Egy rossz beállítás csúnya baleseteket tud okozni. Csak az állítsa a kötését aki tudja mit miért csinál. Nekem úgy túnik nem nagy rálátásod van a dologra így azt javaslom inkább bízd ezt a dolgot egy szervizre. Bemásolom Lackó írását immáron sokadjára, hogy fogalmad legyen a dologról.
"Ennél kényesebb téma a sícuccokal kapcsolatban talán nincs is. Mert hiába választasz rosszul magadnak sít vagy cipőt, vagy bármit, az legfeljebb csak a síelésed örömét veszi el. (Persze ez is általában utólag derül ki, amikor is kipróbálsz egy tényleg neked "fekvő" cuccot, és megérted, hogy eddig ez neked miért ment olyan kínlódósan.) Egy rosszul beállított kötés viszont tényleg nagyon csúnya (gyakran maradandó) sérüléseket képes okozni.
Amit minden síoktató mondani szokott, az az, hogy "szervízben állíttasd be a kötést". Ez többnyire jó megoldás is, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy sajnos nem mindenhol járnak el profi módon.
Csak testsúlyra beállítani egy kötést, az nagyon kevés. Ezért én pl. mindig "leellenőrzöm" a tanítványok cuccait. Ha kell, akkor "javaslatot teszek" a beállítások megváltoztatására. (Jogilag nézve a dolgot, az oktató nem állíthatja be a kötést, csak javasolhat. Ha ő állítja, akkor egy esetleges sérülésnél ő a felelős. Na, ebből nem kér egyikünk sem...)
Viszont arra büszke vagyok, hogy az elmúlt lassan 20 év alatt az általam "beállított" kötésekkel még egyetlen sérülés sem volt! (Ehhez persze biztosan szerencse is kellett...)
Ha valaki nem szervízben, hanem saját maga állítaná be a kötését, ahhoz szívesen leírom én (is) a véleményemet, de ez ne legyen senkinek sem "szentírás"! (És lehet nyugodtan vitázni velem!)
Hogyan működik a síkötés?
Az alapkötések első része a térd csavaró mozdulatára, oldalt oldanak. (Ez a legfontosabb!)
Az alapkötések hátsó része felfelé-előre old. (Magyarul "pofáraesésnél", amikor mondjuk a sí elakad, vagy például fatuskónak mész. Nagyobb, bukfencező esésnél is szokott oldani.)
A bonyolultabb kötések első része a felfelé feszítésre is old, a hátsó része pedig csavarásra is ("diagonál" kötés). Ezek a funkciók messze nem olyan fontosak, mint az alapkötések képességei.
Általában, egy jól beállított alapkötés gyakorlatilag ugyanazt a biztonságot adja, mint a "full diagonálosak".
Az előfeszítésről, más néven a "beszorító erőről":
A mostani kötéseken csak(?) két dolgot kell helyesen beállítani:
A cipő hosszához a kötést, és elöl-hátul az oldóerőt.
Először mindig a cipő hosszához kell beállítani a kötést. Hogy hogyan, az típusonként változó. Van, ahol az első rész fix, és a hátsó rész csúszik egy sínen, van, ahol egy beépített rendszeren mind a két rész mozgatható. Mindegyik más, ezért ebbe nem mennék bele ennél jobban.
Ha valaki elekad a cipőhosszhoz beállításban, akkor tényleg vigye el egy szervízbe! (Vigyen egy cipőt is magával, ne csak a sít!)
Ez az egész azért fontos, hogy (a kioldóerőtől függetlenül) a cipőt a két kötésrész megfelelő erővel szorítsa be. (Ez a "beszorítóerő", vagy más néven "előfeszítő erő".)
Ha túl nagyra van állítva, akkor a cipő "lötyög" a kötésben. Ilyenkor hiába a korrekten beállított oldóerő, a kötés teljesen váratlan helyzetekben is leoldhat. Rengeteg ilyet láttam már. A negyven kilós páciens már "csontig" feltekerte a kötését, mégis, ahogy mondja: "ez a sz*r állandóan leold!". Nos, ezért.
A másik véglet, amikor a beszorítóerő túl nagy. Ilyenkor annyira "fogja" a cipőt a kötés, hogy amikor már oldania kellene, akkor sem tud.
Az előfeszítő erőt mindig a hátsó síkötés mutatja valamilyen nyilacskával, vagy rovátkával. (Sajnos ez is változó minden kötésmárkánál.) Ennek a rovátkának, nyilacskának, mifenének kell a megfelelő helyre mutatnia, amikor a cipő a kötésben van.
Mindegyik új kötéshez ad a gyár leírást, ebből kihámozható a beszorítóerő beállítása is. (Ha nem sikerül, akkor irány a szervíz!)
Ha az előfeszítés már rendben, akkor lehet beállítani a kioldóerőket:
Általában a kioldóerő beállításokról:
Először is: még a legprecízebben beállítot kötés sem garancia arra, hogy nem szedhetsz össze egy térdsérülést. Ezt a szervízek, sőt még a kötésgyártók is elmondják.
