Sziasztok!

Jöjjön az én vegyes érzelmekkel teli szubjektív beszámolóm Risoulról.

A Skilines utazási irodával utaztunk, 10/10 pont a korrekt, gyors és pontos szervezésért és a T.A. monogramú kedves idegenvezető hölgyünkért :)

Busszal érkeztünk, 17 óra volt az út Budapest-Risoul között, amiben már benne volt csaknem másfél órányi vásárlás Brianconban. A jármű korrekt volt, de 160 centi és 60 kg felett semmilyen humanoid létformának nem lehetett kényelmes ennyit egy helyben ülni...

Azt tudtuk, hogy jó ideje nem esett hó, de a látvány, ami fogadott, még ennél is megdöbbentőbb volt. 1850 m magasan maximum 40-50 centi jégkása, földes-poros hókupacok és kopár hegyoldalak a tőlünk északra fekvő vidéken. Az első ijedség után hamar megnyugodtunk, amikor elsétáltunk a sípálya felé, ott ugyanis szép fehér, jól tömörített porhó fogadott.

A szállás a SARA apartmantelep POLLUX nevű épületében volt. Képzeljünk el egy lepukkant kollégiumot, na ez még annál is lejjebb volt színvonalban. 30 négyzetméteres, 2 szintes apartmanban laktunk nyolcan, amiben csupán egyetlen egy WC volt. Az apartmanról készült fotók alapján tágasabbnak tűnt. Volt a felső szinten 2 kis lyuk, az egyikben kihúzható ágy, a másikban 180x60 centis emeletes ágy. A földszinten a nappali-konyhában kihúzható ágy, egy kerek asztal, ahol 8 fő nem fér el kényelmesen és háttámla nélküli kemény fa hokedlik voltak. Ezen kívül a WC előtti bejárati (előszoba) részben volt még egy emeletes ágy, így aki itt aludt, az jól megismerhette lakótársai ürítési szokásait. Szekrények, akasztók, polcok fent egyáltalán nem voltak, lent néhány beépített azért előfordult.
Összességében: a szállás igénytelen hulladék, alá kéne pakolni 200 kiló trotilt és megnyomni a megfelelő gombot. 14 év és minimális igényszint felett NEM AJÁNLOTT!!!

A síelés számomra újdonság volt, bár nehezebb dologra számítottam. Második nap már gond nélkül mentek a kék pályák és néha még pirosra is rávitt a kényszer, pl. L'Homme de Pierre csúcsról csak piroson lehetett megközelíteni a Cote Belle kék pályát, valamint PTE de Razis csúcsról is csak 200 méter kemény piros után tudtunk lekanyarodni a Vallon Bleu kék pályára. Némi gyakorlás és bátorság azért kellett a biztonságos lesikláshoz :)

A síterep óriási, 6 nap alatt nem jutottunk át Vars felé, mert még így is voltak besíeletlen pályák Risoul lankáin. Van 2 szép hosszú zöld pálya, amik ideálisak a teljesen kezdőknek és számos rövidebb-hosszabb izgalmas kék pálya. Pirosakat meghagytam a következő alkalomra.
A pálya minősége az első 1-2 napban még kielégítő volt, de ahogy teltek a napok, úgy lett egyre rosszabb. Nem egy helyen focipályányi jégfoltok voltak a meredek kék és piros lejtőkön, ami nem várt bravúrokra sarkallta a kezdő síelőt. Hiába hóágyúzták és járták a gépekkel, nem bírtak versenyezni a hegytetőn tomboló +19°C-kal és a forró napsütéssel. Talán jövőre rendes tél lesz.

Az éjszakai élet siralmas volt... Van a híres Yeti bár, ahol állítólag a legnagyobb bulik tombolnak, ehelyett francia férfiak játszottal benne kék osztriga bárost. A társaság elnézett utána 2 nappal a központban lévő Morgan clubba, ahol ugyanez fogadta őket. Hol voltak a lányok??? Hol volt a MEEX-es party sítábor Risoulban??? Döbbenet... :D

Összefoglalva: Risoul síterepe kiváló, ha az időjárás kegyes, a buszos utat nem ajánlom, valamint érdemes rászánni +10-20 ezret egy tágasabb apartmanra és előre feltérképezni a terepet buli szempontjából :)

Jó síelést mindenkinek!