Párhuzamos kanyarodás tanulása mikor?

Látom, nincs egységes elképzelés arról, mikor kezdjen el egy kezdő "párhuzamos lábbal" kanyarokat tanulni. Mert valóban kezdő vagyok, vannak elképzeléseim. A hóeke és a hóeke kanyar alacsony sebességnél egy kezdőnek valóban jó feladat. Gondolom azért tanítják, mert így - háromszögelven - stabilan megáll a léceken. Tud egyenesen és kis lejtőkön síelni. Ám látok olyanokat akik így "ekézve" is nekimennek egyenesen a nagyobb lejtőnek is és a sebesség koordináció kimerül az eke nyitás -zárasban. Persze a kanyarban azért mellélépnek a léccel és tempónál már esélyük sincs egy hóeke kanyarra. Mert. Itt aztán meg is áll a tudományuk és évekig elküszködnek a fejlődés minden jele nélkül. Így síelnek. Pedig gondolom innen lehetne továbblépni, mások szerint ezt kihagyva megtanulni rendesen síelni. Igen ám, de a kezdő örül, hogy áll a lécen és csúszik. Persze eldől, mert az a léc nem egy sínen megy, hanem minden irányba ki a test alól. Tehát amíg nincs meg az a biztonságérzet, hogy az a léc a lábamon arra menjen és úgy ahogyan szeretném, addig kell az "eke" nyújtotta kényelem. Erről egyetlen "oktató" sem mond le. Mert nem ismerheti a kezdő erőlétét, ügyességét és egyensúlyérzékét. Biztosra megy. Bár már azzal, hogy kanyarban terheljen a kezdő külső lábra, a belsőt tartsa lapon és majd az szépen mellézár - a kezdő ezt úgy éli meg, hogy a testem jobbra a léc meg balra? Essek a lejtő felé? Mert látom ám az oktató videókon, mikor az "oktató" mutatja be, hogy kanyarban a belső lábát felemeli és csak a külsőn síel, de ez szinte mutatvány számba megy. Pedig bizonyára okkal csinálják. (elnézést a külső-belső használatáért, persze tudom, hogy hegyláb és völgyláb de ez egyszerűbb akkor mikor a jobb és bal is kétséges egy kezdőnek) Ezért aztán a sokadik esés és lécakasztás után az ember megpróbál valami egyszerűbbet csinálni. Az pedig a hokistop jobbra aztán balra. Van aki itt áll meg a fejődésben és ezt úgy hívja, hogy "rövid lendület" meg párhuzamos síelés. Ezzel aztán élete végéig elsíelget akárhol. Kellő kilométerekkel a lábban már persze próbálom élre állítani a leceket és erőnléttel, gyakorlással tudatosan keresni az "ívet" és az egyensúlyt - ám ez újabb eséseket produkál egyenlőre. Igaz sikerélményt is pillanatokra. Ezért úgy gondolom, hogy mindenki maga döntse el, mikor kezd bele valami újba vagy marad a biztosnál.
Mert nem a módját látom a síelés legnagyobb veszélyének, hanem a másik síelőt. Legyen az vérprofi vagy kezdő ha nem ismeri a korlátait.