Most töltöttünk fent egy hosszú hétvégét Zugspitzén a gleccseren, íme egy rövid élménybeszámoló:

Mindennap az Eibsee tónál parkoltunk a német oldalon (5 euró a parkolás). Itt van a közvetlenül a csúcsra felvivő felvonó végállomása (1000m ről 2960m re megy). A tónál lévő parkolóhoz nem lehet lesíelni, először fel kell menni a Zugspitze csúcsra és utána a gleccser lifttel vissza le 2600m-re, ott kezdődik a pályarendszer. A hegycsúcsra felvivő modern kabinos liftet 2017-ben adták át és állítólag több rekordot tart (szintkülönbség, tartooszlop magasság).Gyönyörű belőle a kilátás, gyors, a végén majdnem függőlegesen megy felfelé, a felső állomásra a megérkezés vagy "dokkolás" kicsit Star Wars hangulat. Nekem nagyon tetszett.

Fent 2900m en van étterem és panoráma terasz, megéri körülnézni.

Aztán átszállás, le a gleccser lifttel a sípálya központjába 2600m re, és itt lehet a léceket felcsatolni. Van itt egy sikolcsonző, én itt bereltem komplett felszerelést. (Két napra 60 euró). Érdemes előre neten lefoglalni! (Google: Zugspitze Skiverleih) Van egy fogaskerekű vasút is, aminek itt van a végállomása. Ez ugyanonnan lentről jön egy hosszú alagúton keresztül, a parkoló ezzel is elérhető, és ez köti össze a közeli falvakat/siterepet. Én a feljutasra az átszállás ellenére a kabinos liftet ajánlom, nem a fogaskerekűt, mert utóbbi eléggé lassú, és az alagútban a kilátás sem olyan jó.

Sípályák:
Nem túl nagy a pályarendszer, de nekem két napra bőven elég volt. 2600m ről megy egy csakanyos lift felfelé, ezzel elérjük a siterep tetejét, kb. 2700m. Innen két rövid kék pálya indul, pazar kilátással, ezek bemelegítésre vagy tanulásra jók.
Két gyors, modern 6 üléses lift van, mellettük kék és piros pályák vannak.
A leghosszabb piros pálya kb 2.5 km, az a távolabbi 6 üléses felső állomásánál kezdődik, és egy csakanyos lift / 6 üléses lift kombinációval lehet újra elérni.
A pályák vonalvezetése remek, szélesek, kényelmesek.
Fekete pályával nem találkoztam, de aki izgalmakra vágyik, annak rengeteg freeride lehetőség van. A liftből nézelődve hajmeresztő helyeken is lehetett sínyomokat látni.

A pályák jól elő voltak készítve, porhó mindenütt, nem jeges, nem buckás, egyszerűen tökéletes volt.

Tömeg:
A kabinos liftnel, a huttekben, a síkölcsönzőben, a parkolókban sokan voltak. A huttek közül az üvegezettet nem ajánlom mert sokat kell várni mindenre (mint kiderült, valami szuper előkelő étteremről van szó).
Viszont a 6 üléses lifteknél semmilyen tömeg vagy sor nem volt, néha egyedül mentem a székes lifttel vasárnap, szikrázó napsütésben. Rengeteget tudtam síelni, piros pályán le, 1 perc a sorban, székes lifttel föl. A pályákon alig voltak. Lehet, hogy a siszunet Bajorországban még nem kezdődött el, és ezért, vagy a közeli siterepek elszívják a síelők tömegét, nem tudom.

Érdemes jó korán elindulni, mert ha az ember el is csípi az első liftet az Eibsee tónál 8:30-kor, akkor is kb. 9:15-re érünk fel legkorábban a palyakhoz.

Extra:
Van egy jégből épült szálloda rövid sétára felfelé a huttektol, előtte egy bár és nyugagyak. Jó időben egy italra és napozasra kiváló a hely, ajánlom a huttek helyett! Az Iglu házba be lehet menni, a falak jégből, van bent villany és jegszobrok a falon, érdekes belülről.

Mindent egybevetve én nagyon ajánlom a helyet a szuper hóviszonyok miatt. A siberlet érvényes a közeli, nagyobb, picit alacsonyabban fekvő Garmisch Partenkirchen nevű palyarendszerre is, de mivel odalent parkolónál 1000m-en tíz fok volt, úgy döntöttünk, nem próbáljuk ki. Fent 2600-on ideális nulla fok körüli volt hőmérséklet. Nagyon klassz hétvége volt! Már azt nézem, mikor lehetne visszamenni még egy pár napra. A szezon állítólag májusig tart...

Utazás:
Munchenbol jöttünk autóval (senkit se tévesszen meg hogy autópálya és csak 110km, sajnos több mint két óra kellett a dugók miatt visszafelé). Van közvetlen vonat is Munchenbol, lehet, hogy az még jobb választás, mint az autó.

