Előzmény és válaszok a Síelésünk kivesézése topikból

TÖKÉLETES
Üdv Surf

Ha ugyanezt a mondatot élőben hallod, kiérezted volna belőle a pozitív felhangot! Úgy is mondhatnám hogy az ösztönök vezérlik a mozgást, a tudatosság pedig kontrollálja. Az oktatói felfogásom alapvetően erre alapul: nem megtanítanom kell valakit síelni, hanem segítenem kell a megtalálni a helyes mozgásokat. De ez a mozgás mindenkinek kicsit más, a saját teste, idegrendszere alapján áll össze. Nincs egy jó símozgás, hanem annyiféle van, ahány síelő. Az oktató csak a mozgás logikáját, törvényszerűségeit ismeri, tapasztalata van a módszerekről. De ezeket nem ráerőlteti a síelőre, hanem bevezeti segítségükkel a saját mozgásának világába. A tudományosság ebben mint módszertani eszköz játszik szerepet.

"De inkább ösztönös mozgás, nem annyira tudatos." (idézet Ozsitól)

Ugye Te sem gondolod komolyan, hogy fontosabb a tudatos mozgás, a koreográfia, mint az ösztönös, jóleső lendület, a ritmus. A "tudatos" mozgásban mindig benne van a mesterkéltség, az előírásoknak megfeleni akarás.
Hol marad a síelés személyre szóló szabadsága?

Ugye nem viszitek el az oktató-képzést a "tudatos, kényszerített, koreografált" mozgáskultúra továbbadásának kötelezővé tételének irányába?
Megismétlem hozzászólásom apropóját: "De inkább ösztönös mozgás, nem annyira tudatos." (ezt írtad) Muszály "tudatosan"? Nem elég "ösztönösen", egy jó oktató jóindulatú korrekcióit elfogadva, mesterkéltség, "tudatosság" nélkül?
A jó oktató az ösztönösségre kell, hogy figyeljen, nem a tudományosságra. (Ha már síelni akarja megtanítani a tanítványait - és nem az elméleti mindent-tudásra.)
WFeri

Igen! A ritmust a feszülések és ellazulásoknak a külső erőkkel való harmóniája adja. Ha mindig akarunk valamit csinálni a sílécen, akkor nagyon nehéz megtalálni a ritmust. Ha csak a megfelelő pillanatokban avatkozunk közbe, szinte magától jön. Kosárlabda labdavezetés: amíg a gyerek állandóan kontrollálni és kísérni akarja a labdát, állandóan elveszti a ritmust. És akkor találja meg, amikor ráérez arra, mikor nem kell segíteni a labdát, és megérzi, hogy miként fog felpattanni a labda, és ebbe a mozgásba mikor kell bekapcsolódnia. De inkább ösztönös mozgás, nem annyira tudatos.

Tisztelettel kérdezem abszolút amatőr (igaz 50 szezonnyi csúszás után), hogy az izomtónusok, csípőhajlítások, combizomra tehelődő (volt erről szó?, mintha a combizom is kmaradt volna) erőhatások mellett számít-e valamit a ritmus.

Mintha nem találkoztam volna egyetlen hozzászólásban, szakvéleményben sem a "ritmus" szóval.

Időnként belenézek hivatásos táncversenyek TV közvetítéseibe. Nagyon meglep, hogy a mesterkélt, koreografált táncok előadói előnyt élveznek a pontozók szemében a szabadon, természetükből adódóan, ritmusosan, könnyedén táncolókkal szemben.
Ugye szabad ritmusosan, könnyedén, "táncolva" síelni?

Mert amikor "tánclépésben" csúszok, élvezem a ritmust, nem fáj a fejem az izomtónusaimtól, leginkább síelek.
Tehát: számít valamit a ritmusérzék?
WFeri