Mi itt tanultunk meg síelni, nagyon szép emlékek kötnek ide. Rengeteget nevettünk magunkon és egymáson, sokat küszködtünk, néha már-már feladtuk (itt lányokra gondolok), de érdemes volt küzdeni. Mára egészen ügyesen megyünk. Ezeket az élményeket senki nem veheti el tőlünk. S ezt Szlovákia adta nekünk. A szállásunk mindig tiszta volt, s ez a legfontosabb. A kaja mindig finom volt, a fiúknak ez a legfontosabb. :)) A táj gyönyörű, a társaság szuper. Nem kellett az egész napot átautóznunk ahhoz, hogy síelhessünk, ráadásul a gatyánk sem ment rá. Biztosan szerencse kérdése is, de az esetek nagy többségében a hó minősége szuper volt, s 10 percnél soha nem vártunk többet egy felvonóra sem. Kell ennél több egy jó síeléshez??? Nekünk nem! S végül ahol voltuk eddig: Csorba-tó, Ótátrafüred, Tátra Lomnic, Jasna, Donovaly, Rózsahegy, Krompachy, Svit. Nos ennyi. Őszitén kívánom, hogy a síelés ma ne trend, vagy a másikkal való versengést jelentse, hanem a sport szeretetét és örömét.