmolada gleccser meglátogatása volt. Egyik nap késve indultunk kissé és már hosszú sor állt az Arraba feletti 10-es számú kétülésesnél, ami mgkerülhetetlen a Sella felől indulóknak, így végül aznap másfele síeltünk. Következő nap az első felvonóval elindultunk, odaérve az említett kritikus felvonóhoz még gyakorlatilag senki sem volt, így mehettünk tovább, nagyon szép helyeken felvonózva ill. síelve. Átkelvén a Padon hágón lesíeltünk Malga Ciapelába, a nagykabinosnál sem volt senki szinte, két kört mentünk simán, csak a harmadiknál kezdtek többen lenni. Maga a lejövő pálya kiváló, széles, lendületes, hosszú és csodálatos környezetben fut végig, mindenkinek ajánlom, főleg reggel kevés emberrel.
Sok minden tervezett dolog kimaradt ebből a hétből, de így is nagyon jót síeltünk, nagyon szép környezetben. Időjárással szerencsénk volt, igaz nagyon hideg volt, de többségében szélcsendes vagy alig szeles, napos időnk volt.
A körsí erőltetését nem javaslom, érdemes inkább a többi pályára menni. Egy baja van a rendszernek, hogy nagyon népszerű, nyilván nem véletlenül.
h i r d e t é s

Feladó:  antikváriusFérfiHaladó síelő
Dátum: 2018.01.08. 14:29
(Üzenetazonosító: 198031)
antikvárius Hozzászólások: 105
Regisztrált: 2005.08.19.
19 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

Köszönöm az infót. Én még akkor jártam arrafelé, amikor ez nem volt lehetséges.
Feladó:  Pintér Zoltán
Dátum: 2018.01.08. 13:36
(Üzenetazonosító: 198027)
Pintér Zoltán Hozzászólások: 3
Regisztrált: 2017.12.09.
21 síterepet értékelt

A Buffaure-ról át lehet csúszni (fekete) Alba-ba. De ha sok, akkor van felvonó is. Innen közvetelen átszállással már fent is vagy a Canazei pályákon. 130-131-es felvonók. A térképek már jelölik.
Feladó:  antikváriusFérfiHaladó síelő
Dátum: 2017.12.11. 18:00
(Üzenetazonosító: 197206)
antikvárius Hozzászólások: 105
Regisztrált: 2005.08.19.
19 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

A Buffaure-ról nem tudtok átcsúszni Canazeibe!
Ha Superski bérletet vesztek, jobb ötletnek tartanám Kronplatzot (persze ehhez még korábban kell elindulni).
Jó utat és jó szórakozást. Nekem még pont egy hónapot kell várakozni.
Feladó:  Pintér Zoltán
Dátum: 2017.12.11. 17:12
(Üzenetazonosító: 197204)
Pintér Zoltán Hozzászólások: 3
Regisztrált: 2017.12.09.
21 síterepet értékelt

Köszi szépen a választ!
Megvesszük a superski bérletet. Pont ma töltöttem le egy 3D-s térképet, végre jobban átlátom a terepet. A lehető legkevesebbet autóznánk. Ha jól látom, a Buffaura által bármi elérhető. Az lesz a fő közlekedési útvonalunk.
Én is lienzi úttal szimpatizálok. ha sikerül időben elindulni, akkor a határ előtt még csúszunk egy bemelegítőt Sillian-ban.
Feladó:  antikváriusFérfiHaladó síelő
Dátum: 2017.12.11. 12:09
(Üzenetazonosító: 197197)
antikvárius Hozzászólások: 105
Regisztrált: 2005.08.19.
19 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

Válaszom szubjektív lesz, mint mindenkié lenne:
- a Perából induló lifttel elérhető pályák felejtősek komolyabb igényű síelőknek.
- ha csak régióbérletetek van, akkor egy nap Carezza, egy nap Buffaure (Pozza di Fassa), itt esetleg esti sízés az Aloch-on, egy nap Canazei
- ha Dolomiti Superski bérletet vesztek, Canazeiben be lehet lépni a Sella Rondára, de egy nap alatt elérhető Arabbán át a Marmolada gleccser is. Én ezt a lehetőséget választanám.
- rendszeresen Lienz felől közelítjük meg a térséget. Szlovénián keresztül ugyan sokkal rövidebb az út, de csak km-ben mérve, órában nagyjából ugyanannyi (sokat kell tekeregni a hegyek közt).
Feladó:  Pintér Zoltán
Dátum: 2017.12.09. 22:49
(Üzenetazonosító: 197175)
Pintér Zoltán Hozzászólások: 3
Regisztrált: 2017.12.09.
21 síterepet értékelt

Sziasztok!
Január első hetében megyünk. Pera lesz a bázis.
Sajnos csak 3 teljes napunk lesz síelésre.
Várom tanácsaitokat, hogy mit sűrítsünk bele a programba.
4 férfi, erős haladó.

