Előzmény és válaszok a Síoktatásról, síoktató képzésről másképpen topikból

" Lehet, hogy elcsépeltnek hangzik, de a keveset futott kezdőnek nincs helye " kicsit meredekebb, esetleg szűken helyen ". Ezt rögtön el lehet kerülni, ha folyamatos felügyelet alatt síelnek. Ilyen a jól képzett oktató. "

Hát ez elméletben lehet így van, de a gyakorlatban az első tizenX napot nem feltétlenül tölti egy kezdő csak oktatóval. Pl. Egy gyereknél jó esetben a szülő előre besíeli az útvonalat amin majd együtt csúsznak, itt még mindig benne van az is, hogy fel tudja-e mérni, hogy az tényleg a gyerek szintjének megfelelő a pálya. Bár sajna az a tipikus , hogy egy kék pályán csak elindulnak annak tudatában, hogy voltak már pár oktatáson és kék pályán csúszott már a gyerek. Na ilyenkor jöhetnek azok a nem várt helyzetek, amikor egy jó stabil hóeke "életet menthet" tapasztalatom szerint. A kezdő kis sebességgel, magát biztonságban érezve le tud vele jönni kicsit meredekebb vagy szűk helyen. (Mondhatjátok, hogy ilyen helyzetnek nem szabadna előállnia, de a gyakorlatban az estek 99,99%-ban előáll tapasztalatom szerint.)

1. Még egyszer kérdezném van jó hóeke is és rossz is? Ha lenne egy "rossz példa" videón, hogy milyen pontosan ez a nemkívánatos kiterheléses hóeke, szívesen megnézném. (Ha van jó hóeke azt is.) Én leegyszerűsítve csak annyit tudok, hogy hóeke / balra "dőlsz" -> jobbra kanyarodsz; jobbra "dőlsz" -> balra kanyarodsz, ha közben a térdedet is fogod a testsúlyod sem kerül hátra...

2. A másik kérdésem pedig az lenne, hogy kis sítudással milyen más egyszerű mozgásformával lehet sebességet jól kontrolálva lejönni kicsit meredekebb, esetleg szűkebb helyen? (Egy videót itt is szívesen megnéznék.)

Ozsiék nem a hóekét "tagadják", hanem a kiterheléses hóekét.

Kedves RM!

1. Lehet, hogy elcsépeltnek hangzik, de a keveset futott kezdőnek nincs helye " kicsit meredekebb, esetleg szűken helyen ". Ezt rögtön el lehet kerülni, ha folyamatos felügyelet alatt síelnek. Ilyen a jól képzett oktató.

2. A tanulóink megtanulnak hóekézni, sőt a fékező hóekét is megcsinálják csak nem mi tanítjuk meg rá Őket!

3. Nekem is mint szülőnek és mint oktatónak rendkívül fontos, hogy a gyerekeim ill. tanulóim " tudja kontrollálni a sebességét, ne essen pánikba... " Pontosan ezért tanítom ill. nem tanítom az itt elhangzott hóekéket.
A biztonság és a símozgás helyessége párban járnak. A símozgás helyessége erősíti a biztonságot!

üdvözlettel
Pásztory Gábor

Én csak azt nem látom, hogy egy "keveset futott" kezdő, ha nem hóekében, akkor hogyan tud problémamentesen lejönni egy kicsit meredekebb, esetleg szűkebb helyen. Ha van rá pl. oktató vagy egyéb videó szívesen megnézném. Nekem pl. mint szülőnek sokkal fontosabb, hogy a gyerek tudja kontrollálni a sebességét, ne essen pánikba semmilyen szituációban, minthogy minden teljesen egymásra épüljön a símozgásának felépítésében. Laikusként én azért látom a hóekét az első lépésnek, mert könnyen elsajátítható és relatív "biztonságos" sízést tesz lehetővé kis sítudással is pl. szűkebb helyen, esetleg kicsit meredekebb pálya letörésnél.

Gondolom az osztrák sí válogatott is az "osztrák iskolát" járta végig, aztán mégis egész jól összerakták a mozgásukat. :-) Bár ha Miklós Editet az új módszerrel "alapozták", lehet elhiszem, hogy jobb lehet ... ;-)

Kedves RM!

Az is baj azzal a hóekével, amin itt a vita folyik, hogy akik ezt oktatják, ezt tartják a sítanulás első lépésének.
Pedig nem az! Vannak sokkal fontosabb összetevők is előtte, amik a későbbiek során számítanak! A mozgástanulás során, amit először teszünk a ládába, arra fog épülni az összes többi. Ha ez helytelen, akkor rossz alapokra épül a sítudás. A mozgástanulás egy spirál, ami ismétli önmagát mindig csak egy kicsivel magasabb szinten. Ha valamire nem épül semmi, azt miért kell tanítani?
Ennek az a veszély és csapdája, hogy lehet, hogy soha sem derül ki, mert a tanuló nem jut olyan szintű tudáshoz vagy esetleg csak magasiskolánál jelentkezik a laikus számára, hogy gáz van.
Én kiterheléses hóeke ellenzője vagyok. Az összes gyerekem ( sajátjaimat is beleértve ), tanulóm megtanul hóekézni, a megfelelő időben, és mindannyian képesek szűk helyen biztonsággal közlekedni és megállni is! ( És az esélyt is megkapják, hogy helyes, egymásra épülő technikai alapokhoz jussanak! )

Laikusként, amit kérdeznék. Most minden hóeke "rossz", nem illik a carvingolás mozgástanulásának folyamatába vagy van "jó" hóeke is? A gyerekeimet hordtam síiskolába és ők is egyenes csúszás - fékezés hóekével - hóekés kanyar jobbra/balra - hóekés kanyarok folyamatosan - megindulás párhuzamos léctartás felé utat járták be ... Én a stabil hóekének azért örültem, mert mindig tud hova "menekülni" a gyerek. Egy keskeny erdei úton, meredek pályán, ... előveszi a jó kis hóekéjét, kinyitja amennyire kell és ha úgy se megy legrosszabb esetben fenékre ül. Oké lehet mondani, hogy mindig csak a szintjének megfelelő meredekségű, szélességű ... pályán húzza az ember a carving íveket, de azért az élet nem teljesen ilyen. Vagy rosszul gondolom?