Mi kombináltuk a két módszert: az idősebbik 5 évesen egy őszi szezont végigtanult műanyagpályán, az osztrákoktól meg vettünk 1-2 magánórát amin megtanulta a felvonózást - zöldeskék pályán remekül ment egyedül már első alkalommal.
A kisebbik 3 éves volt ugyanakkor, ő egy rövidített szezont csinált végig a műanyag pályán, mert még nem érdekelte, nem tudta leköveti a feladatokat és hamarabb abbahagytuk. Viszont elvittük aztán egy (kisiskolás néhány óvódással) sítáborba, de ott sem érdekelte a legkisebb csoport, így maradt velünk. A lábam között vezettem lankásabb pályákon, meredekebb részeken meg felkaptam az ölembe - bár kissé fárasztó volt a módszer :) De a hét végén a zöldeskék pályán már saját maga is ment egyenesen úgy hogy közben fogta a botomat két kézzel. Most 4 évesen meg éppen jár az őszi szezonba műanyag pályára és nagyon ügyes, meg imádja.
A műanyag pályázásnak nagyon sok előnye van: eleve jóval olcsóbb egy órára számítva, mint kint "élesben" síbérlettel, síoktatóval - meg egy szülő ki is esik, mert néha azért tolmácsolni kell, meg amúgy is igénylik a kicsik hogy ott legyen apu vagy anyu. A foglalkozások között le tud ülepedni az új tudás, nem néhány nap alatt kell gyorstalpalón elvégezni. De még meg is hosszabbítja a síszezont, egy kicsit olyan a hangulata ezeknek a pályáknak, mintha tényleg a hegyen lennénk :)