Merről érdemes megközelítenni a völgyet? Lienz felől vagy szlovénián keresztül a lehető legtöbb autópályával.

Előre is köszi!
Feladó:  csaborFérfi
Dátum: 2016.03.15. 15:29
(Üzenetazonosító: 188689)
csabor Hozzászólások: 3465
Regisztrált: 2009.12.18.
64 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

Ezt az írást kiemeltük a síterepről írt élménybeszámolók közé.
Carezza 2016.03.10.

Ma Passo Costalunga Karerpass (leánykori nevén Carezza) síterepén voltunk.
Erről a kedves terepről, ami szerényen csak úgy nevezi magát, hogy King of the Dolomites, már régóta írni szerettem volna, s ezért élményfrissítés gyanánt ismét felkerestem.
A dolog szépségéhez hozzátartozik, hogy hajdanán nézegetvén a térképet úgy döntöttem ez a terep nekem való, de nem találtam meg! Kerestem néhány évig. Mindig közbejött valami, vagy nem jutott rá időm, vagy akkora hó volt, hogy lezárták az odavezető utakat. Ez a terep volt számomra a rejtőzködő titok.
Tavaly odaértem, idén pedig már beszámolót is írok róla.
A Moena mellett elhaladó útról Vigo di Fassa-nál kell felkanyarodni a benzinkútnál a templom közelében. Aztán következik néhány kilométer kellemesen kanyargó hegyi szerpentin, amelyről most a kilátást eltakarta a nagy hófal. Sebaj, az előző napok ködös időjárását most napsütés váltotta fel. Kedvem karikára bondorodott, még olaszokat is előztem a hegyen, tehát minden nagyon rendben volt.
Mielőtt komolyan nekikezdenék, leszögezem, hogy szívembe lopta magát a terep. Még tányéros felvonót is hajlandó vagyok használni érte. A King jelzőt nem írom alá, de egy gyöngyszem bőven kijár. Mehet mindenki a Sella Rondára, nyomoroghat ott a tömegben, s lehet büszke, mert körbe tudott egyszer menni valamin, amit gyakorlatilag mindenki tud, s közben a körön is elhagyja a legszebb pályákat, mert a turistagyár effektus fogságába esett. A legjobb dolgok nem ott vannak, ahol a sok turista lébecol. Ők csak fizessék ki a parkolásért az 5 eurót, gondolják azt, hogy csodában van részük, de az igazi kincsek a mellékutakon rejtőznek. Most úgy írom le a tereppel való megismerkedésemet, ahogy az a két látogatás elegyéből kialakult.
Előrebocsátom, hogy a legelső lehetséges helyen szereztem sítérképet. Nem tudom mit iszik a térkép rajzolója, de abból az anyagból néhány liter elférne a pincémben. A térkép alapján tájékozódni csak bő fantáziával megáldott síelő tud, s ez egészen addig igaz, míg rá nem jön, hogy eltévedt.
Tehát, kanyarog felfelé az ipse (úgymint síelő), (korábban is van egy síterep, de annak nem kell bedőlni, menni kell sokáig) s egyszerre lát az út baloldalán egy sípályát. Elég meredeknek tűnik, van mellette egy felvonó is, néhány parkírozó, kocsma, pénztár, s lényegében ennyi. Kiszáll az áldozatul választott síelő, s megállapítja, hogy ez nem lehet az. Ekkora pályáért csak nem jött fel ilyen magasra. Nézelődik, s meglátja, hogy egy fülkés felvonó megy jobbra. Igaz, hogy vízszintesen, de csak jelent valamit egy fülkés felvonó.
Nincs mese menni kell tovább. Néhány kanyar, s egy beülős felvonó tűnik fel egy útelágazásban. A körülnézés itt is megesik, de itt nincs egy parkoló sem, tehát mint tudjuk ez sem lehet a megálmodott síterep. Irány tovább.
Párszáz méter további autózás és jobbra feltűnik egy parkírozó, mellette egy irodaszerű épület. Itt már látni több pályát, s felvonót is. Hogy ne legyen probléma ki is van írva, hogy golfpálya. De feladni itt nem érdemes, meg kell kezdeni a bemelegítő csúszásokat.
