Freeride sorozat: Raxalpe, a keleti végvár

Az autópályán haladva, látva az Alpok előbb említett két keleti végvárát már biztosan többek fejében is megfordult: milyen lehet onnan lejönni? Erre hangozhatna az egyszerű válasz, hogy fantasztikus, de lássuk egy kicsit bővebben…

A Rax, egyike a legkényelmesebben elérhető desztinációknak. A Höllental völgyéből Hirschwang mellől indul a nagykabinos, ami nem egészen 10 perc alatt közel 1600 méteres magasságba szállít minket. Innen három hagyományosnak számító útvonalon csúszhatunk le a völgybe, ezek: a Seilbahngraben (rózsaszín), Lahngraben (kék) és a Südrinne (piros). A mellékelt térképrészleten még világosabbá válik. A színjelöléseknek semmi közük a meredekséghez, bár gondolom erre már a legtöbben a rózsaszínnél rájöttek. A Seilbahngrabent lehet a legkönnyebb megtalálni, ugyanis ahogy a neve már sejteti, ez lényegében a kabinos felvonó alatt vezet el. A három variáció közül ez a legnépszerűbb, aminek meg van az a hátránya, hogy hamar kijárhatják. Egyetlenegy kritikus pontja egy sziklákkal tarkított letörés. Ez azonban inkább a szezon eleji (még kevés hó) és a tavaszi vagy enyhébb időszakban jelenthet gondot. Utóbbinál ugyanis hajlamos a reggeli eljegesedésre. A legjobb időszak rendszerint Karácsonytól március elejéig/közepéig terjed. Sajnos később a völgy alacsony magassága (kb. 500-600 m) miatt lenn már rosszabbak a hóviszonyok, vagy egyáltalán nincs is már hó, miközben a hegyen még mindig méterekben mérik a hóvastagságot.

A Südrinne a kabinos hegyállomása mellett lévő hoteltól (Alpengasthof) indul. Felső része, az úgynevezett bemenet 45 fokos meredekségével talán néhányunkat eltántorítana tőle. Azonban lefelé menet meredekségéből fokozatosan veszít – bár még így is egy jó kis fekete pályának felelne meg – és egyre jobban kiszélesedik, majd úgy 1100 méteres magasságban egy alpesi rétbe torkollik bele, amely szintén viszonylag meredek. A rét után következik a Südrinne utolsó szakasza, ez már kevésbé emberpróbáló a Knappenhofig, majd innen a Schöleren keresztül egészen a völgyig.

A harmadik variáns a Lahngraben, igaz ez már nem a csúcstól indul, így szintkülönbsége is csekélyebb, mint az előző két társának. Így a felső a szakaszt a Südrinnén keresztül tesszük meg, majd a Gsoll rét (Gsollwiese) irányába vesszük az irányt, és végül így érjük el a Lahngraben lejtőit. A Südrinne felső részén mindig óvatosan menjünk be, és először győződjünk meg a hószerkezetről. Itt gyakorta indulnak el kisebb-nagyobb lavinák. Ez közvetlenül nagy hóesések után nem lehet probléma (részben ilyen körülmények között készült a fotók egy része, ekkor egy méter porhó esett), mivel a frissen leesett nagy mennyiségű porhó nem kötött meg, így maximum jelentéktelen csúszások, ún. sluffok alakulhatnak ki.

Amennyiben nem közvetlenül friss hóesés után megyünk, mindenképpen legyünk óvatosak. Ilyenkor már rétegekbe rendeződik a hó, és ezek az egymás felett elcsúszhatnak, magukkal rántva a ridert. Több, sok hegyet megjárt helybéli szerint jó körülmények közt a Raxalpe egyike Ausztria legjobb mélyhavas helyszíneinek. Azt se feledjük el, hogy az alsóosztrák és felsőstájer régió gyakorta több havat kap, mint Tirol magas hegyei.