Hirtelen ötlettől vezérelve döntöttem úgy hogy az elmúlt vasárnapomat a kedvtelésemnek szentelem!Valami nagyon havas tájra vágytam, úgyhogy még az oda vissza 800 km sem tántorított el attól, hogy útnak induljak.(Németországból indultam, otthonról több lett volna..) Mivel tavaly Feldberg lankáit "kipipáltam", így igazából három síterep foglalkoztatott. Oberstsdorf,Garmisch,vagy Zugspitze. Hétvége,vasárnap.. Mindenhol rengetegen lesznek. Néztem az időjárásjelentést, gyönyörű napfényes időt jósoltak mindenhová.Végül is azért döntöttem Zugspitze mellett, mert oda igérték a leghidegebbet! :) Talán ez elriasztja az embereket hogy felmenjenek a gleccserhez! Fél nyolckor már Grainau-ba voltam, az újonnan átadott Seilbahn felvonónál.Ígéretesen indult a nap, mivel parkolót is a bejárattal szemben sikerült még találnom.Türelmesen, de igazából nagyon izgatottan kivártam a fél kilences időpontot amikor is az első felvonó elindult! A pénztáraknál, (három van) nagyon gyorsan megy a bérlet eladás, még ha nagyobb tömeg van sem kell hosszasan sorban állni! Profi módon van intézve!A síterep megközelítése is viszonylag gyorsan megy, annak ellenére, hogy a Silbahn először felvisz a Zugspitze csúcsra, és onnan a Gletscherbahn-al kell lemenni a síterepre.Az új modern felvonó egyébként bombasztikus.Iszonyatosan gyors. A 2000 méteres szintkülönbséget kb. 10 perc alatt lenyomja. Kb.100 utassal. Horror, mert összesen egy köztes tartóoszlop van a völgy és a csúcs között. Igaz, a tartópillér 129 m magas! :) A kilátás belőle fantasztikus.Ha valaki nem síel, akkor is megéri felmenni a csúcsra! Örök élmény!A síterep! Lenyűgöző a táj! Fergetegesen gyönyörű! Felértem és szikrázó napsütés, mélykék égbolt, hó mindenütt.. :) és mínusz 9 fok! Bemelegítésként gyorsan csúsztam vagy három fordulót az 1-es kék pályán, közben fotóztam, videóztam.. Szemet gyönyörködtető!Aztán természetesen végignyomtam többször is az összes pályát.Széles, kellemes lejtésű pályák mindenfelé.Nem nagy síterep, huszonkilóméter, de ez nem is igazán érződött a nap folyamán.Nincsenek 6-8 kilóméter hosszú pályák, de mégis nagyon élvezetesen lehet tölteni az időt.Egyedül a 7-es piros pályánál kell résen lenni, mert ha nem elég nagy sebességgel jön le az ember, van vagy két domb ahol akkor "botozni" kell.. :) Ami egy kicsit kellemetlen, de túlélhető,- hogy csak két beülős felvonó van.A többi csákányos.De ennyi "kellemetlenség" van csupán, - mert a hely mindenért kárpótol! Akik nem síelnek, azok is kellemesen tölthetik a napot, mert párhuzamosan a sípályákkal szánkópályákat is készítenek! Van lehetőség fent a gleccsernél bérelni szánkót! Nagy élmény lehet az is, mivel hosszú pályák vannak! Egyébként nagyon gondosan vannak kezelve a pályák, igazából még kora délutánra sem volt egyik sem "feltúrva". Respect a ratrakos emberkéknek! Vendéglátás! Csak a Sonnalpin részen vannak hütték. Egymás mellett vagy három.Egy sör 4,30 EUR, egy leves 6 EUR. Nem túl olcsó, de hát a hely ahol elfogyasztja az emberfia.. :) Viszonylag hamar visszaindultam, bár fájó szívvel. De visszafelé volt még 400 km-em.. :) Visszafelé résen kell lenni, mert viszonylag könnyű a Seilbahn felvonó helyett a fogaskerekű (Zahnradbahn) beszállóhelyére tévedni! Nagy tragédia nincs, mert megáll az is ott ahol a Seilbahn indul, a völgyállomásnál,- csak menetidőbe több.Ha valaki véletlenül arra jár, ki ne hagyja! Tényleg csodálatos hely! Töltök fel képeket, és videót is!

Egy csodálatos síelést tudthatunk a hátunk mögött a mai napon. Tegnap esett kb 10-20 cm friss porhó a gleccseren és mára kisütött s nap. Vagyis a Zugspitz kilógott a felhőtengerből. A völgyben még sűrű felhő, hóesés, fenn pedig szikrázó napsütés fogadott minket. Aránylag hideg is volt. Azt nem tudom emnnyire, mert sajna sehol nem láttam hőmérőt, de olyan minusz 3-5 fok lehett. A pályák remekül elő voltak készítve és napközben is jártak néha a ratrakok :D Szerencsére szerda révén nem volt semmi tömeg. Várakozni egy percet sem kellett egyik felvonónál sem.
A Brunntali-e pályát és felvonót leszámítva minden mennt.
Mi München mellől jöttünk vonattal és abszolút minden elismerésem, ugyanis minden csatlakozás príma volt. És bár vmivel lassabb, mint kocsival, de cserébe nem kell parkolót keresni és a síelés után hazavezetni.