A hóhoz egy rövid, de meredek emelkedő vezet. Ha valaki nem szeret mászni használhatja a mozgójárdát, de az éppen nem működik. Itt van egy kicsit szakadtnak kinéző kocsma, benne WC, de az a kassza épületben is van. A kocsma mellesleg a golfpályáról van elnevezve. De mint mondtam, ekkora nekikészülés után már ideje a bemelegítő csúszásoknak. A kocsma mögött közvetlenül van egy tányéros felvonó, három beléptető kapuval. Ahogy becsúszik az ember a kapun kiderül, hogy két felvonó van egymás mellett. Ha a jobboldali kapun csúszik be az ember (417 felvonó) egy nagyon rövid, enyhe lejtős szakaszon „csúszhat” lefelé. A másik két kapu egy hosszabb tányéroshoz vezet (410 felvonó, 43, 43A, 43B pálya), amely végén egy remek kék pályán csúszhat le a kezdő versenyző. Mivel nem voltak sokan mi a ratrak nyomokon átgázolva csúsztunk. Ez még egy kék pályán is élmény, s akkor még nem is sejtettük, hogy ez az élmény a nap folyamán többször megismétlődik.
Néhány kékség után a pálya tetején láttuk, hogy feljebb van egy szintén tárcsás felvonó, ami egy piroshoz (408 felvonó, 42 pálya)) vezet. Csak egy gond volt. A piroskához vivő tárcsás beszállója jóval magasabban van, mint a kék felvonó kiszállója. Felgyalogolni nem tűnt reális alternatívának. Előkaptam tehát a síelők egyik alapszabályát: Ha felfelé akarsz menni, lehet, hogy először lefelé is menned kell.
Lefelé egy gyönyörű, fák között kanyargó, még senki által aznap nem használt kék pálya (40) vezetett. Magánytól kínozva, de élvezettel kanyarogtunk lefelé. A lejtő aljánál (Moser Alm) választani lehetett. Vagy balra megyünk, s akkor vissza tányérozunk a hegytetőre, vagy jobbra megyünk s folytatjuk tovább a terep felfedezését. Aki arra tippelt, hogy jobbra mentünk, az nyert. A változatosság kedvéért ismét egy tányéros következett (406), amely érdekes módon egy darabig húzott felfelé, de azután szinte visszatartott a lejtőn. Ezen a részen gyakorlatilag akárhol ki lehetett volna szállni, de én udvariasan megvártam a végét, ha már annyit dolgoztak vele.
A változatosság kedvéért most felfelé egy egészen új ülős felvonó (404) ment. A szép kilátásban gyönyörködve libegtünk felfelé. Felérve várt bennünket egy gyönyörű piros. Ki is voltam már éhezve rá. A simára gyalult pályán egy kéjhömpöly volt lecsúszni. Roppant széles, kellemes vonalvezetésű és jó lejtésű pálya volt, s látszottak rajta még a reggeli ratrak nyomok. A végén gyorsan balra kanyarodtam, mert a felvonóval gyorsan fel akartam menni, mert ezt a jó érzést ismét át akartam élni. S ez így ment néhányszor.
Persze a ratrak nyomok szétkaristolását is meg lehet unni, no én meg nem unnám, de ezen a napon még a teljes terep felderítése várt rám. A piros (23) végén át lehetett nyergelni egy másik pirosra (24), amely szépen lekanyargott a hegy aljába. Lentről egy, mily meglepetés, fülkés felvonó vitt vissza. Most nem a 23-as piros felvonóján mentem, hanem a 402-es felvonóval. Ez ugyanis felvitt 2337 méterre, ahonnan, mint azt távolról látni véltem egy remek, bocs kettő remek fekete pálya indult lefelé.
Ahogyan lentről látni véltem a baloldali volt a meredekebb. Hosszan ment felfelé a kétüléses, s fent egy remek hütténél volt a végállomása. Most nem volt időm nézegetni, hisz lent várt a feleségem, s ha nem sietek bizony aggódni fog. Hogy értem vagy magáért az eldöntendő kérdés. A hüttétől egy keskeny, szinte csak kanyarból álló út vezetett a pályák tetejére. A lécnyi széles (ha keresztbe áll a léc) peremen egyből a bal oldalihoz csúsztam. A perem élén billegve olyan érzésem volt, mint egy síugró sánc érkező lejtőjén lecsúszni, ott sem látja az ember hova érkezik. Az ilyen feketék megborzongatnak. Öreg vagyok, lábaim nem a régiek, csak a bátorságom van még meg. Nem lehet mit tenni neki kell zúdulni. Átbillenek a peremen, jön az első kanyar. A léc belekap a hóba, lábamban érzem a hegyet, kanyarodom, s száguldok lefelé. Hogy mennyire tudom ezt élvezni! Jut eszembe! A hó remek. Semmi jég, semmi bucka. Ragyog a nap, kicsit puha a hó, de le lehet gyűrni.
