Egykori sípályák itthon

Igen, a szabadban üzhető téli sportok támogatása kiemelt feladat kellene legyen, mert ebben az időszakban kétszer olyan fontos a szabadban mozgás, és kell valami, ami kimozdítsa az embereket a négy fal közül. A feltételek pedig megteremthetőek, igaz egyre több technika szükséges hozzá, ami állami szerepvállalás nélkül ma alig elképzelhető. A négy évszakosság mindenképpen szempont, és érdekes, hogy pont ezekre a projektekre nehezebb engedélyeket szerezni, főleg természetvédelmi területeken, ahol a legtöbb sípályánk van. Remélem, a támogatás szempontjából jó példák, Sátoraljaújhely, és Normafa köre bővülni fog, és még időben érkezik azokra a helyekre, ahol még nem adták fel a küzdelmet. Üdv! G. Rezső Visegrádról

Tessék mondani egyetlen egy sportágat, amit nem dotál - brutálisan - az állam. A labdarúgást, a Forma 1-et, a vizilabdát, a jégkorcsolyát stb. stb. stb. mind dotálja. Igy ez nem igazán érv.

Kíváncsi leszek, hogy a Sípark mit, és hogy "alkot" bringás vonalon.

Eplény az év(tized)ek óta nem használt sípályákat hasznosította újra több bringás nyomvonalon is, MSZI ebből a szempontból hátrányból indul, mert ott a teljes területet használják minden évben.
Természetesen nem megoldhatatlan feladat, ezért is vagyok kíváncsi :)

Meg a 4 évszakos üzemeltetés, bike pálya. Eplény már pár éve, MSZI most ébred, Au-ban is mostanság erre mennek a támogatások.

Magánbefektetőknek nem éri meg = nem tudnak annyi pénzt kérni a síbérletért, hogy kitermelje a hőágyúzás üzemelési és beruházási költségeit, plusz az összes befektetésre elvárt hasznot.
Szerintem te sem szeretsz ingyen dolgozni, így a befektetőtől se várd el, hogy haszon nélkül fektesse be a pénzt.
Állami támogatás: azért, hogy olcsóbb síbérlettel sielhessél, az emberektől elvett pénzt erre költsük (azzal egyetértek, hogy költik rengeteg más értelmetlenebb dologra)
Ha lehetne gazdaságosan üzemelni Bánkutat, valószínűleg már menne. Lásd: MSZI évek óka gazdaságosan üzemel, saját befektetett tőkéből, (a befektetett tőkéhez képest) jelentős állami támogatás nélkül. Bánkúton nyílván az sem segít, hogy fizetőképes keresettől távolabb van.
De nem kell annyira messzire menni: Szlovákiában és Ausztriában zárnak be - vagy természetes hó kellő léte esetén nyitnak csak ki - síterepek, és a pénzt inkább koncentrálják, kevesebb de nagyobb terepekre. Azok pedig szezonálisan összemennek (amikor kevés embert várnak és nincs hó, csak néhány pályát havaznak be). Itthon is ezt látjuk: Eplényre és MSZIre koncentrálódik, azt tudják gazdaságosan üzemeltetni.
Fókás sízés pedig marha jó dolog, de lássuk be: a síelő tömegek tulnyomó többsége lankás, kék pályákat keres és üléses felvonót. Tanuló park, meg néhány lankás kék pálya nyitásával lehet sok pénzt keresni (nemhiába havazzák be ezeket bárhol elsőnek).

Bánkúton megvannak az engedélyek ágyúzáshoz (nincs reklámozva, lásd sötétzöldek). Kb. 200 millió kéne a víz felvezetéséhez Ómassáról (ómassai forrás). Erre állami támogatás nincs (volt csak elköltötték Erdélyben), magánbefektetőnek pedig már nem éri meg.

Lerágott csont tudom (és úgy tünik hiába rágjuk) de most látszik, hogy milyen komoly siélet lehetne, ha a legjobb adottságú terepeinken, Kékestetö, Gallyatetö, Nagy-hideg hegy, Bánkút, Dobogókö megoldanánk a vizet, hóágyúzást, felvonót.. Amikor az emberiség több (tiz) kilométeres alagutakat, hidakat, viaduktokat épit akkor igenis lehetne vizet felfogni, kitermelni, felpumpálni, erösáramot felvinni stb. 7-8-900-1,000 méterre, mindössze pár száz méterekkel lejjebröl. Nem vagyok egy vizügyes, de annyira lehetetlen / drága ez? Ne már.. Ha sok energia felpumpálni, akkor offseteljék napelemekkel, szélturbinákkal, túl sok csapadék esetén müködö kicsi vizierömüvekkel.

Nézzetek be a Bagolyirtás (Mátra) topikba. WFeri

Kőszegen, a Szabó-hegyen 1972-ben került megrendezésre a VII. Téli Úttörő Olimpia.
A Pajtás újság nyitólapján fényképfelvétel a rajt közelében.

