Autónk felkészítése sítúrára

2006.10.13. 2010.01.22. Árva Péter | frissítve: 2010.01.22.

Az általánosnál sokkal fontosabb autónk állapota, felkészültsége, amennyiben azzal külföldre, ráadásul sítúrára kívánunk menni. Az elhanyagolt autó nem csak az utazás idő előtti befejezését, de komoly balesetet is vonhat maga után.

Fotó: sielok.hu

h i r d e t é s

Az általános műszaki állapot mellett (fékek, lengéscsillapítók, hűtőrendszer, és persze a motor) nagyon fontos a (téli!) gumik állapota, illetve a kisegítő eszközök (hólánc, hólapát, autós takaró, jégoldó, vontatókötél, stb.) beszerzése. Vegyük ezeket sorra.

Általános műszaki állapot:

Autónk semmi esetre se legyen törött, mert ki sem engednek vele a határon! Persze kisebb karcolás, horpadás nem akadály. Minden lámpatestnek épnek kell lennie. Az autón már elegendő nemzetjelzés gyanánt a rendszámtáblán levő "H" betű, külön "H" matrica nem szükséges. (!!!! Cégautó használatakor vinnünk kell magunkkal a munkáltató hivatalos igazolását, melyben azt is igazolja, hogy az autót külföldön is vezethetjük!!!!)
Feltétlenül ellenőriztessük a gépkocsi fékrendszerét indulás előtt. (fékbetétek, fékfolyadék-szint, fékhatás-mérés) A hibás fék elhúzhat a lejtőn - a túlságosan sok fékezés következtében - felforrhat a fékfolyadék, melynek következtében a fékhatás megszűnhet... (Lejtőn egyébként is tanácsos a motorféket használni, menjünk mindig legalább eggyel alacsonyabb fokozatban, mint azt sík úton tennénk.) Az elhúzó fék kiváltképp nagy sebességnél és/vagy síkos úton életveszélyes is lehet! Borulás lehet a következmény!
Az akkumulátor állapota és megfelelő töltöttsége alapvetően fontos a kocsi beindításához. Az akkumulátort ajánlott 3 éve cserélni, 5 évnél idősebb akkumulátorral már kockázatos nekivágni a túrának.
A lengéscsillapító általában mostoha gyerek az autótulajdonosok szemében. Legtöbben általában csak műszaki vizsga előtt ellenőriztetik, pedig egy idő után gyakorlatilag bármikor "elfáradhat". Az otthoni ellenőrzés egyszerű, nem kell mindjárt szerelőhöz rohanni: Két kézzel, teljes testsúlyunkat latba vetve hirtelen nyomjuk le a karosszériát a lengéscsillapító fölött, majd azonnal engedjük el. (Teli tenyérrel végezzük a műveletet, nehogy behorpadjon a lemez.) A rugók azonnal visszalökik a kasznit, de itt jön a teleszkópok szerepe. Ha helyesen működik, akkor a felfelé történő mozgást a kaszni csak kétszer, maximum háromszor tudja megismételni. A lényeg tehát: ha az autó tovább ringatózik, a lengéscsillapító elgyengült, cserélni kell, de mindenképpen a másik oldalival együtt. Miért is fontos ez? A hegyi utakon - ahol még az útminőség is rosszabb -, a hibás lengéscsillapítótól az autó instabillá válik, "belóbál", extrém esetben kormányozhatatlanná válik, esetleg felborul.
A hűtőt ennyivel el is intézhetnénk (de nem tesszük): desztillált víz+fagyálló megfelelő aránya. Ennél többről van azért szó. Funkcióját tekintve fontos szerve autónknak. Elsősorban védi a motort a túlmelegedéstől, másodsorban biztosítja az utastér fűtését is. A fagyálló akár -30 fokban is megakadályozza a víz befagyását, mely súlyosan károsítaná a motort. Bármilyen szuper nyugati autónk is van, egy kis kavics megsértheti a hűtőt, hajszálrepedést okozva. Az ilyen, egyébként csak éppen hogy szivárgó repedés a folytonos hőtágulástól kinyílhat, elcsurgatva a hűtővizet. Amennyiben ez megtörténik, nincs minden veszve. Ha figyeljük a vizhőfok-mérőt, észrevehetjük a szokásosnál magasabb hőértéket. Ilyenkor meg kell állni pótolni a hiányzó vizet a kiegyenlítő tartályban, majd az első adandó alkalommal szerviz, javítás és a víz cseréje desztillált vízre és fagyállóra. (A normál víztől vízköves lesz a rendszer, eldugul.) Ha a baj bekövetkezik - felforr a víz -, gyorsan álljunk félre és állítsuk le a motort. Ne nyissuk ki a kiegyenlítőtartályt, vagy a hűtősapkát, mert ilyenkor az egész rendszer hatalmas nyomás alatt van! A víz nagyrésze kiforr, de le kell hűlnie magától a motornak, mert ha ilyenkor próbálunk hideg vizet tölteni bele, akár több százezer forintos kárt is okozhatunk magunknak. Ennek az oka az, hogy a motor egy része hirtelen lehűl (vízütés), a fém hőtágulása (itt zsugorodása) következtében a hengerfej megvetemedhet. Ez sajnos akkor is előfordulhat, ha a hengerfej tömítési hibája miatt forr fel a víz és nem vesszük észre időben.
Több ezer kilométeres túrára ajánlott motorrevízió után menni. A szerelő kicseréli a gyertyákat, a levegőszűrőt, az olajat, ha kell gyújtást állít. Ez mind növeli az üzembiztonságot, a teljesítményt és csökkentheti a fogyasztást. Természetesen ellenőriztessük a különféle tömítéseket is. Az öregebb dízelmotoroknak van egy sajátossága: az izzítógyertya elhasználódása. Az izzítógyertyák feladata, hogy indítás előtt megnöveljék a henger belső hőmérsékletét, ezzel nagyban elősegíti a motor beindulását. Amennyiben elégtelenül működik - és esetleg a motor is kopott -, készüljünk fel arra, hogy hideg reggeleken 5-10 peres indítózással és irdatlan füsttel járó procedúrának nézünk elébe...