Száguldok lefelé a hegyről, később szelidül a meredély, lábamban már nem tombolnak a savak. Mivel ezen a részen elértünk a pályarendszer végéig elindulhatunk visszafelé.
Visszamenve a pirosok végéhez 2000 méteren vagyunk. Most tűnik fel, ahogy tekerek lefelé a 30-as piroson, hogy minden letörés mellett van egy elkerülő út, így néha elszakadunk a feleségemtől. Aztán a 30-as is kékre szelidül, s én még egy kis zamatként felugrom a Snow Park mellett lévő pályára, mert ott még nem szaggattam egyet, kimaradt idefelé jövet. Ez is remek (31) piros.
Kellemes csúszás után jön egy tányéros (407) a kedvencek közül, s felvisz oda ahonnan a felfelé vezető út eléréséhez lefelé csúsztunk. S lám bejött.
Most már csak fel kellett tányéroskodni a 408-as felvonón. Itt szusszantunk egyet. Főleg azért, mert itt van a Masaré hütte. Mivel nehéz megközelíteni kevesen vannak. Finom a kaja, s remek fröccsöket lehet csinálni a borukból. Van egy térkép a plexifalon, ami mutatja, hogy a hütte mögött lévő sziklafalat ki, milyen úton és mikor mászta meg. Nincsenek sokan, amit a sziklákra nézve meg is értek.
A rövidnek nem mondható ejtőzés után kilépve a hüttéből lecsúsztunk a 42-es piroson egészen a lenti parkírozóig. Feleségem azt választotta, hogy köröz egyet a 43-as kékeken, míg én felmegyek az ülőlifttel a 44-es feketére. Kellemesen kapaszkodott felfelé az ülőke, míg egyszer megállt egy pillanatra. Hoppá, itt van a piros teteje, itt ki lehet szállni a felvonóból. Jól hallottátok, egy felfelé menő ülőszékes felvonóból menet közben ki lehet szállni. Láttam már ilyent, de nem gyakori. Én természetesen tovább menetem, várt a fekete. Tudjátok a borzongás. Ez is kellemes, széles volt és egyenesen zúdult a mélybe. Öröm az ilyenen robogni. Amikor a pálya már enyhül egy vízmosás színesíti a lefelé való száguldást.
Lent sajnálattal tudtam meg, hogy az 50-es pályák (50, 51, 52)a nagy hó miatt nem használhatóak. Felszálltunk a vízszintesen menő fülkés felvonóra, s átmentünk oda ahol reggel a pályarendszer első elemét megpillantottuk. Itt egy tányéros és egy ülőszékes felvonót találtunk. A 416-os tányéros a pálya aljának (56) kék részén biztosított kellemes csúszkálást. Az ülőszékes (414) felvitt a pályarendszer harmadik fekete (54) pályájához. Tudjátok a borzongás. A pálya felső része fekete, de van egy kikerülő pályarész, amin lecsúszva már a pálya piros részére jutunk, s itt is becsatlakozhatunk a száguldásba. Lefelé mentünkben azért látunk egy villamost, vagy valami hasonló járművet, hogy ne unatkozzunk. Ha újra felmegyünk, s a fekete rész után keresztbe csúszunk a pályán elérünk az 55-ös pirosra, amely körbeöleli a hegyet, s kellemes száguldást biztosít a kevésbé bátraknak is.
Mindezeket kipróbálva a fülkés felvonó nyomvonala alatt menő 53-as kéken jutunk vissza a mindenkori bázisunkig. Mondjuk itt a menetszél nem viszi le a sisakot az ember fejéről. Közben azért megállhatunk a Hennenstalban inni valamit.
Ezzel lényegében bejártuk az összes pályát. Véget ért a borkóstolás, most már mindenki arra csúszik amerre akar. Jó szórakozást!
Mint mondtam lehet, hogy a Kinget nem írom alá, de a gyöngyszemet bármikor. Tudástól függetlenül mindenkinek ajánlom a terepet. Nekem a nevemnél az eposzi állandó jelzőként alkalmazott kitételt jelenti a terep.

