Március 21.
Ismét egy egynapos, most a tinédzser fiammal. Jó eséllyel a szezonzáró. Előző éjszaka nézem a webkamerát, nagy pelyhekben hull a hó. Drukkolok, hogy essen legalább 10 centi másnap reggelig.
Mikor kiérünk, látjuk, hogy annyi sajnos nem jött össze, de 4-5 cm igen, a semminél ez is jobb. A déli oldal sokkal "foltosabb" mint 3 hete, ismét kilátszanak a nagyobb sziklák ill. törpefenyők. Nettóban bizonyára fogyott a hó az elmúlt időszakban.
A legutóbbi tapasztalatok alapján felbuzdulva most itt kezdünk, de nem adja, túl vékony a frissen esett hó, alatta pedig nagyon göröngyös, olyan minta "megsuvadt" volna korábban. Egy kör után elengedjük.
Az időjárás most a szokásos Chopok, a csúcs felhőben, de szerencsére nem tejföl köd, és a szél sem fúj. Átmegyünk az északi oldalra. Ahogy haladunk lejjebb, egyre tisztábban látni. Megnézzük a kétüléses alatt, sokkal jobb, mint a déli oldal, mert a friss hó alatti kemény réteg egyenletes. Keressük a még érintetlen sávokat. Vissza fel a kettes ülőssel, a következő körben a 11a fekete pálya bal kanyarjánál csúszunk ki pályán kívülre, a régi tányéros irányába, sőt még azon is túl. Találunk szuper új sávokat a szikásabb részek között, lejjebb az erdő besűrűsödésénél visszakanyarodunk a régi lift nyomvonalába. Ez a rész igazán élvezetes, megyünk még vagy 2 kört. Várakozás - szombat ellenére - gyakorlatilag egyik liftnél sincs, max. 1-2 perc, érezhető, hogy március második felét írjuk.
Ebéd után megnézzük a régi 3-as fekete pálya környékét, ami most már teljes egészében freeride. Ugyanakkor itt jövő szezonra kialakítanak egy új kék pályát, a nyomvonalban a fenyőket már kivágták. Ez a rész jobban összejárt már, de azért élvezhető.
Régi vágyam, hogy egyszer a csúcsról / az 1b pálya legtetejéről lentről nézve jobbra kicsapva, a gerinc alatti freeride zone-ban lecsússzak Brhliskáig, az A3-as kabinos tetejéig. A fenti korlátozott láthatóság miatt ezt most sem vállaljuk be, de a B5-ös négyes ülős tetején mondom a fiamnak, hogy próbáljunk meg szintben áttraverzálni a térképen Deressky Kotol néven jelölt terület felé. Szerencsére nem kell őt győzködni, nekiindulunk. A szintvonalak úgy adják ki, hogy csak egyszer kell lecsatolnunk és másznunk felfelé úgy 20 métert, de sikerül átcsúszni az északi és déli oldalt elválasztó gerinc alá, ahol régen, gyerekkoromban még volt működő pálya és egy tányéros felvonó Brhliskától felfelé, aminek az oszlopai még most is megvannak. Ennek a liftnek kb. a feléhez érkezünk, és onnan már sima ügy. Visszanézve látjuk, hogy jönnek páran - helyi erők? - fentről, a csúcs irányából. Sebaj, majd legközelebb, tiszta időben és még jobb hó esetén.
Ezzel az élménnyel elindulunk vissza a déli oldal felé. Még találunk egy általunk eddig nem ismert völgyet a kettes ülős nagykabinos felöli oldalán, az alsó állomástól lefelé, ami egy átcsúszó pályában végződik - ez már a harmadik új útvonal "felfedezésünk" ezen a napon.
Délen megyünk még egyet a Deres tányérossal, csak az élmény kedvéért - ki tudja, mikor lesz erre lehetőség újra -, aztán ismét a kásabuckák tengere a parkolóig.
Ebben a szezonban 4x1 napot sikerült Chopokon csúsznom, ebből 3 nap egész szuper freeride volt. Változatosság és lehetőségek szempontjából freeride-ra szerintem egyértelműen Jasna a legjobb Budapesttől 5-600 km távolságon belül. Remélem, a következő szezonban is eljutunk párszor.