Az abroncsok
Tíz évvel ezelőtt csak a tehetősebbek kiváltsága volt, hogy télen téli gumit rakatott az autóra. Akkoriban általában felesleges luxusnak tartottuk, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az akkori téli gumik nem voltak annyival jobbak a nyáriaknál, mint most. A téli abroncsok előnye nem csak a markáns profil és a mikrolamellák, hanem a szilikonban dúsabb gumikeverék. Az előbbitől jobban kapaszkodik a havon, az utóbbitól jobban tapad. De ha ilyen jó, miért nem használjuk ezt mindig? Azért, mert az optimális hatás csak kb. +7 fok alatt következik be. Ez alatt a téli gumi jobb hóban, esőben, szárazon egyaránt, mint a nyári. Melegebb időben a gumi fellágyul, jobban csúszik és kopik. Egy fontos dolgot sokan nem tudnak: a gumi kopottságának mértékét itt másként nézzük, mint a nyárinál. Míg a rendőr 1,5 mm alatti profilmélységnél büntet, az optimális "téligumi" hatás csak kb. 5 mm-ig érvényesül. A téli gumi általános jelölése "S", vagy "M+S". Az úgynevezett all season (téli-nyári) gumi fából vaskarika. Még mielőtt bárki idegesen felkapná a fejét, gondoljon a szilikon hányadára a gumi összetételében. A két dolog alapvetően kizárja egymást. Azoknak, akik egy évben maximum 10 ezer kilométert autóznak, mégis ajánlható megoldás. De azt hiszem, ők nem mennek külföldre síelni autóval...