Csabor az élvezeti síelő
20160310-114250.jpg 20160310-104039.jpg 20160310-104031.jpg 20160310-090544.jpg 20160310-104035.jpg 20160310-114246.jpg 20160310-114631.jpg 20160310-114640.jpg 20160310-115441.jpg 20160310-133624.jpg 20160310-133628.jpg 20160310-133640.jpg 20160310-095534.jpg 20160310-093823.jpg 20160310-140536.jpg 20160310-090538.jpg 20160310-092750.jpg 20160310-104016.jpg
Feladó:  SíManFérfiHaladó síelő
Dátum: 2016.03.11. 14:57
(Üzenetazonosító: 188592)
SíMan Hozzászólások: 421
Regisztrált: 2007.02.21.
66 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

De jó volt a beszámolót olvasni, és a képekkel felidézni a 15 évvel ezelőtti síélményeinket! Akkor nulla sítudásunkkal, némi lécbiztonsággal félelmetesnek tűnt és adrenalin bombának bizonyult a Tomba (la Bomba) pálya.
Előzmény: (csabor 188472)
Feladó:  csaborFérfi
Dátum: 2016.03.08. 18:09
(Üzenetazonosító: 188472)
csabor Hozzászólások: 3465
Regisztrált: 2009.12.18.
64 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

Ezt az írást kiemeltük a síterepről írt élménybeszámolók közé.
Pera di Fassa 2016.03.08.

Néha a legkisebb dolgoknak is utána kell járni. Én alapos ember vagyok. Alig 10 éve látom a Dolomitokban szállásomra hajtatván Pera di Fassánál az országút felett átívelő korosnak is mondható kétüléses sífelvonót. Fogalmam sem volt hova megy.
Most odamentem reggel és utána jártam a dolognak.
A parkírozóban egy cseh rendszámú autó álldogált. Egyedül. Egy gépész külsejű úriember valami kavicsokat szórt szerteszét egy talicska és egy lapát szakszerűnek mondható felhasználásával. Egy kis bódé Kassa felirattal, s míg nézelődtünk még két kocsi odaállt mellénk. Gondoltam meghoztuk az üzletet. Beleugrottunk a bakiba, lécre pattantunk, s már lebegtünk is a kétülésesen az út felett. Persze beszálláskor az az öreg alattomos dög, annak ellenére, hogy a gépész külsejű már segédkezett, alaposan odavágott a vádlira. Hiába ezek mind ilyenek!
Gyönyörű szép fenyők között rettentő hosszan és sokáig baktatott velünk a kétüléses. Aztán kiszállás és egy másik ugyanolyan öreg jószág vitt tovább bennünket a hóval borított fenyők mellett. Szinte vízszintesen mentünk.
Végül egy központnak tűnő helyen kötöttünk ki. Ezt onnan tudtuk, hogy több pálya érkezett ide, három felvonó is volt, s egy bonvivánnak tűnő fiatalember a kiszállónál atletikus trikóban hányta a havat.
Nekünk az út annyira tetszett, hogy rávettem Elsőt csússzunk le ahonnan jöttünk a második felvonó beszállójáig. Persze ő aggodalmaskodott, mi van, ha már buckás a pálya. Megnyugtattam, hogy kék pályák ritkán buckásak. Eddig négy embert láttunk, abból kettő liftkezelő volt, kicsi az esély, hogy fel tudták buckásítani.
Ez a kék a kezdők paradicsoma. Fák között, szinte végig egyenesen. Egy baja van. Nagyon vigyázni kell a lendületre, mert ha véletlenül elveszíti az ember nagyon kell keresni, míg újra megtalálja. Szóval ha egy csapatban van kezdő, akkor ide kell jönni, kitenni itt az amatőrt, s a nap végén le sem lehet vakarni innen.
Visszaérve a központszerűnek tűnő helyre megkezdtük a terep tételes felderítését. Nem volt egy rettenetes feladat. A terep kicsike. No a Síarénánál és a Síparknál azért jóval nagyobb. (már ha a kettőt összerakjuk.) Egy már kellemesnek mondható 4 üléses visz fel a csúcsra. Innen egy szép kellemes, hosszú kék (mi is lenne) vezet vissza. Van még egy jó piros. Nem kékbe hajló, hanem nagyrészt piros. Aztán van egy hirtelen felindulásból Tombáról elnevezett fekete. Régen a matrózoknak minden kikötőben volt egy szeretőjük. Tombának minden hegyen van egy pályája. Én BKK-n már mentem Tomba nevű pályán, úgy érzem ez feketébb. Aztán még a csúcsról nyílik egy piros panoráma út, amely levisz a hegy túloldalán (Vigo di Fassa) a nagykabinos induló állomásáig. Ez a nagy kabin a Ciampedie nevű helyre visz fel, amit jól meg kell jegyezni, mert egyedül ezen a részen találunk hüttét a terepen. Képzelhetitek, hogy örültem, míg ezt felkutattam.
Ennyi a terep. Kedves családias, mindenhol fák, gyönyörű vidék, s mindenki megtalálja a kedvére valót, kicsiben. Igaz, hogy nem kilométer hajhászoknak való, de ha valaki síelés közben szeret mosolyogni az itt jól érzi magát. Itt minden természetes, nem széles, nyitott pályák nyelik a tömeget, hanem fák között kanyargó, változatos, szemnek is kedves Pistákon lehet csúszni.
Azért ha valaki a Pra Martin (2100m) csúcsról egyben lecsúszik a parkolóig, az nem utolsó teljesítmény. Mi is lecsúsztunk. Furcsa volt, hogy az utolsó pályánál, ami kék színjelölést kapott, ki volt rakva egy veszélyes pálya tábla. Kellemesen lejtős pálya volt, apró letörésekkel, éles kanyarokkal, élvezet volt döngetni lefelé. Az utolsó éles kanyarnál aztán jött egy rövid, de Tomba szerű letörés. Két olasz sporttárs ki is egyenesítette a kanyart.
Kellemes nap volt. Ismét bebizonyosodott, hogy nem csak a nagynevű pályák lehetnek jók! Egy kicsi, az én számolásom szerint 13,5 km-es (marketing szempontból vagy 30) pályán is érezheti jól magát az ember. (egy napig)

