Többször jártam már a Dolomitokban, de Cortina eddig kimaradt. Most bepótoltam ezt a hiányosságot: február 4-11 között egy kb. 25 fős csapattal (lakhely: HU, DE, SE, RO) tartózkodtunk ott. Benyomásaimat csoportosítom:
-szállás: Borca di Cadoréban (15 km Cortinától). Kissé szocreál apartmanház, első éjszaka 14° a szobában, aztán, némi reklamáció után, folyamatosan 27° :))
-közlekedés: a csapat egy része elhatározta, hogy nem autózik, hanem a Dolomitibus-szal közlekedik. Ez egy adott alkalommal azzal járt, hogy az 5 embert szállító sofőr meg sem állt a Socrepes megállónal, hiába hadonásztunk neki (a következő járat csak 1,5 óra múlva volt esedékes). Egy másik busszal bementünk a központba, félórát hőzöngtünk a cég irodájánál, a panaszkönyv felemlítésére kaptunk egy különjáratot. Egyszer meg 3 perc késés miatt ugyanazt a másfél órát a restiben töltöttük, de némi grappa+sör mellett hamar eltelt az idő...
-recesszió: a boltok nyitvatartásáról nem beszélek... Nyomasztó volt, hogy ez egyik legelitebb olasz sívárosban a szállodák 2/3-a üresen, zárt spalettákkal állt, este alig lézengtek a népek az utcán. Ennek meg volt az az előnye, hogy a pályákon sokszor csak mi voltunk:)
-infrastruktúra: szembetűnő, hogy a liftek kb. 20 évesek, az egész 140 km-nyi pályarendszeren 1 (egy) buborékos felvonó van... Viszont: a pályák gondozása kifogástalan, az első napokban jóformán csak műhó volt, de kiválóan kezelve. Aztán megjött az áldás 20 cm mennyiségben, végre fehérré vált a világ.
-időjárás: 7 napig átlag -10°, de volt -22 is. Hóesés 1 napig, meg "természetesen" a hazautazás napján (Cortinától Öskűig végig havazott)
Értékelésként mégis 5* adok a jól kezelt pályák és azok kiváló vonalvezetése miatt (még a kevésbé jól sizők is nyugodtan mehettek a piros, de némely fekete pályán is). Én személy szerint rég nem talpon/élen sieltem ennyit és ilyen élvezettel, amit csak fokozott a gyönyörű táj.
(képi dokumentáció később.)
Keresés
