Beszámoló az 5. Vasas Pasarét Síkupáról

No persze, gondolhatnánk, minek is ilyenkor több 100 kilométert utazni pár óra csúszásért, mikor elővettük már a bringákat, és tekerhetünk egyet vagy akár kirándulhatnánk egy jót a budai hegyekben is. A szerencse az, hogy nem kell, ugyanis mindig kéznél és a közelben van a jó kis „pasaréti gleccser”, ahol akár nyáron is csúszhatunk, ha kedvünk tartja. Így is tett több mint 140 fő a szombati napon. Ugyanis az idei évben, is megrendezésre került a mára már hagyománnyá vált Pasaréti Síkupa, a műanyagpályás versenysorozat záróakkordjaként. A megmérettetést megelőző két hétben lehetőség nyílt felkészülni a versenyezni vágyó tanítványoknak, szülőknek, és a síiskolák csapatainak is a nemes alkalomra. Oktatóink heti két edzéssel várták a bátor vállalkozókat, ahol specifikus gyakorlatokkal, pályasízéssel csiszolhatták tudásukat.

Az edzéseken már látszott a nagy érdeklődés, sok jelentkező futott be a kijelölt napokra. Így nem volt meglepő a rekordszámú nevezés, közel 150 induló gyűlt össze április 26-án, a kissé borongós idő ellenére. A Pasaréti Síiskola mellett számos síiskola és egyéni versenyzők is képviseltették magukat. Oktatóink számára a nap 8 órakor kezdődött, csapatértekezlet és a feladatok kiosztása után mindenki elfoglalta a pozícióját. Ki a pályáért, ki a nevezésekért, ki a versenyzők regisztrálásáért, ki a rajtszámosztásért volt felelős, és persze voltak a „mindenesek”, akiknek mindent és mindenhol meg kell oldaniuk, akármi történik is.

A papírmunka után elsőként a legkisebbek csatolhattak, három korosztálynak volt az első ütemben az edzés, bemelegítő időszak. Nekik fél óra felkészülés után kezdődött meg az igazi csatározás. A legfiatalabbak közt is már nagy harc alakult ki a dobogóért, de nem kellett búslakodnia annak sem, aki véletlen lecsúszott róla, hisz minden egyes indulót névre szóló oklevéllel és ajándékcsomaggal díjaztunk. Ezt követően került sor, a 2006, 2007-es születésű gyerekek versenyére. Szintén fél óra melegítés után csaptak bele komolyabbnál komolyabb kanyarokba. Ebbe a két kategóriába érkezett a legtöbb nevezés, szép számmal láthattunk remek csúszásokat, óriási mentéseket, mindenre kész, elszánt versenyzőket, századra szoros időket, így a verseny ezen, szakasza igen izgalmasan alakult.

A harmadik etapban a legnagyobbak - 2002-2005 között született gyerekek - vették birtokba a pályát, és 4-5 gyakorló csúszás után, összemérhették tudásukat. Profi sízőkhöz méltó küzdelmeket láthattunk, itt már komoly felkészültséget igényelt a dobogó legfelső fokának elnyerése, avagy a bajnoki cím megvédése.

Akik éppen nem csúsztak, azok is találtak maguknak izgalmas programot, hiszen a verseny ideje alatt ugráló vár üthették el az időt, és ahogyan tavaly idén is volt arcfestés is. A felnőttek ez idő alatt a Volvo újdonságait tekinthették meg. A gyerekek után elérkeztünk versenyünk fénypontjához, a Családi futamhoz. Ahol minden a feje tetejére áll, és a szülők kerülnek a csatamezőre, a gyerekek meg szurkoltak anyuért vagy apuért. Évről évre egyre több felnőtt teszi próbára magát, és küzd meg családja becsületéért. Az idei évben nyolc férfi és egy hölgy állt rajthoz.

Szerencsésen mindenki épségben, pályatévesztés nélkül ért célba, így 9 csapatot díjazhattunk a verseny méltó zárásaképpen. Reméljük, jövőre minimum 10-re nő az egységek száma. Sok-sok izgalmat, örömet és vidámságot tartogat ez a versenyszám, a nyereményről nem is beszélve, amit a Volvo Magyarország biztosított: egy hétvégi kocsikázás a választott négykerekű járgánnyal!

A Családi verseny eredményhirdetése előtt még volt idő az éhesebbeknek fánk evésre, vagy a maradék gulyás elfogyasztására, a bámészkodók pedig a jövő évi HEAD újdonságok végig nézegetésére, esetleg egy GIANT bringa kipróbálására fordíthattak. Azt hiszem, aki ellátogatott hozzánk, jó szívvel zárta le az idei szezont, akár versenyző, akár szülő, akár edzőként volt jelen. Jó volt látni, hogy ennyi gyermek űzi ezt a sportágat, leli benne örömét nem csak télen, hanem akár a tavaszi-őszi hétköznapokban is.

A verseny méltó kihívást biztosított a nagyobb korosztályok számára is, és kissé érdekesebbé és változatosabbá tette a néha eleredő eső, mely az amúgy sem lassú pályát, ha lehet még egy kicsit gyorsította.

A bajnok alkalomhoz illő kupával, a dobogósok éremmel és ajándékcsomaggal gazdagodtak szponzoraink jóvoltából.

Minden célba érkezett síző elégedetten vehette át mára már falát díszítő oklevelét és hatalmas ajándékcsomagját, miben kinek Piros Mogyorós, kinek a nyárra búvárfelszerelés, a reggeli kakaóhoz bögre, esetleg egy divatos Bollé karóra lapult. Sőt, még a pályacsúcsot futó gyermeket is különdíjjal megajándékoztuk, egy remek Leki síbot büszke tulajdonosa lett.