Csabor az élvezeti síelő
20160308-091847.jpg 20160308-091853.jpg 20160308-091900.jpg 20160308-091902.jpg 20160308-092309.jpg 20160308-092313.jpg 20160308-092715.jpg 20160308-093007.jpg 20160308-094345.jpg 20160308-094357.jpg 20160308-100354.jpg 20160308-100359.jpg 20160308-103809.jpg 20160308-103439.jpg 20160308-110906.jpg 20160308-120236.jpg 20160308-143456.jpg
Feladó:  LackóFérfiProfi síelő
Dátum: 2015.03.11. 18:06
(Üzenetazonosító: 182011)
Lackó Hozzászólások: 3092
Regisztrált: 2005.01.08.
57 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

Én, mint másik elfogult :-), úgy értelmeztem, hogy "Azért ez Olaszország mégha Tirol is. Néha elmaradt a pálya karbantartás..."
Szóval én erre írtam, hogy semmivel nem rosszabb (sőt, szerintem is jobb) a pályakarbantartás, mint másutt.
És mivel a hozzászólást kiemelték, fontosnak éreztem kiegészíteni a leírtakat.

Vagy félreértettem?
„A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.”
:-)


És igen, a tányéros liftek nagyon hasznosak, mert könnyen használhatók, és például ezeken a gyerekek önállóan felvonózhatnak, nem kell melléjük felnőtt, mint az ülősökön.
Előzmény: (apalermoi 182007)
Feladó:  apalermoi
Dátum: 2015.03.11. 15:12
(Üzenetazonosító: 182007)
apalermoi Hozzászólások: 248
Regisztrált: 2005.12.15.
11 síterepet értékelt

Én, mint elfogult, az "azért ez Olaszország" kijelentést úgy értelmeztem, hogy "hála az égnek, szerencsére ez azért Olaszország, még ha Tirol is" :)
Tapasztalataim alapján a pályakarbantartás kifejezetten erősségük. Kezdőként pedig hogy örültem, hogy itt (általában Olaszban) tányéros liftek vannak nem pedig az a fránya csákányos:)
...ízlések, pofonok...
Előzmény: (Lackó 182000)
Feladó:  LackóFérfiProfi síelő
Dátum: 2015.03.11. 11:29
(Üzenetazonosító: 182000)
Lackó Hozzászólások: 3092
Regisztrált: 2005.01.08.
57 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

Ezt az írást kiemeltük a síterepről írt élménybeszámolók közé.
Szia!

