Polaris síegyesület

Kedves hozzászólók,
én csak most bukkantam rá erre a fórumra, amit sajnálok, mert én is febr.8-án jöttem haza ISOLA 2000-ből, ahová Dolli barátnőmmel együtt mentünk, és elmondhatom, hogy FERGETEGESEN JÓ 10 napot töltöttünk el egy szuper kis csapatban. Tényleg nem ismertünk senkit (a szervezőket leszámítva, őket is csak az irodából), de a végén úgy jöttünk haza, hogy hihetetlenül sok élménnyel voltunk gazdagabbak, valamint sok baráttal, és ez az, ami igazán számít. A szervezők abszolút kitettek magukért, nekünk csak pozitív tapasztalataink voltak velük, kedvesek voltak és segítettek, ahol csak tudtak (ami meg nem az ő hatáskörük, abban is megpróbáltak). Tényleg nagy vállalkozás volt ekkora csapatot vinni ISOLÁba, ennyi embert nem könnyű egybefogni, és mindenki igényeinek se lehet megfelelni. Speciel nekünk is lehettek volna problémáink, de nem azért mentünk oda, hogy bosszankodjunk, így aztán siránkozás helyett megoldottuk (többek közt szervezői segítséggel) a gondokat, és komolyan mondom, hogy nagyon jól éreztük magunkat.
ISOLÁról meg elmondanám, hogy szerintem Európa egyik legszuperebb síterepe, jól karbantartott, hosszú, látványosan szép pályák, kedves emberek (bár mi asszem szinte kisebbségbe döntöttük a helyi erőket, mindenhol mindenki magyarul beszélt, mondjuk 750 embernek nem esik nehezére betölteni egy ekkora helyet...), gyönyörű idő (lehet, hogy szerencsénk is volt, de állítólag ez a napsütéses feeling 1,5 méteres hóval teljesen normális arrafelé), a tengert tényleg látni lehet (csak előbb fel kell menni hozzá a csúcsra), sok a pálya, és vannak bulizós helyek is (nehogy kipihenhesd magad:), szóval....
... ha fiatalok vagytok, szerettek jó helyen síelni, és még esti bulira is van igényetek, nincs min gondolkodni, Isolán a helyetek.
Mellesleg szerintem minden hozzáállás kérdése, és ha ide azért mész, hogy barátok közt jól érezd magad, nem érhet csalódás, mert minden adott hozzá.
Mégegyszer, innen is köszönöm a szervezőknek (köszi András, köszi Kálmán, köszi Alex, és köszi Gergő), hogy rábeszéltek, elvittek, és velünk voltak. Életre szóló élmény volt. Ja, és majd elfelejtettem: Jövünk ám jövőre is!!!! :)

ciao:
Anna