Dec. 28.-án és 30.-án tiszta napos időben síeltünk, a prímán előkészített pályákon. Mentek a Sonnenkar, a Weisses Tal, a Wettenwandeck, és természetesen a Schneefernerkopf liftekhez tartozó pályák. Az alsó ám nemkevésbé élvezetes Brunntal lifthez kapcsolódó 7-es és 6-os pályák sajnos zárva voltak.

Másfél év várakozás után végre eljutottam ide . Nem egy nagy terep de viszonylag változatos. Hó még volt bőségesen ,síelő már annál kevésbé, szerencsére. Lent még borús de felhők fölött a gleccseren már gyönyörű idő. A kabinos lift hihetetlen sebességgel (9.56m/s)tette meg a 2 kilométernyi szintkülönbséget. Messze a leggyorsabb lift volt amin valaha is utaztam.A bérletet tulajdonképpen csak a kabinosoknál kell használnunk mert a többi felvonónál már nincsenek bérletellenőrző kapuk. A hütteárak egy minimálissal magasabbak a megszokottnál de a sört az igen borsos áron ( 4,5e ) mérik. Egy jótanács az idelátogatóknak: felérkezvén ne fényképezzenek sokáig mert könnyen úgy járhatnak mint én mikor is lekéstem a fenti liftet és két üvegajtó között kellett megvárnom a következőt ami volt vagy 10 perc.

Február 18-án egy napot síeltünk Zugspitze síterepen.
Szenzációs körülmények voltak: napsütés, porhó, 10-15cm új hóval. 10kor még nagyon kevesen voltak, csak 12körül kezdtek többen lenni, de összességében így is kevesen voltak a pályákon. Sorban állni csak a 6ülős Sonnenkar liftnél kellett, de az sem haladta meg a 3-4percet.
A pályák még délután is remek állapotban voltak, csak kisebb hókupacok keletkeztek délutánra, de ez természetes. Legjobban a két ülő felvonó közötti csákányos lift (Weisses Tal) melletti két piros pálya tetszett, a nagyjából egyenletes esés, megfelelő szélesség és kevés ember miatt.
A SuperG egy meglehetősen hosszú pálya, de kb. a középső harmada hullámvasút jellegű, így kellett a tempó, hogy a mászást elkerüljük.
Pályán kívül remek lehetőségek vannak, s a mélyhavas élmény már a kijelölt pályák között is átélhető.

A feljutásról annyit, hogy a fogaskerekű több mint egy óra alatt ér fel Garmischból, s a lejutás is ennyi időbe telik. Igaz a csúcsra kabinnal is fel lehet jutni, de ott még át kell szállni egy másik kabinos liftre, mely a síterepre visz. Ezt a feljutási lehetőséget nem próbáltuk ki.

A síterepre Münchenből utaztunk, a DeutscheBahn speciális jegyével, ami 48Euro volt, mely az útiköltségen túlmenően a síbérletet is magában foglalta. A vonatút 1,5óra Münchenből Garmischig, plusz a fogaskerekű.

Dec. 28-án és 29-én voltunk itt síelni. Első nap nagyon barátságtalan idő volt. Köd, szél,hóesés. A kabinos nem működött, így a fogaskerekűvel mentünk fel. Fent elég zord volt az időjárás. Nem láttuk a buckákat, óvatos síelés volt. A köd miatt egyszer-kétszer a pályán kívülre keveredtem. A jelző karó másik oldalára csúsztam, de mivel nem száguldoztam, nem lett baj belőle. Fárasztó nap volt, de természetesen a 16:15-ös lift zárásig nyomtuk.Második nap csodálatos idő volt már kora reggel Münchenben is.Érdemes volt 7-kor elindulni, mert hatalmas forgalom volt az úton.Az alsó parkoló már dugig volt 9-kor. A kabinos felvonónál majdnem másfél órát álltunk sorban.A sor vége a fenyveseknél volt.Itt is ugyanúgy tolakodnak, mint Szlovákiában.Szikrázó napsütés, csodálatos pályák fogadtak.Rengetegen voltak.Az ülőkés felvonóknál többet kellett várakozni.Rengeteget síeltünk.A hütte is dugig volt, teraszon is alig lehetett mozdulni és a szemtelen varjakra is figyelni kellett.A 16:15-ös lift zárás után tömegnyomor a fogaskerekűnél és a kabinosnál is.Helyjegyet kellett kérni, a miénk a 23-as volt, 19:10-es indulással.A várakozás alatt a teraszról csodálatos látvány volt a hegycsúcsok mögé bújó naplemente.Korom sötétben ereszkedtünk le 2962 m.-ről 1000 m.-re. Fantasztikus volt az esti Garmisch látványa.
a kétnapos felnőtt jegy 72 €,1 napos:40 €.