Annyival kiegészíteném a beszámolódat, hogy ez nagyon jó síterep. A beszámolód esetleg valakinek félrérthető lehet, emiatt gondoltam kiegészíteni.

Néhány helyen megfordultam már, de Carezza az egyik legjobb, ahol jártam. Sőt, többször is jártam-jártunk itt, nem véletlenül. Legutóbb most, február utolsó hetében. Ez egy nagyon jó síterep Olaszországban, a Dolomitokban, Dél-Tirolban. (Nem Tirol, mert az Ausztriában van.)

Miért is jó ez terep?

Egyrészt itt fokozatosan megtalálható minden nehézségű pálya, a legkönnyebbtől a legnehezebb feketéig, és sok a pályán kívüli lehetőség is.
Emellett teljesen jó a kialakítás, tehát a könnyű pályák hamar elérhetők a parkolóktól, onnantól haladva lehet menni a nehezebbek felé.

A pályák nagyon jó kialakításúak, hosszúak, szélesek.

A pályákat kifogástalanul karbantartják, minden reggelre minden leratrakolva, tökéletes minőségben.
(Az említett "azért ez Olaszország" számomra nem értelmezhető, hiszen ugyanazt a minőséget kapja az ember, mint bárhol máshol az Alpokban.)

A felvonókhoz becsúszókat folyamatosan javítják, lapátolják, és többszöri ottjártam alatt egyetlen egyszer sem találkoztam elhanyagolt részekkel.

A felvonók jók, vannak modernebbek és régebbiek is. Néhány korábbit mostanában fognak újabbakkal kiváltani.
Az újabban épült felvonók abszolút korszerűek.

A környékbeli terepekkel ellentétben -ahol szinte csak ülős és kabinos liftek vannak- itt vannak húzóliftek is a régebbiek között, ezek mind tányéros felvonók.
A tányérosok nagy része azonban vagy tanuló-gyakorlólift, vagy egy ülőslifttel párhuzamos halad, tehát nem kell feltétlenül használni őket.
Kettő darab tányéros lift van összesen, amit használni kell, ha valaki szeretné besíelni az egész terepet. Ezek könnyen használható, kényelmes felvonók, enyhe lejtőn húznak fel.

A táj csodálatos, a Dolomitok a világ egyik legszebb vidéke.

A hely hangulata amúgy remek, igazi olaszos dél-tiroli "fíling", sok napsütéssel, lazasággal, tökéletes kávékkal és fantasztikus pizzákkal.
Nagyon ajánlom a Golf hotel pizzeriáját, napos terasszal, közvetlenül a pálya tövében, fantasztikusan finom és hatalmas pizzákkal, 7-9 euroért. (alapesetben két embernek is elég egy pizza) Google: http://goo.gl/maps/MD07c

Tehát összességében Carezza egy kiváló síterep, ami gyönyörű helyen fekszik, hóbiztos, jól karbantartott, és nagyon jó pályái vannak.
Azon ritka terepek egyike, amire még senkitől nem hallottam rosszat, és mindenki, akivel ott jártam, sítudástól függetlenül megszerette.
Én csak ajánlani tudom mindenkinek.
Előzmény: (zbarath 181889)
IMG0915A-ret.jpg IMG0945A-ret.jpg IMG0953A-ret.jpg IMG0960A-ret.jpg IMG0966A-ret.jpg
Feladó:  zbarathFérfiHaladó síelő
Dátum: 2015.03.08. 17:56
(Üzenetazonosító: 181889)
zbarath Hozzászólások: 3
Regisztrált: 2010.02.15.
16 síterepet értékelt

