A tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is egy napra kirándultunk át Ortisei-ből, első magállónk a Falzarego-hágóban volt. A csúcsról visszavezető pálya kiváló volt, csakúgy, mint a Cinque Torri pályái, ahol a 11-es pályán egészen fantasztikus volt leszáguldozni, amit többször is megtettünk :)

1/2 1 körül értünk vissza a hágóba, és mivel tavaly a Tofana területét jártuk be, idén a Misurina-i rész volt a cél. A Rio Gere parkolóból indultunk, először a Cristallo felé, ahol fent teljesen üres, kiváló minőségű pályák fogadtak, igaz, ez mindössze 3 pályát jelent. A környezet is gyönyörű, és csak azt sajnáltam, hogy a Staunies felvonót 2016-ban technikai okok miatt megszüntették (a sítérképen a szaggatott vonal mellett az "Impianto in progetto" felirat szerepel, vagyis talán van remény arra, hogy a jövőben újra fel lehet majd jutni a hágóba). A parkolóba vezető pálya sem volt rossz, bár az alján már elég puha volt a hó, de március közepén ez azért nem meglepő.

A délután hátralévő részében a Faloria pályáit síeltük be, köztük a három lendületes fekete pályát. Itt sem voltak sokan, és a pályák még késő délután is elég jó állapotban voltak. A parkolóba visszavezető pálya elvileg zárva volt, de sokan mentek le rajta, a zárás oka talán az volt, hogy egy rövid szakaszon annyira kásás volt a hó, hogy csúszni nem, csak gyalogolni lehetett rajta.

Mindennel együtt nagyon jó kis nap volt, és igaz, hogy a Falorián kevesebb pálya van, mint a Tofana-i oldalon, de a kevesebb ember miatt a síélmény még talán nagyobb is volt.

Fotók: https://sielok.hu/fotoalbum/cortina-2023/galeria/

Karácsony előtt töltöttünk itt három sínapot, egy negyediket pedig a Sella Rondán. Mindenkinek ajánlani tudom ezt az időszakot, mert a szállásárak összehasonlítva mondjuk a februáriakkal alig több, mint féláron vannak 3-4 csillagos hotelek vonatkozásában, mondhatni megfizethetőek. Emellett a népsűrűség bőven előszezont tükröz, a központi pályák kivételével mondhatni lézengtek csak a sízők, mi ezt nagyon értékeltük. Cortina pályái kissé lassabban nyitottak, mint a környező terepek, de bőven rendelkezésre állt így is megfelelő mennyiségű. Faloria részre el sem jutottunk (Cristalloo még zárva volt), csak a Tofana ill. 5 Torri pályáit jártuk be.
A síterep idéntől két fontos új fejlesztéssel gazdagodott. A Tofana csúcs alatti magashegyi rész kapott egy bubis négyülésest mely nagyjából 600 méter szintkülönbséget tesz meg, másrészt egy hosszú kabinos lift köti össze immár Tofanat és 5 Torrit, kb. 15 perces menetidővel kiváltva az eddigi síbuszt.
Reggelente a térképen 25-össel jelölt kabinossal mentünk fel. Egyik kedvenc pályánk a hegyállomásról lefele induló 40-es kék volt, mely kellően széles és lendületes, gyakorlatilag senki sem síelt rajta, nap végén is jó állapotban volt. Néhány kör után a központi részre mentünk át, itt a 19-es hatüléses felvonó alatti többségében széles világos piros 35-ös pályán lehetett nagyon jó gyors köröket tenni illetve ennek folytatásában lévő kék 27-t is kedveltük. A magasabban lévő pályák is jó állapotban voltak, de picit meredekebbek voltak a számunkra ideálisnál. Ezeken a részeken kissé többen síeltek, de a pályák a nap végére sem romlottak jelentősen.
A 14-es Olimpia felvonó csak december 20.-a körül indult, a hozzátartozó kék pályák viszont helyenként kemény jégbordásak voltak, ami kellemenné tette a síelést, ilyet máshol nem tapasztaltunk.
Az 5 Torri rész szintén gyorsan kedvencünké vált. Igazából a 4-es és 5-ös felvonóhoz tartozó lendületes kék és piros pályákat síeltük kevés síelő társaságában. Jó pályák, gyönyörű táj, minden adott volt az élvezeti síeléshez és még az időjárás is kegyeibe fogadott minket. Itt találtuk meg kedvenc hütténket, mely a négyüléses buborékos hegyállomásánál helyezkedett el. Helyi olasz konyha különlegességeit kínálta elfogadható áron, főszezonban talán nem árt előre foglalni, ha valaki a fűtött benti részben akar leülni.
Egy napot a Sella hegy körül síeltünk, Arabbánál léptünk be, mely kb. 50 perc autóval Cortinától sok-sok szerpentinen át. Itt már érezhetően többen voltak, de még bőven a tűréshatráron belül, nap végéig jó minőségű pályákkal, amihez kellett a fagypont körüli napközbeni hőmérséklet is.
Cortina mint hely igen felkapott a főszezonban, a város tele luxusmárkák boltjaival, de ennél sokkal többet nem kínál, a pályákért, egy kis olasz életérzésért viszont érdemes ide eljönni. Vacsorázni általában a szállodánk szomszédságában lévő Trattoria Viennába jártunk, jó konyhával rendelkező autentikus hely, ahová még úgy tűnt a helyiek is eljárnak, átlag pizza vagy pasta 10-11 euró körül volt, de pazarabb főfogásokat is kínáltak.