Amikor a reggelinél csökken a választék s marad a zsíroskenyér a megmaradottak adhatnak rá vagy retket vagy zöldhagymát/ Bánkút, Dobogókő, Nagyhideghegy, Szilvásvárad, talán Kékes a következőt ki sem merem mondani /. Mindenesetre a recept ismerős, leváltani a tenni akaró üzemeltetőt és a megmaradt helyeket szerelemből nem lehet üzemeltetni, még általános iskolai szinten sem.

Azta mindenit! Most nézem, igen jó adottságú pálya, nagy magassággal, északkeleti fekvés, igen jó hótartó képessége lehetett egykoron.

A gépek és tartóelemek állapota is elismerésre méltó, sok helyen már 5 éves állás után sokkal rosszabbul néznek ki a dolgok.

Kár érte, úgy néz ki az enyhébb teleknek és Szentistván felfejlesztésének ez lett a hatása, a kisebb terepek mind gallyra mennek.

Azért ezt a képes beszámolót szerintem tedd be Bagolyirtás külön fórumába is, mert oda méginkább tartozik. :)

Hosszú évek után rászántam magam, hogy meglátogassam az általam kitalált, helyét kijelölt Bagolyirtási sípályát egy tavaszi kirándulás keretében (2021.06.03-án). Kellemes-kellemetlen élmény volt.
Kellemes, hogy minden a helyén, a síház érintetlen, lakat rajta, nyilván a legutóbbi "szezonzárás" után leszerelt vonszolók is benne vannak. A felvonó oszlopait nem marja a rozsda (igen jó felületkezelést írhattunk elő annak idején a Paksi Atomerőműre hivatkozva).
Kellemetlen (?) - a természet kezdi visszahódítani azt, ami az övé! Ez csak azért kellemetlen, mert alighanem itt már nemigen fogunk síelni.
75 éves létemre képes voltam végigjárni a felvonó nyomvonalát kb.230 m 30 m szintkülömbség (!!). Amikor létrehoztuk, üzemeltettük (1984-től) - még fiatalosan se igen vállaltam be a gyalogos feljövetelt, legfeljebb vészhelyzetben (hál'Isten ritkán fordult elő), de most úgy éreztem még utoljára bejárom a saját pályámat!
A csatolt képek talán elszomorítóak, talán szép időkre emlékeztetőek.
WFeri
P.S.: utánanéztem, pontosítok: a felvonó 285 m hosszú, 45 m szintkülömbségre volt tervezve. 1,8 m/sec sebesség mellett 500 fő/óra kapacitású, 11 kW-os motor!

Azért jó megnézni ezeket a régi képeket, mert a gyerekek arcán ugyanazt a boldogságot látni, mintha a mai képeket nézném.
És akkor mi a különbség?
A hóvastagság az ami elgondolkoztató, szinte alig van hó a pályán, és ratrak helyett taposás! Kivel lehetne ezt ma megcsinálni? Ma már a pálya szélén is baj egy barna folt, és ha nem látnak reggelente friss ratrak nyomot a vendégek, vagy napközben az enyhe idő hatására buckásodik a pálya, összedől a világ.
Persze az edzéseken nekünk is volt már olyan, hogy inkább a hófoltos nagypályát választottuk, mint visszatérni, hó után, a műanyag borítású tanpályára. Üdv! G. Rezső Visegrádról

Néhány kép a 80-as évekből Szombathelyi sípályáról. A szombathelyi síélet Frinci bácsinak (Vágvölgyi Ferenc) volt köszönhető. Kivilágított sípályánk volt, versenyek, köteles felvonó. Ratrak helyett egyszer mindenkinek fel kellett taposni a pályán, vidáman megtettük.

https://sielok.hu/fotoalbum/szombathely-olad/galeria/

Mátraháza 400 m-es déli fekvésű, ha jól látom.

Ez is jó kis pálya lehetett :)

Nagyon jó!
Kár, hogy semmiféle sportszövetségi háttértámogatás nem létezett abban az időben (sem). A felhozott példák - Mátraszentistván, Bagolyirtás leginkább az "átkos szocializmus" termékei voltak. Még jó, hogy Szentistvánt megmentették, kár, hogy a Paksi Atomerőmű "terhére" megvett Bagolyirtási gyerekfelvonó úgy tűnik immár az enyészeté lett. WFeri

Az 1980. as évek vége felé volt egy próbálkozás Máriakéménden. Most találtam róla egy képet. Pontosítok 1983.

A Mátraházán lévő,Honvéd Üdülő területén, egykor sífelvonóval is rendelkező, kb. 200 méter hosszú sípálya nyomvonala mai is jól látszik, szépen ki van tisztítva. Jól látható a 24-es út 17-es kilométer kövénél, elég lelassítani.

Az 1970-es évek végén és a 80-as évek elején itt sokan síeltek, parkolni szinte nem lehetett az út mellett. Úgy emlékszem nyitott volt, bárki mehetett a sílifttel.
Igazából két pálya is volt/van itt, fentről is jól látszik:
https://www.google.com/maps/@47.877001,19.9802928,440m/data=!3m1!1e3

http://www.tvszombathely.hu/hirek/118331