2015. február 8-án elhatároztuk, hogy megnézzük Eplényt. Lehet, hogy túlzottan el vagyok kényeztetve a osztrák és francia síterepekkel, de sajnos vegyesek az érzéseim.
Kezdjük a pozitívummal. A pálya kifejezetten jó minőségű volt. Rendesen kezelve, jó hóval. A pálya mérete adottság, az akkora amekkora, de élvezeteseket lehet rajta csúszni.
A hütték is teljesen rendben voltak. Piros pont a gőzgombócért.

És most jönnek a hiányosságok.

Az alsó parkolóban semmiféle infrastruktúra nincs, legalább egy-két Toi-Toi jó lenne, sokan hosszú útról érkeznek és a transzfer buszokra is elég sokat kellett várni.
A pálya nincs kitűzve. Semmiféle jelzés nincs arról, hogy meddig tart a pálya, hol van elágazás, melyik pályán vagyunk. Egy bot nincs letűzve a szélén. Nyilván megtaláljuk az utat, de ez alap lenne, főleg, hogy sok kezdő is síel itt.

Több helyen hiányzott a hóágyúkról, a lámpaoszlopokról az ütközésvédő paplan. Legalább is jópár olyat láttam, ahol szerintem kellene.

A csákányosok nyomvonalában a hó borzalmas volt. Jeges, buckás. A gyakorlatlanok elég rendes kiképzést kaptak a csákányosozás szépségeiből.

A szél miatt nem ment az ülős felvonó, tömeg volt a csákányosoknál. Erről nyilván nem tehet senki. Arról viszont igen, hogy a távolabbi csákányos igencsak gyászos állapotban volt. Több helyen hiányzott a "csákány", csak a kötél lógott, ez nagyon nem bizalomgerjesztő az egész állapotára nézve. Nem is tévedtünk sokat, kétszer mentünk rajta, mindkétszer megállt a felvonó, ki is kellett szállni belőle, mert utána órákig szerelték.

Ez csak tovább növelte a sort a többi felvonónál. A tömeg kezelése nagyon rosszul volt megoldva, semmiféle terelő kordon vagy hasonló nem volt a sor kialakítására. Ráadásul több irányból lehetett becsúszni a sorba, folyamatos volt az anyázás. Volt aki szerint zippzár elv alapján kellene a sornak egyesülnie, mások szerint mindenkinek mars a sor végére. Sajnos 20 perces sorban állás után egy perces lecsúszás nem nagy élvezet.

Ugyancsak furcsának találtam, hogy a tanulópálya és a felvonóhoz váró sor nincs elkülönítve, alig volt hely a tanulóknak, ráadásul elég balesetveszélyes is ez.

A felvonóknál a forgóvillák olvasói nagyon érzéketlenek, ellentétben a külföldi pályákkal nem elég odaállni a karzsebben lévő bérlettel, hanem egészen oda kell hajolni az olvasóhoz. Elég sokan végeztek fura jógagyakorlatokat ezért a belépőkapunál.

Összességében nem rossz a pálya színvonala, de sajnos pont azok a pici apróságok hiányoztak, amelyek miatt nem volt igazi az élmény.