Túrázás Svájcban

Nyár elején mikor a Covid19 utáni első lazítások voltak akkor itt Svájcban elkezdték nyomatni a TV-ben a reklámot "Du brauchst Schweiz"(neked Svájc kell, lásd a következő linket
https://www.shining.ch/news/schweiz-tourismus/ ). Ez azért volt, hogy a svájciak akik a nyaralásukat tervezik a külföld helyett belföldre utazzanak, ezzel is segítve a helyi turizmust. A másfél perces klippben Svájc leghíresebb nevezetességeit mutatják be mint pl. a Matterhorn, a Rhäthische Bahn, Alestch gleccser. Ez a reklám nekem is szólt, külföld helyett inkább Svájcban nyaraltam. Igazából a reklám nélkül is Svájcban maradtam volna mivel Svájc még mindig nagyon szép és még rengeteg új hely van amit fel kell fedezni.

Idén néhány napot Wallisban töltöttünk, kerékpároztunk Svájcban közel a Francia és Olasz határhoz. Wallis a harmadik legnagyobb Svájci kanton, a keleti része az német nyelvterület a nyugati része pedig francia nyelvterület. A kanton központja Sion(franciául) németül pedig Sitten(ha rosszat csinálsz akkor ülsz a sitten). Mi Alsó-Wallisban(Unterwallis) voltunk amely francia nyelvterület. A főhadiszállásunk Martignyban volt. A hely érdekessége az, hogy a Rhône az eredetétől(a gleccsertől) idáig Wallisban szinte egyenes vonalban halad előre, itt a folyó derékszöget képez és észak nyugatnak folyik tovább a Genfi tó felé. Ha folytatta volna útját Martignyban egyenes előre ahogy eddig folyt akkor az Alpoknak ütközött volna.

Martignyból ha nem a Rhône völgyében bicajozunk akkor három hágót lehet megmászni: dél nyugat irányba Franciaország felé van a Col de la Forclaz, dél felé van a Nagy Szent Bernát hágó hágó Olaszország felé, dél kelet felé pedig van a Col des Planches.

Első nap Martignyból nyugat felé a Col de la Forclazt másztuk meg. A környék jellegzetessége, hogy rengeteg a szőlő ültetvény. Egyedüli ellenségünk a nagy meleg volt 32C volt a völgyben, felfelé semmi árnyék nem volt. A Col de la Forclaz érdekessége, hogy itt lehet becsatlakozni a Mont Blanc túraútra, bármelyik irányba. Röviden annyit erről, hogy három országon keresztül lehet megkerülni a Mont Blancot 10000 méter szintkülönbség, kb. 60 óra alatt, 170km hosszan (lásd http://www.autourdumontblanc.com/ ). A hágón sok turista volt a havas csúcsok még augusztusban is jól látszottak. A Col de la Forclaz hágó teljesen Svájcban van, ha nyugat felé leereszkedünk az út vége már Francia országban van.

Következő nap korán kezdtünk mivel nem kellett annyit utazni, Montheyből másztunk fel a Pas de Morginsra. A hágó itt már a francia svájci határon van. A Morgins hágó a Portes du Soleil régióhoz tartozik, itt már sípályák mellett bicajoztunk a határ mindkét oldalán. Amikor felfelé tekertünk tőlünk balra a Dents du Midi(3257m) csúcsa látszott amely tetején most is volt hó. Mivel ezt a túrát hamar teljesítettük délután Martignyból a Col des Planchest másztuk meg. Innen nagyon jó rálátás van a Nagy Szent Bernát hágóra. Minden fárasztó nap után a Lac Lémanban (Genfi tó) fürödtünk Montreauxban. Montreaux már Waadt (franciául Vaud) kantonban van. A város érdekessége, hogy ide járt pihenni egy Freddie Mercury nevü úriember, állítólag a helyet ahol lakott most is ki lehet bérelni. A tóról nagyon jól látszanak az Alpok hegyei.

Harmadik nap Sionból indultunk, ez volt a leghosszabb és egyben a legnehezebb túránk. Siontól délre tekertünk fel a Thyon 2000 nevű helyre. Egy napra majdnem 1600 méter szintet kellett letekerni 21 km-en keresztül. A táj az csodálatos volt, ahogy emelkedtünk felfelé egyre jobban látszott a Rhône völgye, délkelet felé még a Matterhornt láttuk. Érdekes volt mert nem ez a klasszikus kép a Matterhornról, az a kép általában Zermattból vagy a Gornergratról készül kelet irányból. Mi most a Matterhornt nyugat felől láttuk. Mondanom sem kell innen fél Wallis látszott, Eiger, Mönch, Jungfrau, velünk szemben északra Crans Montana majd felette a Plaine Morte gleccser. Thyon 2000 egy síparadicsom Siontól délre, néhány felvonó most is működött.

Negyedik nap Waadt kantonban tekertünk Aigleből mentünk fel a Col des Mossesra. Itt is Leysin - Les Mosses - La Lécherette sítelepülések mellett tekertünk. A kiindulópont érdekessége, hogy idén itt szerveznék a bicajos világbajnokságot Aiglen és Martigny között szeptemberben, de valószínűleg elmarad a Covid19 miatt, pedig a város nagyon készült minden sarkon virágból vagy más figurákból kerékpárok vannak kirakva mint a Tour de France-on. Ott jártunkkor láttunk igazi országúti bicajos edzést: elöl ment a bicajos mögötte a motoros hátán két kerékkel meg a szerszámokkal ha véletlenül lerobban a bicaj.

Szép helyeken jártunk a néhány napos túránk során, egyedüli ellenfelünk a nagy meleg volt, amíg nem süt be a nap addig lehet tekerni de ha nincs árnyék vagy hegy nem takarja a Napot akkor nagyon meleg van. Hiába nyár van ilyenkor meleg szokott lenni még a hegyekben is. Teszek fel pár képet.