Március közepén egy napra látogattunk át ide Val Gardénából, a kocsival a Son dei Prade parkolóban álltunk meg. Innen az erre az idényre átadott nagykabinos lifttel mentünk Bai de Dones-ig, majd a 5 Torri felvonóval kezdtük meg a Super8-as kört. A környezet csodálatos, a pályák szuperek voltak, különösen a 5 Torri felvonó aljához vezető 11-es és 14-es pálya. Dél elmúlt, mire felértünk a Lagazuoi csúcsra, szerencsére a felvonónál nem volt tömeg. Az emberek túlnyomó többsége Armentarola felé csúszott, így a Falzarego-hágóba vezető pálya szinte teljesen üres, és így élvezetes volt.

Akár egy egész napot el lehetett volna tölteni a Bai de Dones környékén lévő pályákon, de mi kíváncsiak voltunk a Tofana vidékére is. Ra Valles pályáin meglepően kevesen voltak, így a pályák is igen jó állapotban voltak (46-os, 48-as 50-es), bár az alján sok helyen lehetett apró kavicsokkal találkozni. A visszafelé vezető fekete 51-es viszont rászolgált a hírére: keskeny és buckás, még szerencse, hogy rajtunk kívül éppen nem volt arra senki.

A Tofana I. pályái már közel sem voltak olyan jó állapotban, és itt a tömeg is nagyobb volt. Időhiány miatt a Pomedes-re is csak egyszer tudtunk felmenni, majd zárásig az Olimpia felvonó könnyű pályáin (21-es, 22-es) csúszkáltunk.

Nagyon megérte ez az egy nap, remélem lesz még rá alkalom, hogy többet is síeljünk ezen a terepen.

Fotók:
https://sielok.hu/fotoalbum/cortinadampezzo-2022-petib/galeria/

Február 17-22 között napsütéses időben 6 kiváló sínapot töltöttünk a Dolomitok „fővárosában”. A szállásunk a velünk utazó gyerekekre való tekintettel nyugodtabb helyen, San Vito di Cadore településen volt, ezért közlekedésnek autót használtunk. A síterep érdekesen és határozottan tagolt még a nagy egységeken belül is. A pályákon olaszos precíz pályakezelés, sorállás nincs. Feltűnően sok régi felvonó van de ezek sem lassúak, ezért nem is zavaróak.

A Super 8 sítúra területei - 5 torony, Falzarego hágó, Lagazuoi csúcs, Armentarola. Az 1-12 és 90-92 pályák. Ez a túra alapszintű sítudással, különösebb fizikai megterhelés nélkül, az esetleges várakozástól függően 3-4 óra alatt teljesíthető. Várakozásra az 1-es nagykabinosnál (1915-18 között épült), a lovasszánnál (€ 2,5) és Armentarola taxinál (€ 6,0) lehet számítani. A gyönyörű és máshogy meg sem közelíthető környezet miatt szerintem nem szabad kihagyni a programból, viszont lazára tervezett napként érdemes kezelni. A parkolás a térképen jelzett egyik parkolónál sem probléma, mi a legközelebbit választottuk az 5 toronynál. Az itt lévő pályákon köröztünk a túra előtt és a túra után is a 4-es számmal jelölt 4 üléses, az egész síterep egyetlen „bubis” felvonóját használva.

Tofana 1 területét a Socrepes nagy parkolóból terveztük megközelíteni mert volt velünk egy 20 év után újrakezdő síelő is ezért neki a 20-as pályákat gondoltuk kezdésnek. Nagy volt a felfordulás a parkolónál ezért a hegyi úton felmentünk a térképen Rumerlo néven jelölt helyre. Nem bántuk meg. Itt nem csak a végső parkoló van, hanem az út mellett is hosszú keresztirányú parkolósáv, közvetlenül mögötte egy ratrakolt zöld pálya. Ráadásul a magasság miatt itt már nem olvadt ezért délutánra nem is ázott fel a parkoló. A kékpályás sízésből nem sok csúszás lett, hamar felköltöztünk a 30-as kellemes pirosakra. Itt a sziklák között mindig árnyékban lévő 35-ös rövid fekete tud meglepetést okozni a ST szerint 42 fokos lejtőszöggel és szikrázó keménységgel.