Egy alapszabály viszont van: egy kelleténél esetleg gyengébbre állított kötés szinte biztosan nem okoz térdsérülést. (Kezdőknél mindig ilyen legyen!!!)
Ami elő szokott fordulni, az az, hogy a kezdő, ahogy egyre tempósabban sielget, egy idő után menet közben, általában rosszabb hóban "kilép" a kötésből. Nem mondom, hogy ez kellemes (99%-os a "pofáraesés"), de jobb, mint egy térdműtét. Ha ez már másodszorra megtörtént, akkor szabad elöl és hátul egy "felet" (de nem többet!) erősebbre állítani. Azért csak a második esetnél, mert lehet, hogy először pl. rosszul volt a helyén a cipő, vagy esetleg tényleg oldania kellett a cuccnak.
És ez a "felenként húzunk rá" elv legyen a későbbiekben! Így gyakorlatilag 0 az esélye egy komoly sérülésnek. Ezzel a módszerrel elméletileg mindenkinek úgy lenne beállítva a kötése, ahogy az neki "való".
Viszont nem szabad elfelejteni, hogy egy jó sízőnek a kötése a tempós, időnként rázkódós síeléshez van beállítva. Egy ilyen kötés már nem véd biztosan a lassú, kis tempójú eséseknél. (Pl. állsz a sorban a liftnél, valaki neked jön, és feldönt.)
A térdsérülések kb. 90%-a általában kezdőknél, és lassú eséseknél következik be! És ezeknek az eseteknek legalább a 90%-ában rosszul (túl erősre) volt beállítva a kötés!
A másik, kis %-ban a haladók sérülnek le, egyébként jól beállított kötésekkel, de túl lassan, "dinamikátlanul" esve. Tipikus a pálya széli mély hóban, viszonylag lassú sízésnél "elkövetett" esés, és térdcsavarás. Ezért tessék rendesen, tempósan esni! (Ez nem hülyeség!)
Ha új cuccot veszel:
A mostani, modern kötéseken lévő jelölések DIN szabvány szerintiek, tehát pl. egy Tyrolián és mondjuk egy Salomonon a kioldóerő ugyanolyan. Ez körülbelül igaz is. Tehát ha új sít veszel,akkor elvileg elég "átmásolni" a beállításokat a régi kötésről.
Persze ez sem igaz teljesen. A kötésekben rugók dolgoznak, amik a folyamatos előfeszítés miatt idővel fáradnak. Az új kötésben lévő rugók még frissek, tehát erősebbek, és még a pontos értékeket mutatják.
Emiatt én az új kötéseknél a régihez képest vissza szoktam venni "egy fél számnyit". Aztán ha ez idővel kevés (indokolatlanul leoldott legalább kétszer!), akkor lehet "felet" ráhúzni.
A kioldóerő beállítása:
Ez egyáltalán nem egyszerű dolog. A csak testsúly alapján beállított kötés szinte biztosan nem jó.
A jó beállításhoz több dolgot kell figyelembe venni:
1. Testsúly (ez egyértelmű dolog)
2. Sítudás (teljesen kezdő, pár napos kezdő, középhaladó, gyakorlottabb középhaladó, haladó, tempósan jól síző haladó)
3. Stílus (nem ugyanaz, mint a sítudás. Van, aki ugyanolyan sítudással komótosan sielget, van aki "dönget" lefelé.)
4. Kor (időseknél már nem olyan erős a csontozat)
5. Nem (túl sokat nem igazán befolyásol)
6. Csontozat felépítése. (Ezt a térdátmérővel- "tibiával"- szokták vizsgálni.
7. Térd esetleges panaszai, vagy korábbi sérülései
8. Lábméret (cipőméret)
Ezek együttese mondja meg a helyes beállítást. Egy gyakorlott szakember néhány kérdés után képes jól beállítani a kötést.
A beállítás mindig a testsúlyból indul ki, és a fentiek alapján változik a gyengébb, vagy erősebb felé.
Kötés beállítása táblázat alapján:
Többféle számítási mód és táblázat létezik a kötés beállításához. Ezek közt van borzasztóan elnagyolt, és van túlzottan precíz is.
Amit én jónak és biztonsággal használhatónak tartok, az ez:
http://www.dandre.hu/~powee/skibinding/index.htm
A fordítás Erdei Gergely (Powee) munkája. Köszönjük!
Ez egy könnyen használható táblázat, és jó értékeket is ad, bár szerintem érdemes egy egészen picit az első kötéseket gyengébbre állítani. (Kezdőknél és középhaladóknál "eggyel", haladóknál "féllel".) A hátsó kötés maradhat úgy, ahogy a táblázat kiadja. Ha esetleg indokolatlanul leoldana a léc, akkor felenként rá lehet húzni.
És végül: a kötését mindenki csak saját felelősségére állítgassa!
Ha valaki nem biztos a dolgában, akkor mindenképpen szervízben vagy oktatóval állíttassa be a kötéseit! "
Keresés