Ezt az írást kiemeltük a síterepről írt élménybeszámolók közé.
Tegnap jöttünk meg a Carezza sí területről. Az idő egy napi kis hótól függetlenül szép napos talán túl napos volt. A pályák három település részt kötnek össze jól besíelhető , a komolyabb fekete pályáktól a kékig. A legmagasabb pontról indulva fekete- piros- kék a vége több mint 10 km , egyben - nem rossz. Azért ez Olaszország mégha Tirol is. Néha elmaradt a pálya karbantartás, sok a tányéros lift( balkezesek) a hozzájuk vezető bejáratot egy hétig nem egyengették - lapát volt rajta érintetlen bolti cimke.
De aki nem áll a lábán az ne menjen síelni. A napijegy 39 Euro.
Ja és a GPS által jelzett " rövid" utat nem ajánlom, kb 100 km hosszan nincs 25 méter egyenes szakasz és közben emelkedik 1400 métert, ez M7 - Szlovénia-Pordenone- Belluno- Nova Levante ez a Carezza fő települése.
Az Unesco által elismert Világörökség terület , gyönyörű.
Próbáljátok ki.
Feladó:  LackóFérfiProfi síelő
Dátum: 2015.02.08. 16:36
(Üzenetazonosító: 179938)
Lackó Hozzászólások: 3092
Regisztrált: 2005.01.08.
57 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

"Azt hiszem soha nem fogok megkomolyodni."
Ne is tegyél ilyesmit, nem állna jól neked! ;-)

Carezza. Igen, az egy kis csoda, én tavaly szerettem bele, szerintem a leghangulatosabb a Val di Fassa régióban. Mint a mesében, nem tudok szebbet-jobbat elképzelni sem. Főleg, ha valaki kicsit fogékony a finomságokra, és nem a nagy tömegterepeket vagy kommersz dolgokat keresi. (Mint mondjuk a Sella Ronda, ami szerintem nem sokat ér.)

Másik kedvencem itt Vigo di Fassa, az is egy csoda kis terep.

Nekem már csak "két hetet kell aludni", és újra ott leszek! :-)

Képeken: Carezza.
Előzmény: (csabor 179248)
IMG0503A-ret-800x600-jpeg.jpg IMG0445A-ret-800x600-jpeg.jpg IMG0510A-ret-800x600-jpeg.jpg
Feladó:  csaborFérfi
Dátum: 2015.01.31. 23:43
(Üzenetazonosító: 179248)
csabor Hozzászólások: 3465
Regisztrált: 2009.12.18.
64 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

Közben hazaérkeztem.
Csak egy bolond csinál olyant, hogy az előző napi hóesés után körbeautózik a hágón.
Gyönyörű volt, körbementünk a hágón. Tükörjég úton, össze-vissza csúszkálva (felfelé és lefelé is), közben a völgy felé bámulva nézni, hogy az előző napokban merre síeltünk, s persze sárgának lenni az irigységtől. A síelők néha ott mentek el mellettünk, vagy átsiklottak az úton. (nekik is jól csúszott)
Soha nem elfelejthető élmény, s az sem merül feledésbe, amit feleségem mondott nekem a végén. (csak akkor mert megszólalni, addig csak kapaszkodott. Azt hiszem soha nem fogok megkomolyodni.)

Csabor az élvezeti síelő
Előzmény: (kócos 179231)
Feladó:  csaborFérfi
Dátum: 2015.01.31. 19:11
(Üzenetazonosító: 179219)
csabor Hozzászólások: 3465
Regisztrált: 2009.12.18.
64 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

A várt síelés technikai okok miatt elmaradt. Ma reggel mínusz tiznél hidegebb, s remek nap és hó. Mi autóval körbecsúsztuk a Sella Rondát. Még útközben, de már az országban vagyunk.

Csabor az élvezeti síelő
Feladó:  csaborFérfi
Dátum: 2015.01.30. 07:25
(Üzenetazonosító: 179087)
csabor Hozzászólások: 3465
Regisztrált: 2009.12.18.
64 síterepet értékelt
BEMUTATKOZÁS

Egész éjszaka esett a hó. (Tudom mert jártak a hótolók) Kb. 20 cm-re saccolom. Még esik. Az utak eltakarítva s a járdák is.
Első kérésére utolsó nap lévén Bellamonteben nyomjuk. Öregesen. Olyan ez a hat nap síelés, mint egy keretes novella.
(A völgyben a szél sem fúj)

Csabor az élvezeti síelő

következőutolsó laponként: összesen 70, rendezés:
h i r d e t é s
UTASBIZTOSÍTÁS -10% » SÍELŐK NAPTÁRA »
FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE »
KÖVESS MINKET!
facebook twitter youtube instagram
A SIELOK.HU SZÁMOKBAN
A portált jelenleg 18 vendég és 1 regisztrált felhasználó látogatja.