Tofana 2 a Ra Valles területet és a Cortinába vivő 40-50-es pályákat jelenti. A felső pályák kellemesek, nekem gleccser sí érzést nyújtottak. A levezető 51-es hosszú fekete (Forcella Rossa) viszont meglepett, sokakat még nálam is jobban. Jobboldalon sziklafal, baloldalon majomfogó hálóval védett szakadék, keskeny jeges-buckás út, a ST szerint 45 fokos meredekség. Szó szerint szédítő volt, a jelszó pedig elesni tilos. A végén tíz percet várt rám a leggyorsabb, pedig én is sokakat lehagytam akik nem is tudom hogyan értek végül le. Ilyen csapda pályával eddig nem találkoztam. Ha elindulsz vagy lesíelsz, vagy hívod a mentőket. A meredeksége miatt ugyanis lecsatolni életveszélyes hágóvas és jégcsákány hiányában. Ehhez képest a 41-es olimpiai műlesikló pálya ST szerint 33 fokos meredekséggel jegesen sem jelentett veszélyhelyzetet csak némi bénázásra lehetőséget. A Cortinába levivő 44-es a sok szintbeli útkereszteződés miatt nem tetszett. Ezért a nagykabinos parkolója (4 óra * 1 € majd 0,5 €/óra) helyett a Tofana 1-nél leírt vagy a hegyi útelágazásnál Tofana 2 parkolóként kitáblázott Colfiere parkolót érdemes használni. Ez utóbbi nem a térkép szerint jelölt helyen van, hanem az úttól a hegy felé esően a 24-es kétüléses alatt, a nyári 3D térképen sorompóval lezárt részen.

Cristallo a Rio Gere parkolótól északra lévő nyugdíjas klub. Kellemes rövid pályák, végig napsütötte hütte. Ezen csak a kuloárban lévő pálya újranyitása fog változtatni.

Faloria a Rio Gere parkolótól délre helyezkedik el, Cortinából nagykabinossal közvetlenül is elérhető. Ez egy sportos, szintsíelő terület a három különböző karakterű fekete pályával. A 62-es olimpiai GS száguldozós, a 63-as ST szerint 36 fokos meredek, a 64-es a kettő közötti. A sor pedig folytatódik a 65 majd a 61-es pirossal aminek a nagy része már inkább kék. A parkolóba visszavivő 55-ös lift melletti nem számozott piros pálya becsapós. Csak akkor úszod meg a felfelé küzdést, ha 76 km/óra fölé szerzel lendületet a pálya elején. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha már a 62-es pályából indul a lendület, ami a beláthatatlan leágazás miatt veszélyes.

San Vito di Cadore a karcolt ívek mekkája. Egy pillanatig sem mentem egyenesen mégis 80-as lett a tempó. Az aljában lévő gyerekpark is ügyes.

Némi frissítés.
03.05 (hétfő) délutántól 5-től 03.08(csütörtök) hajnalig 1-2 órás megszakításokkal rengeteg hó esett a környéken. Nappal az alsóbb régiókban fagypont felett van a hőmérséklet (elérheti a +10...12 fokot is), de éjszaka még fagy. 03.08 reggel pl -9 fokot mutatott a hőmérő. A pályákon rengeteg a hó, az alsóbb részeken már azért vannak latyakos szakaszok, de a Tofana és Faloria pályái kitűnő állapotban vannak. Az utakat takarítják, de a hóláncot nem szabad otthon hagyni, különösen a reggeli időszakban lehet rá szükség. A ködös, felhős időjárás miatt néha lezárnak bizonyos részeket 03.06-án(kedd) pl a Tofana volt lezárva. Sorban állás szerencsére alig van, eloszlik a nép a pályákon, bár délben a hüttéknél észre lehet venni, hogy sokan kijönnek síelni. Aki a következő 1-2 hétben megy, nem fog csalódni ;-)

A régióban tett barangolásainkról részletesen írtam Alta-Badia és Kronplatz fórumain. Hozzáteszem, hogy a csapat Cortina-t is megsíelte, de én azt kihagytam, viszont az egyik nap körtűrája érintette ezt a terep Cinque Torri részét, tehát a képek ide valók. Annyit még, hogy rövidebb, de nagyon szerethető rész.

