Sziasztok!

Január 31.-február 5. között töltöttünk el hat napot a terepen (Skilinesszal mentünk), a szállásunk Nendazban volt, mindnyájan megvettük a teljes 4 völgyre szóló kieg. bérletet. Az apartman 30 méterre volt a kabinos felvonótól, a levezető kék pálya kb. 15 méterre vitt tőle, tehát ez tényleg pályaszállás volt, mindennap léccel egész a tárolóig csúsztunk.

A nendazi rész elég furcsa, ugyanis mint az a térképen is látszik, ahhoz, hogy elérjük a pályarendszert, le kell mennünk először a Prarion nevű piros pályán, ami nem kezdőknek való, lévén nem túl széles, és mivel mindenki erre jön, hamar kijegesedik az északi fekvés miatt is. Szóval aki nem biztos a tudásában érdemes 8:45-ös kabint elcsípni, és elsők közt lemenni, akkor még nem rossz a pálya. Innen ismételten egy kabinos felvonó visz fel a Plan de Fou csúcsára, melyről a Printse nevű piros pálya visz le Siviezbe. Emiatt itt szintén nagy a forgalom, bár szélesebb, és kevésbé meredek, mint az előző pálya. Itt elérünk a pályarendszer leggyengébb láncszeméhez, ugyanis aki Thyon-Veysonnaz felől akar Verbier felé haladni, illetve fordítva, vagy Nendazból indulna mindkét irányba, azok mind ezen a kis kék pályán kell lejönniük Tortin és Siviers között. Emellett ezt a kék pályát használják kezdő, és gyerek oktatásra is, szóval itt mindig sokan vannak, hétvégén főleg.

A Thyoni részen a völgyállomáshoz tartozó pirosak nagyon klasszak voltak, és nem is voltak sokan rajta. Azonban nagyon időigényes átérni Siviezből oda, visszafelé még rosszabb, mert minimum 4x kell húzó felvonózni, és emiatt rá kell szánni kb. 1 órát. Combatseline-Siviers között a piros pályán amúgy is sokan síelnek, és mivel szintén csak itt lehet átjárni a két rész között, ez a pálya is elromlik délutánra, viszont délelőtt kifejezetten élvezhető.

Verbierbe átjutni két úton lehet, hétvégén célszerűbb nem a nagy kabinost választani, mert ott sokat kell várni. A csúcsról, a Mont Fortról induló fekete pálya felső 25 métere nagyon kemény, a meredeksége miatt a ratrak sem megy fel, így az kezeletlen pálya, 1-1,5 méter magas jégtömbbé fagyott buckák vannak a fenti részen, tényleg csak haladó síelőknek ajánlott lejönni léccel. Viszont ez a pálya nem a nagy kabinoshoz visz, hanem egy húzó felvonóhoz (térképen ez is látszik), de hiába toltuk meg golyóban a végét, mindig kellett botozni legalább 30 métert. Szóval ez a kialakítás nem épp ideális. Innen lefelé Verbier felé a Gentianes nevű piros pálya nagy kedvencünk volt, jó széles, kellemes meredekséggel, zermatti érzést adott. Itt is ugyanaz a probléma azonban, mint a terep többi részén. Csak La Chauxig lehet lecsúszni, innen felvonózni kell Fontanethez, és innentől lehet lecsúszni a faluba végig. Szóval a pályarendszer két völgyében is ugyanaz a probléma, hiába mész fel a hegycsúcsra, nem tudsz lejönni egy lauffal a völgyig, legalább egyszer felvonózni kell még. A Fontanettől induló piros pályák vagy zsúfoltak, vagy keskeny erdei pályák voltak, nem nyerték el a tetszésünk. Ami viszont nagyon bejött, a Fis nevű fekete, jó meredek pálya, a legtöbb helyen megvan a megfelelő szélessége is, emiatt sokáig tartja magát.

Megnéztül a La Tzoumazi részt is, nem volt rossz, mert nem voltak sokan, viszont buszozni kellett a településen belül, nem volt természetes átkötés Verbier felől, a pályák pedig keleti tájolásúak voltak, emiatt délután végig árnyékban voltak, és erősen jegesedtek. De visszacsúszni legalább lehetett lécen Verbier felé.

Ami nekem személy szerint nagyon tetszett az volt, hogy a verbieri részről Nendaz felé csak kezeletlen pályákon lehetett átcsúszni, ahol bőven volt lehetőség freeridera is. Megtévesztő lehetett a sárga jelzés, ugyanis ez is haladó tudást/vagy ennek hiányában kellő bátorságot követelt meg, nem egy embert láttunk a léceit a kezében hozva visszafelé sétálni a Chassoure csúcsnál. Sokan egyébként inkább a felvonókat választották lefelé is.

Ami reggel hátrány volt, az a síelés végén is az volt. Nendaz felé Siviersnél el kellett érni az utolsó 16:30-as felvonót, ha ez nem sikerül, akkor stoppolni, vagy taxit hívni. Ha ezt a felvonót elérjük, akkor még le kell jönni a Plan de Fou csúcsáról az egyetlen lefelé vezető fekete pályán, ami főleg hétvégén, nap végére már szintén megkövetelt egy komolyabb tudást. Viszont az innen induló 57 Prarion felvonó hálisten megvárt mindenkit, aki elérte a sivieri felvonót. Nendaz előtt kb. 100 méterrel van egy hütte, volt hogy itt megálltunk, söröztünk, és sötédeséig itt maradtunk, utána csúsztunk le a szálláshoz.

Hütték: A Tortinnál lévőt, illetve a Les Ruinettesnél lévőt kifejezetten ajánlom, önkiszolgálós jellegűek, 10-15 frankért már lehetett főételt kapni, amivel jól is lakott az ember, és finom is volt

Összességében egy 4/5-öt adnék neki, voltam ennél jobb pályán Svájcban, és Franciaországban is. Sajnos az adottságok behatárolják a lehetőségeket, de talán egy kicsit átgondoltabb felvonó elhelyezés segíthetett volna ezeken a bosszantó dolgokon, amiket leírtam. Ami bosszantott még, hogy Nendazban nem volt egyetlen normális szuvenír shop sem, illetve az is fura volt, hogy a boltok egy része bezárt 16/17 órakor (egy síterepem?).

Bár sokat vártam a tereptől, az én top 5 pályám közé nem nyert bebocsátást.