Travelexes szervezésben töltöttük itt február első hetét és szuperül éreztük magunkat! Az iroda részéről idén volt pár kisebb kommunikációs baki, de ez nem szegte kedvünket.
Szállásunk Brianconban volt, a Prorel kabinostól 5 perc sétára, de cserébe 109 m2 jutott 6 főre, na ez ritkaság a franciáknál... Igaz, hogy ez a pályarendszer legszéle, viszont a jól átgondolt kialakítása miatt meglepően gyorsan lehet a távolabbi részekre eljutni, nem nagyon stresszeltünk azon, hogy időben vissza kell indulni. Ráadásul itt pár perc sétára voltak nagy bevásárlóközpontok és a történelmi belváros is. Ami viszont nem tetszett, az a Prorel kabinos. Papíron 12 fős, de max. 8 főnek ideális: 6 ül, 2 áll. A kemény hengereket, mint üléseket nem nagyon tudtuk értelmezni. Kibírható, csak mintha anno direkt kényelmetlen ülést terveztek volna oda :) De a legbosszantóbb, hogy a síiskolásoknak fenntartott előző sort a völgyállomás melletti apartman összes lakója és még jópár sporttárs használta előszeretettel, így a tisztességesen sorbanállók még tovább várhattak.
A 6-ból az első 5 napon tűző nap és meleg volt, a völgypályákon ez meg is látszott, lent a természetes hó már közel nulla, de fent jól tartották magukat a pályák és hó is van dögivel.
Maga a pályarendszer nagyon tetszett! Rengeteg a kezdőbarát, széles, zöld és kék pálya, végtelen hosszú zöld erdei utak vannak és persze pirosak, feketék is akadnak bőven. A feketék nagy részét nem kezelik és a pirosak között is akad egy pár ilyen. A koncepciót értem, de ezt lehetne térképen és a pályán is előre jelezni, így egy kicsit azért bosszantó. Némely pálya vagy felvonó elnevezése is logikátlan volt nekünk, pl. Vallons pálya és felvonó tök máshol van, 2 Eychauda felvonó is van, Cucumelle pálya és felvonó nem egymás mellett van... De azért pár nap elteltével, meg a felvonónevek magyarosításával (ejcsuda, klotgatya és társai) sikerült kiigazodnunk a terepen.
Főleg a középső, Prorel és Cucumelle közötti pályákon síeltünk. Itt a nagy kedvencek: hosszú kék marteau völgypálya, selettes és a többi Méa pálya, Vallons. A sokat emlegetett Cucumelle csak az utolsó napon volt élvezhető, amikor lehűlt és kevesebben is lettek, ezért nem volt már 10 körül tiszta bucka, mint korábban.
Briancon felett csak a hazaúton síeltünk, mindeig váltogva a pályákat: A végtelen hosszú kék chemin egy részen köves volt, ezért inkább fellibegőztünk a csúcsra és a pirosakon mentünk le. Ezekből magasan a legjobb szélső crocus-gargouille kombó volt. A völgybe nem volt érdemes lesíelni, ott a végén már sártenger és csak plusz lépcsőzés fogadott.
Monetier részen a csúcsot kétszer is megjártuk, tényleg lenyűgöző a kilátás! Itt a völgyben viszont akkora sorba botlottunk de. 11 körül, hogy többször nem mertünk lecsúszni.
Pénztárcánknak meg ízlésünknek sem annyira jönnek be a francia hütték, ezért hátizsákos, szendvicsezős síelők vagyunk. Ezt nagyon feldobták a 3 helyen is elhelyezett sütögető-piknikező helyek. Napról napra egyre komolyabb grillezéseket tartottunk, sokan tesznek így a hegyen, ezért érdemes időben, még dél előtt befoglalni a szabad helyeket. Tök ingyenes az egész, csak a szemetet kell elvinni, ott helyben nincs kuka. Jó időben mindenképp érdemes kipróbálni!
Szóval Briancon nagyon megtetszett, tuti, hogy visszatérek még, csak inkább valahol középen megszállva, így, hogy már kipipáltuk az óvárost.