Az előző hétvégi-hételeji tapasztalataink kicsit késve.
Február 26-Március 01 között voltunk Cortinán. Szállásunk a San Vito d'Cadoreban a Villa Menegusban volt, 3 hálószoba, nappali, konyha, fürdő 100 Eur/nap, egyszerű, de tiszta.

Szombaton a Falzarego hágó melletti pályákon síeltünk. Minden pálya és felvonó üzemelt, a hó minősége kifogástalan volt már akkor is. Ami feltűnő volt, hogy a Falzarego hágónál a pályákon lehettünk összesen vagy 15-en, addig a 5 Torrinál érezhetően többen voltak. Igaz, itt a pályák is hosszabbak, a városhoz is közelebb van és innen is elérhető az összes pálya a környéken. Na meg itt van egész Cortina 2 db (!) bubis liftjéből az egyik, ami rossz időben nem elhanyagolható szempont.
A liftek ugyanazok, mint 7 évvel ezelőtti itt tartózkodásom alatt, nyitott 2-3 személyes liftek. Az egyetlen modern lift a Lagazuoi-ra vivő nagykabinos, de ehhez egyetlen pálya tartozik.
Vasárnap végig szakadó hóesésben Faloria és Cristallo. A városból a Faloriára vivő kabinos alatti parkoló fizetős, a fenti parkoló viszont ingyenes. Utólag fönt parkolnék, oda le is lehet csúszni, nem kell lefelé liftezni a nap végén. A pályákon a ratrakolt 20-30 centi friss hó, meg egész nap esett folyamatosan, élvezet volt. Falorián csak nyitott liftek vannak, a személyzet pedig nem szakadt meg, hogy lesöpörje a padot, mielőtt ráülsz. De mindezt a kis kényelmetlenséget feledtette a téli táj hangulata, a friss hó élménye.
A Cristallon van a másik bubis lift, ránézésre kb 30 éves. Szerencsénkre ment a fenti két személyes lift a Cristallora. Az alatta lévő kezeletlen fekete pálya, friss porhóval pazar volt, nem lehetett betelni vele. Ezen az oldalon még kevesebben voltak, mint a Falorián, volt hogy 10-15 percig nem találkoztunk emberrel. Olyan érzésünk volt, mintha kibéreltük volna a pályát és privát terepünk lenne. Már csak ezért az egy napért megérte eljönni!
Hétfőn ismét szakadó hóesésben a Socrepes volt soron. Ezen a napon mindössze egyet csúsztam, mivel a fiam az első csúszás során meghúzta a térdét, irány a kórház. Erről később.
Kedden végre szikrázó napsütés, újra a Falzarego. Az előző napok havazásának köszönhetően pazar hóviszonyok a pályákon, de pályán kívül is teljesen OK. A nap végén a Lagazuoi-ról a társaság többi része egy kb 8 km-es pályán Armenterolába síelt, én meg ott vettem fel őket kocsival. A parkolóból iránytaxik visznek vissza a Falzarego hágóra, fejenként 6 Euroért. Aki Alta Badia felé igyekszik, azok jobban járnak. A pálya aljától lovas szánok mögött, hevederekbe kapaszkodva 20 fős csoportokban visszavontatnak a lovasszánok Armentarolába, nagyon hangulatos lehet.
Haza felé nem akartuk megmászni még egyszer a hágót, ezért Bruneck felé indultunk haza. Érdekes volt, hogy amíg Cortinán a városban is 20-30 centi hó volt, addig a La Villában semmi. Kronplatz felé a Piculin pályán volt hó egy fehér szőnyegen, de mellette a barnászöld legelő. (ez azóta már nem így van)

Néhány szót a kórházi tapasztalatokról. Összesen nem töltöttünk bent 1 órát sem, és ebben benne volt egy röntgen is. Amit nem értettem, hogy nem fogadták el az Allianz téli sportok utasbiztosítást! Ragaszkodtak az unios kártyához, ami persze ott maradt a szálláson, mivel úgy gondoltam, hogy az extrán kötött utasbiztosítás mindent visz. Megkérdezték, hogy kifizetem-e a kezelést most, és otthon rendezem a biztosítóval, vagy bemutatom az unios kártyát másnap? Amikor rákérdeztem a kezelés díjára, akkor az asszisztens hölgy egy kis tanácstalanság után tett egy 80 euros ajánlatot. Ahhoz képest, hogy otthon vagy Ausztriában tételesen fel van sorolva a kezelések díja, ezen mosolyognom kellett. Végül is abban maradtunk, hogy másnap bemutatom az unios kártyát, és mosolyogva jobbulást kívántak.